„Verj gyökeret a tengerben”

Harmadik alkalommal szervezték meg a Krassó-Szörény megyei Rafnikon az idei Katolikus Tábort. Temesvárról több kint 50 gyermek és fiatal utazott a kicsiny horvátok lakta bánsági faluba, hogy lelkileg-testileg feltöltődjön.

Az idei tábor mottója a Lukács evangéliumból való: „...verj gyökeret a tengerben” (Lk 17, 6). A táborban felnőttek és csoportvezető diákok segítségével napról-napra egy kicsit közelebb kerültünk Istenhez. Sikerült megnyílni egymás előtt, bízni a másikban, jobban megismerni önmagunkat és a mellettünk lévőt is egyaránt. Felejthetetlen volt a hangulat.

Mindennap külön témáról beszéltünk. Az első nap a hivatásról volt szó. Személyes tanúságtevéseket hallhattunk olyan emberektől, akik a saját hivatásukról beszéltek nekünk. Családi, szerzetesi, és tanári hivatásról volt szó. Zsolt pap bácsi arról szólt, hogy Istennek mindenkivel terve van. Isten nem hiába teremtett minket. Ő tudja, hol van a mi helyünk. Mindegyik fiatalnak az egyik legnagyobb feladata megtalálni a saját hivatását, hiszen mindegyikünkben ott rejtőzik Isten adta egyediségünk.

Feltevődött bennünk az a kérdés, hogy honnan tudjuk, hogy melyik az igazi hivatásunk. Erre a válaszunk az volt, hogy ismernünk kell önmagunkat, figyelnünk kell Istenre, aki egy életcélt álmodott meg nekünk. Erről az útról nem szabad letérnünk. Ne engedjük, hogy lelki gyökerünket kitépje a kísértések áramlata. Hisz a mai világ olyan, mint a tenger. Képletesen szólva egy ilyen tengeri áramlat bármi lehet, ami próbára tesz bennünket. Ezért beszéltünk táborunk második napján a mai kor nagy kísértéseiről és a legveszélyesebb szenvedélyekről.

A tábor harmadik nagy témája a Tízparancsolat átismétlése volt, amelyet Isten az élet biztos útjaként tár fel előttünk. A fiatal, ha ezen az úton jár, jó úton halad.

Mindez mellett persze sokat játszottunk, énekeltünk és kirándultunk. A krassói kispatakban nem maradt el a hűsítő vízicsata. Bár az út nem volt rövid és a nap melegen sütött, a hangulat, ami kialakult köztünk, feledtette a fáradalmakat.

Anélkül, hogy észrevettük volna eltelt öt nap a vakációnkból. Ezek a napok felejthetetlenek maradtak számomra, hisz e tábornak köszönhetően megtanultam Istenre támaszkodva lélekben gyökeret verni.

Köszönet Albert Etelka, Miklós Renáta, Pataki Adél, Varga Ildikó és Kiss Endre tanárainknak, a Ninács családnak, Oláh Gábornak és a csoportvezetőknek, Kozma Matild szakácsnőnek és Szilvágyi Zsolt pap bácsinak a tábor megszervezéséért.

Serb Timea, VIII. osztály