„A felvételek elkészítőit a kíváncsiság és a forradalom iránti szimpátia hajtotta”

Az 1989-es Temesvári Forradalom Emlékmúzeumában 2024. november 5-én nyílt meg a Rejtegetett fényképek. Budapest, forradalom, 1956 című fotókiállítás. A Budapesti Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származó, 1989 előtt évtizedekig rejtegetett amatőr felvételek „az 1956-os forradalom ikonikus helyszínein készültek, a fényképek elkészítőit a kíváncsiság és a forradalom iránti szimpátia hajtotta” – mondta a kiállításmegnyitón dr. Bognár Katalin, a BNM helyettes főosztályvezetője, a történeti fotográfia szakértője.

A különleges fotókiállítás megnyitójának közönségét Gino Rado, az 1989-es Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma Egyesület elnöke köszöntötte, kiemelve hogy a Budapesti Nemzeti Múzeummal való gyümölcsöző együttműködés eredményeként ez már a harmadik közösen létrehozott kiállítás, amelyik Temesváron látható. Ugyanakkor 2024. december 11-én a Forradalom Emlékmúzeumának is lehetősége nyílik Budapesten bemutatkozni a 35 évvel ezelőtti temesvári forradalmi eseményeket bemutató kiállítással. Gino Rado ezután beszélt az 1956-os magyar forradalom temesvári vonatkozásairól, ahol több mint 2000 diákot tartóztattak le, hurcoltak meg és néhányat közülük súlyos börtönévekkel sújtottak.

A budapesti vendégeket, dr. Gál Vilmos főosztályvezetőt és dr. Bognár Katalin főosztályvezető-helyettest Dragan Traian, a Nemzeti Múzeum temesvári származású muzeológusa mutatta be az egybegyűlteknek. A kiállítás anyagát bemutatta és a tárlatot megnyitotta dr. Bognár Katalin, a történeti fotográfia szakértője. „A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum történeti fényképtárának az 1989-es rendszerváltás után összegyűjtött 1956-os fényképeiből állt össze. 14 amatőr fényképész felvételei láthatók itt, akik magánemberként járták Budapest utcáit 1956 októberének utolsó, novemberének első napjaiban, hogy megörökítsék a szabadságharc eseményeit. A fényképezőket a kíváncsiság és a forradalom iránti szimpátia hajtotta, amikor járták az utcákat és megörökítették a látottakat. Ekkor, 1956-ban még csak 11 év telt el a második világháború vége óta, és elevenen élt még a szétlőtt város képe. Azt itt bemutatott képek megörökítik a magyarországi forradalom ikonikus helyszíneit, mint a Corvin-köz környéke, amely a szabadságharcosok egyik legfontosabb bázisa volt, a Felvonulási teret a ledöntött Sztálin-szoborral, a Magyar Rádió szétlőtt épületét, amelyiket október 23–24-én ostromolták meg a forradalmárok” – mondta dr. Bognár Katalin, aki szerint a magyar forradalom és szabadságharc leverése után, 1957-től a rendszerváltásig veszélyes volt az 56-os forradalom idején készült fényképeket birtokolni, mert a hatóságok ezeket a forradalommal való szimpatizálásként értelmezték. Sok esetben az elkobzott fotók segítségével azonosították a szabadságharc résztvevőit, a fotók elkészítőit is megtorlással fenyegették. „Ennek ellenére, sokan megőrizték az 1956-os forradalom idején készített képeket, különböző rejtekhelyeken, szekrényfiókok aljára erősítve, padlásokon, pincékben vagy a kertben elásva rejtették el őket” – mondta az előadó. A rendszerváltást követően, különösen a kerek évfordulók alkalmából (1996, 2006, 2016) kerültek elő olyan ’56-os felvételek, amelyek addig el voltak rejtve. Ennek a gyűjtőmunkának eredményeképpen több mint 60 fényképezőnek az 1956-os fotói kerültek a Nemzeti Múzeum birtokába, ezekből láthatunk most egy válogatást a Temesvári Forradalom Emlékmúzeumában. A temesvári kiállításon a fotók mellé mellékelt magyar és román nyelvű szövegekből az amatőr felvételek elkészítőiről és az 1989-ig rejtegetett fényképek megőrzésének történetéről is sokat megtudhatnak az érdeklődők. A Rejtegetett fényképek. Budapest, forradalom, 1956 című fotókiállítás 2025. január 15-ig látogatható.