A fiatalok oktatása és identitástudatuk megőrzése a cél

Zajlik a városi költségvetés előkészítése, ami minden évben sok munkával látja el a helyi közigazgatást. A kijelölt források hatékony beosztása kiemelten fontos a Városháza támogatta köz- és kulturális intézményeknek, valamint a város fejlesztése szempontjából. Az aradi magyar közösség megőrzése és támogatása tekintetében fontos célkitűzésekről Bognár Levente és Horváth Júlia városi tanácsosokkal beszélgettünk.

– Az RMDSZ két helyi tanácsosaként az a feladatunk, hogy a költségvetésbe belefoglaljuk mindazokat a prioritásokat, amelyek adott évben a magyarságot és a várost érintik. Ez egy állandó egyeztetést jelent a polgármesterrel, a két alpolgármesterrel, a város-menedzserrel, illetve az igazgatókkal, hogy elérjük azt, hogy annak a három pillérnek biztosítsuk a költségvetési kereteit, melyek támogatják identitásunk megőrzését. Ide tartozik oktatási intézményeink támogatása, kulturális rendezvényeink kereteinek a biztosítása és a magyar egyházaink működéséhez szükséges keretek biztosítása, itt első sorban a felújításokra, javításokra gondolunk – mondta Bognár Levente tanácsos.

– Időközben személyi változások is voltak.

– Más felállásban vagyunk, mint a mandátum kezdetén, mert gyakorlatilag 2020 októberében volt az alakuló ülés, azóta viszont több minden történt. A legfontosabb számunkra az, hogy nem tudtunk alpolgármesteri helyet biztosítani, mivel a tanács politikai színezete nem kedvezett egy olyan koalíció létrehozásának, amely számunkra is biztosította volna az alpolgármestert. Két tanácsosi mandátum ehhez nem volt elegendő. Mészár Sándornak 2020. december 18-án nem sikerült alpolgármesteri mandátumot szereznie, és beadta a lemondását.

– Ettől függetlenül sikerült együttműködni a különböző politikai pártokat képviselő tanácsosokkal?

– Nekünk az a célunk, hogy olyan módon találjunk kompromisszumokat, és érjük el a magyarságot érintő kérdésekben a támogatást (a 12 szavazatot), hogy továbbra is tudjuk biztosítani a prioritásainkhoz a költségvetési kereteket, de ugyanakkor azon határozatok elfogadását is, amelyeknél érdekeltek vagyunk. Ilyen volt például a bölcsőde. Ez nagyon sok tárgyalást igényelt, azokkal is, akikkel most nem vagyunk koalícióban. Ez a tevékenység egy csapatmunka, beleértve a tanácsosokat és az RMDSZ Arad megyei vezetőségét, valamint a polgármestert és a koalíciós társakat is, akikkel sokszor leülünk egyeztetni. A frakciónk két személyből áll. Jómagam, mint korelnök kezdtem a tevékenységem. Amikor megalakult a tanács, Szabó Mihállyal dolgoztunk együtt, közben cserélődtek a kollégák, fél éve Horváth Júliával képviseljük a városi tanácsban a magyar érdekeket.

Visszatekintve, ez a mandátum eddig nem volt egy könnyű időszak, egyrészt, mert nem vagyunk benne egy működő helyi koalícióban, másrészt mert itt volt ez a pandémiás helyzet, ami rányomta bélyegét a 2020–2021-es évekre. Ezen időszak alatt kevesebb rendezvényt tudtunk megtartani, lecsökkentették a költségvetési keretet, s a gazdasági helyzettel járó nehézségeket mindannyian éreztük – összegezte Bognár Levente az elmúlt évek eseményeit.

– Tavaly mindent újra kellett indítani.

– 2022-ben sikerült újraéleszteni a már megszokott és nagyon várt rendezvényeinket, ezekhez sikerült támogatást szereznünk, 500 000 lejt biztosítottunk Aradon kilenc rendezvényünkre: a Magyar Kultúra Napja, március 15-e megünneplése, a Majális, az augusztus 20-ai rendezvénysorozat, ugyanakkor kezd hagyománnyá válni, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium ballagási rendezvényéhez mi is hozzájárulunk. Az Aradi Magyar Napok alkalmával ismét egy sikeres rendezvénysort tudtunk megszervezni, ehhez is szereztünk támogatni. Az Erzsébet-bálnak helyt adó terem bérleti díjára szintén támogatást szereztünk, mert másként a jegyek sokkal drágábbak lennének. A Kamaraszínház előadásaira pedig fél millió lej körüli támogatást sikerült biztosítani. A templomaink munkálataira, javítására 180 000 lejt szereztünk, és ami nagyon fontos volt: a Csiky Gergely Főgimnázium felújítási munkálatainak a folytatása. Ezt sikerült a költségvetésbe belefoglalni, de a kivitelező cég elmaradásai miatt és a munka elhúzódása miatt nehezebbek lettek az iskolában az oktatási feltételek. Bár nem vagyunk a végrehajtói testületben, ezeket igyekeztünk számon kérni, és rendszeres kiszállásokat szorgalmaztunk a városi végrehajtói testület vezetőségénél, hogy az idei iskolakezdésig a munkálatok befejeződjenek – folytatta Bognár Levente a beszámolót.

– Milyen mértékben sikerült az iskola felújítását befejezni?

– Az osztályokban működik az oktatás, az oktatási feltételek a régi épületszárnyban – amely 100 éves lesz – rendeződtek. A bentlakásban az alagsori munkálatokat tudtuk támogatni a magyar pályázat mellett. Önkormányzati odafigyeléssel a bentlakás sportpályáját sikerült teljesen felújítani, és ami nagyon fontos volt számunkra, hogy a Magyar Kormány támogatásából és a Református Egyházmegye felelősségvállalásával épült bölcsőde építési fázisait tudjuk támogatni, hiszen a pandémia miatt fontos volt, hogy a bölcsőde minél hamarabb működőképessé váljon. A működési feltételek biztosításához szükséges lépések teljesítését az önkormányzatban kellett elintézni, hogy a város vegye át adminisztrációba az épületet, a személyzet alkalmazása megtörténhessen, illetve a működési keretek is biztosítva legyenek. Ez máshol nem történt meg ilyen gyorsan – mondta Bognár Levente.

– Sokan jelentkeztek a magyar bölcsődébe? Megközelítőleg hány gyermekkel foglalkozik jelenleg a bölcsőde?

– A törvény szerint nyolc fő szükséges egy csoport indításához. A tavalyi évhez képest lassan, de jelentős és folyamatos növekedésben van a magyar gyermekek létszáma a bölcsődében. Jelenleg két csoport működik. Szerencsére mi még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy túljelentkezés legyen, mint a város egyes bölcsődéiben, ahova sok esetben nem is jutnak be a gyerekek. Ezért is volt jó, hogy a Magyar Kormány beindította ezt a bölcsődeépítési programot, mert ahol több gyerek van egy csoportban, a dadusok, egészségügyi asszisztensek és nevelőnők nem tudják megfelelően ellátni a feladataikat – mondták egymást kiegészítve a tanácsosok.

– A tanácson belül miként zajlik a munka? Mit sikerült elérni, és milyen javaslatok állnak megvalósítás alatt?

– Az utóbbi időben nagyon megszaporodtak a tanácsülések, és főként a rendkívüli ülések, amelyeken ha úgy alakul, állást kell foglalnunk, módosítási javaslatokat kell tennünk, és meg kell szereznünk a többséget jelentő 12 szavazatot. Sajnos abban a helyzetben vagyunk, hogy a mi két szavazatunk nem elég a céljaink megvalósításához, s ezt a támogatást, hogy mi is tudjuk befolyásolni a dolgok menetét nem könnyű megszerezni.

Horváth Júlia csatlakozásáig én a költségvetési bizottságban dolgoztam, majd átmentem a kulturális bizottságba, hiszen Júlia közgazdász, így ő vette át a helyem a költségvetési bizottságban. Ezenkívül ott vannak még a különböző szakbizottságok, amelyeknek tagjai vagyunk, ilyen például a közlekedési és közrendi bizottság. Ezen bizottság keretén belül kérvényeztem a térfigyelő kamerarendszer kiépítését, amely a megfelelő biztonság szempontjából biztosítaná a kellő felügyeletet, ugyanakkor radarok felszerelését is javasoltam, hogy növeljük a közlekedésbiztonságot, a balesetmegelőzést, és csökkentsük a gyorshajtási eseteket. Ennek a kiépítése folyamatban van. Javasoltam, hogy szerezzenek be drónokat a légszennyezettség követésére. Egy másik határozat, amelynek mi is kezdeményezői voltunk az az, hogy a zöldövezetek megfelelő felületét biztosítsák az építkezéseknél. Ebben az ügyben a tanácsülésen egyhangú döntés született, a határozat előkészítésében magam is részt vettem, hogy ne a minimumot hagyják meg, hanem minél nagyobb zöld területet. Egy másik fontos projekt az egykori MARTA gyár épületének ingyenes városi tulajdonba helyezése volt, amiben szintén közreműködtem, s annak ellenére, hogy nincs nagy beleszólásunk, azt szorgalmaztam, hogy az épület ipari örökségvédelmi funkcióját megtartsa – részletezte Bognár Levente.

– Mi szerepel az idei terveik között?

– A 2023-as prioritásaink közé tartozik az érdekképviselet érvényesítése a nagyvárosi szórványhelyzetben, illetve a már említett három pillér, a magyar oktatási intézmények, a magyar egyházak és magyar rendezvényeink támogatása. Ezen felül 2022-ben már beindítottuk prefektúrai támogatással, hogy védettséget biztosítsunk azon személyiségek köztemetőkben lévő sírjainak, amelyeknek fent kéne maradniuk. Ehhez a Prefektúra szakemberei összeállították a listát, és most zajlik a temetőkben ezeknek az ellenőrzése. Ehhez szükséges egy határozat, amivel ezt a védettséget biztosítani tudjuk – mondta Bognár Levente.

– Melyek az aradi magyarság számára a 2023-as tervek?

– Eddig 10 rendezvényt állítottunk össze, amely a magyar kulturális programhoz tartozna. A Magyar Kultúra Napja január 31-én, a farsangi bál február 18-án, a március 15-ei rendezvények, lesznek húsvéti rendezvények, a majálist május 6-ára tervezzük a tavaly elfogadott helyszínen (a Neptun strandon). A ballagásra, az augusztus 20-ai rendezvényekre, az Aradi Magyar Napokra szeptember végén, egészen október 6-ig bezáróan szintén készülünk. Ismét lesz EKA-bál, és ami idén talán kimaradt, a nótaestek, amelyeknek megrendezéséhez a városi költségvetésből szeretnénk forrásokat kijelölni. Ami nagyon fontos, hogy egyeztettünk a kerületi RMDSZ-vezetőkkel, hisz az RMDSZ szervezési felelősei gyakorlatilag megyei szinten biztosítják a szervezést, így nekünk az a feladatunk, hogy ezek a költségvetésbe bekerüljenek. Prioritás az iskolák támogatása, a Kamaraszínház működéséhez szükséges keretek biztosítása – mondta Horváth Júlia, akihez következő kérdésünket is intéztük.

– Hogyan látja belülről a tanács munkáját? Másként működnek-e a dolgok, mint ahogy azt kívülről képzelte?

– Én igyekeztem menet közben belerázódni, átvenni a feladatokat, és megismerni a procedúrákat. Fél év után könnyűnek nem mondanám, mert sok dolog van, sokrétű, sok egyeztetést, nagy odafigyelést és időt igényel, ami magát az üléseket és a bizottsági üléseket illeti, melyeket hetente akár többször is tartanak. A határozattervezetek elolvasása, megismerése számomra egy olyan plusz dolog volt, amely kívülállóként nem tűnt fel, mekkora munkát, háttérmunkát, kutatást takar, de igyekszem, és napról napra sikerül jobban átlátni ezt a folyamatot.

– Hogyan értékelné a tanács munkáját, hozzáállását a lakossági igényekhez és problémákhoz? Sikerül-e megoldani azokat a gondokat, amelyekkel önöket megkeresik?

– Kiemelt figyelmet fordítunk az ilyen megkeresésekre, és igyekszünk segíteni, akár az RMDSZ-en keresztül, akár a városi tanácson keresztül – mondta Horvát Júlia, majd Bognár Levente hozzátette: – Én többször elmondtam már, hogy mi nem azért vagyunk itt, mert nekünk ez kijár, hanem mindenkinek úgy kéne végeznie a feladatát, hogy érezze azt, ha egy-egy döntésnek milyen hatása van a valóságban. Sajnos nincs mindig kellően előkészítve az adott határozat, lásd a Mosóczy-telepen keresztül, Fakertről és környékéről a város felé vezetett szennyvízvezeték bekötését. Ezzel kapcsolatban eltérő vélemények voltak, ami teljesen normális egy társadalomban, és vannak, akik nyitottak a lakosság véleményét figyelembe venni, vannak, akik nehezebben fogadják ezt el. A mi feladatunk az, hogy jelezzük a város felé ezeket az észrevételeket, és abba az irányba tereljük ezeket a jelzéseket, amerre ezek a problémák megoldást találhatnak. Ott van például a gáji kerülőút gondja, amelyet addig nem tudunk megoldani, amíg nem lesz kiépítve a várost elkerülő körgyűrű.

– Mit könyvelnének el sikerként és mit kudarcként a tavalyi év viszonylatában?

– Csalódásokat nem igazán tudok elkönyvelni. Sikerként könyvelem el a folyamatos támogatást, amelyet az aradi magyar oktatásnak szenteltünk, a Csiky felújítási munkálatait, amelyekre Bognár Levente már kitért korábban, illetve a rendezvényeinket, amelyeket sikerült megvalósítanunk. A fiatalokkal való kapcsolattartás terén sikerült a fiatalokat bevonzani a különböző tevékenységekbe. Sikerült családközpontúvá tenni a rendezvényeinket, és bevonni a fiatalabb generációt azáltal, hogy az iskolásoknak minél több rendezvényt biztosítottunk. Kiemelten fontosnak tartom a Csiky Gergely Főgimnázium felújítását és a munkálatok folyamatos nyomon követését. Sikernek tekinthetjük azt is, hogy javaslatunkra sikerült bevinni az iskola vezetőségi tanácsába két megbízottat a magyarság részéről, és a 21-es iskolába is bekerült egy személy a vezetőségi tanácsba – mondta Horváth Júlia.

– Miért fontos, hogy legyen magyar vezetőségi tag az iskolákban?

– Információkkal szolgálhatnak az iskolák működésével kapcsolatban. Különböző problémákkal fordulhatnak hozzánk, új ötleteket vethetnek fel, amelyek vonzóbbá tehetik az iskolát, és segíthetik az oktatási intézmény működését, emellett aktívan hozzájárulnak az iskolában zajló szülő, pedagógus és diák közötti kapcsolat fejlesztéséhez, s erősíteni tudják az iskola közösségi jellegét.

– Az iskolák terén jelenleg folyamatban van egy városi szinten megpályázható projekt, amelyen keresztül a Nemzeti Helyreállítási és Rugalmassági Alap (PNRR) pénzügyi alapjából a Csiky Gergely Főgimnáziumban az iskola felszereltségének és bútorzatának korszerűsítését, illetve cseréjét támogatnák. A folyamatban lévő procedúrában Horváth Júlia felel azért, hogy a projekt végső beadványában a magyar főgimnázium is szerepeljen azoknak a városban lévő iskoláknak a listáján, melyek támogatást kapnak a felszerelésekre. A város költségvetését az elkövetkezendő napokban tárgyalja és hagyja jóvá a városi tanács – zárta a beszélgetést Bognár Levente. 

*

További munkabírást és eredményes évet kívánunk érdekképviselőinknek.