A Fülöp-szigeteken élőkért fohászkodtak

A délkelet-ázsiai tartozó Fülöp-szigetek népéért, asszonyaiért, gyermekeiért imádkoztak március 3-án szerte a keresztény világban. Az ökumenikus Női Világimanap programjába a dévai református és unitárius gyülekezet is bekapcsolódott.

A Dávid Ferenc unitárius szórványközpontban péntek délután Rátoni Csaba református és Koppándi Benczédi Zoltán unitárius lelkész vezetésével a nemzetközi imanap-bizottság által összeállított liturgia szerint emelték szavukat az Úrhoz, a 7107 szigetből álló állam mintegy 101 millió lakosáért.

A lakosság 83%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 5%-a muszlim. A gyarmatosítók által meglehetősen szilárdan meghonosított európai kultúra ellenére a Fülöp-szigeteken még mindig komoly gondot jelent a gazdasági elnyomás, a szegényebb rétegek kizsákmányolása főleg a mezőgazdaságban illetve háztartási alkalmazásban. A filipinók életére jellemző nehézségeket három asszony vallomása nyomán ismerhette meg a dévai közösség. Történeteiket Tompos Krisztina, Csákány Judit és Csatlós Erzsébet Zsófia tolmácsolta

Merlyn alig hétéves volt, mikor édesanyja családon belüli erőszak áldozata lett, apját egy hónappal később egy földvita kapcsán gyilkolták meg a szeme láttára. Merlyn kénytelen munkát vállalni, háztartási alkalmazott lett, fizetést nem kapott, ellenben lopással vádolták meg. A vád alól egy keresztyén ügyvéd közbenjárására mentették föl. Az én történetem elmeséli annak a sok fiatal lánynak a történetét, akik a vidéki térségekből érkeznek és azokét, akik tengerentúli filippino munkavállalóként elhagyják az országunkat. A gazdasági helyzetünk miatt kénytelenek vagyunk a nagyvárosokba vagy külföldre vándorolni. Gyakran visszaélnek a helyzetünkkel, és gazdasági igazságtalanságot élünk meg, annak ellenére, hogy a fülöp-szigeteki jogalkotók 2012-ben jóváhagyták a háztartási alkalmazottakról szóló törvényt. Több mint 2 millió filippinó háztartási alkalmazott él az országban. Szükségünk van a tisztességes munkára ahhoz, hogy kiemelkedhessünk a szegénységből – hallhattuk a fiatal fülöp-szigeteki lány vallomását.Társa, a kisgyermekes Celia egy cukorültetvényen dolgozik, de keresete nem elegendő a család eltartására. Ezért mosást és egyéb házimunkát vállal, illetve utcai árusként próbálja előteremteni a mindennapi betevő falatot.

A Fülöp-szigetek tehetősebb lakossága is megismerte a nélkülözést: A Yolanda néven emlegetett Haiyan tájfun 2013 novemberében szinte megsemmisítette az országot. A több ezer halott és sebesült mellett milliós nagyságrendű volt az otthontalanná vált lakosok száma. A 69 éves Editha, egy háromgyermekes özvegy házát és apró vállalkozását is elvitte a ciklon. Azóta egy kunyhóban lakik szomszédjával, megosztják a napi betevőt.Munkát és új házat keresek. A kormányzat rehabilitációs programja túl lassú, annak ellenére, hogy dollármilliárdok folynak be a nemzetközi közösség adományaiból, mintegy válaszként, a Haiyan tájfun okozta megsemmisítő és széleskörű pusztításra. Ezekben az időkben jövünk rá igazán, hogy az erőnk forrása a szolidaritás.

A Fülöp-szigetek lakossága körében létezik egy hagyományos kulturális gyakorlat, az ún. Dagyaw, ami azt jelenti, hogy a gazdák közösen művelik meg földjeiket és a termésen megosztoznak. Ez jó gyakorlati példája a közösségépítésnek és fenntartásnak, az együttérzés és az egymással való törődés megélésének.

A lakosság széles rétegeit érintő gazdasági igazságtalanság feloldásáért azonban még nagyon sokat kell tenni. E helyzetben reménységet nyújtó világimanapi alapige Máté evangéliumából hangzott el, a szőlőmunkásokról szóló példázattal biztatva az érintetteket és az értük imádkozókat. Majd alkalom adódott az elcsendesedésre és az imanap alapkérdésén (Igazságtalanul bánok én Veled) való elmélkedésre. Ezt követően a szolidaritás jelenként a jelenlévők is megosztoztak egy tál rizsen és megtanulták a hagyományos filippinó köszöntést is: Mabuhay! (ejtsd: mu-bó-háj), amely a nemzeti nyelvként elismert tagalog nyelven számos jelentéssel bír: így például ’sokáig élj’, ‘Isten hozott’, ‘egészségedre’, ‘szívesen’ és ‘hurrá’.

A közös imádságot követően egy kis szeretetvendégségre is sor került, ahol a sok házi készítésű finomság között Lovász Ibolya tiszteletes asszony jóvoltából a Fülöp-szigetek egyik jellegzetes gasztronómiai termékét, a rántott banánt is megkóstolhatták.