A kezdeményezők a kormányfőtitkár menesztését kérik

2021. december 15-én három magyar és két román nemzetiségű polgárjogi aktivista – Tőkés László, Gabriel Andreescu, Kincses Előd, Florian Mihalcea és Szilágyi Zsolt – bejelentették a December 15. – a román–magyar szolidaritás napja egyesület létrehozását. Közel másfél év elteltével, 2023. március 30-án a kezdeményezők közül hárman, Gabriel Andreescu, Florian Mihalcea és Szilágyi Zsolt arról számoltak be temesvári sajtótájékoztatójukon, hogy a Kormányfőtitkárság elgáncsolta az egyesület bejegyzését azzal, hogy nem járult hozzá a December 15. – a román–magyar szolidaritás napja név használatához.

Mi is történt valójában? Az egyesületek bejegyzését szabályozó romániai törvény azt kéri az egyesületektől, hogy regisztrálják a választott nevet az Igazságügy-minisztérium nyilvántartásába. Abban az esetben, ha a nemzeti, a román, illetve az akadémia szavak szerepelnek egy egyesület tervezett nevében, akkor a Kormányfőtitkárság engedélyét kell kérni, hogy senki ne tudjon visszaélni ezekkel. Ennek alapján a névválasztás után a törvényes előírásoknak megfelelően a Kormányfőtitkársághoz fordultak a kezdeményezők, és azt tapasztalták, hogy hónapokon keresztül semmilyen választ nem kapnak. Ezért Gabriel Andreescu emberjogi aktivista a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, ugyanis úgy gondolták a kezdeményezők, hogy ez befolyásolja és sérti a szabad egyesüléshez való jogukat és az egyesületi törvény előírásait. A Diszkriminációellenes Tanács hivatalosan is megkereste a Kormányfőtitkárságot, illetve az egyesülettől is új dokumentumokat kért. Végül 2023 januárjának végén kaptak egy hivatalos levelet, amelyben a Kormányfőtitkárság nem járul hozzá a névválasztáshoz, mert szerintük az egyesület neve azt a hamis képzetet sugallná, hogy a romániai forradalom december 15-én kezdődött.

– Ez nyilván történelmi tény – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szilágyi Zsolt, aki annak idején temesvári egyetemistaként résztvevője volt a forradalmi eseményeknek –, hogy a forradalmárok december 15-én itt, a Mária téren összegyűltek, és jelenlétükkel tiltakoztak az ellen, hogy Tőkés László lelkipásztort erőszakkal kitelepítsék, elvigyék Temesvárról. Mi nagyon jól tudjuk, hogy december 15-én a forradalmi események elkezdődtek. Ennek ellenére a Kormányfőtitkárság azt állítja, hogy december 16-a a romániai forradalom kezdetének hivatalos napja. Valószínűnek tartom, hogy a román–magyar szolidaritás gondolata is zavarja őket, és ez tulajdonképpen egy szégyenfoltja Románia kormányának. Azt látjuk, hogy 1989 óta függetlenül attól, hogy milyen színezetű kormány van hatalmon, a hivatalos viszony a temesvári forradalomhoz nem tudott kilépni a nemzetállami szekuritátés gondolatkörből, amely arról szól, hogy nem az emberek szabad akarata, hanem a Szekuritáté árulása vezetett a Ceaușescu-rezsim megdöntéséhez. Ezzel azoknak a forradalmároknak az emlékét gyalázzák meg, akik leküzdve félelmüket december 15-én itt, a Mária téren együtt tiltakoztak a rendszer ellen.

Gabriel Andreescu, Kincses Előd, Tőkés László és Florian Mihalcea, illetve jómagam azért vállalkoztunk arra, hogy a December 15. – a román–magyar szolidaritása napja nevű egyesületet létrehozzunk, mert a román–magyar történelemben kevés olyan momentum található, amikor a két nemzet fiai közösen, senki által nem kényszerítve együtt tudtak harcolni a szabadságért. Nem véletlenül javasolták a temesváriak 1990-ben, hogy december 15-e legyen Románia nemzeti ünnepe, mert ez összeköti az embereket, olyan közös pontja a diktatúrát elutasító románoknak, magyaroknak és más nemzetiségeknek, amely összeköt a szabadság ernyője alatt. Sajnos ezt visszautasították, de mind a mai napig egy történelem-értelmezési probléma van, mind a mai napig a temesvári forradalom nincs a kellő helyén a történelemkönyvekben.

– Mondhatjuk-e azt, hogy a Kormányfőtitkárság túllépett a hatáskörén, amikor nem járult hozzá a névválasztáshoz, pontosabban a december 15-ei dátum használatához?

– Az egyesülési szabadság egy alapvető emberi jog. Ezt a román Alkotmány és az európai emberjogi egyezmény is rögzíti. A Kormányfőtitkárságnak az egyesületi törvény értelmében egy adminisztratív lépcsőnek kellene lennie, pontosan azért, hogy a nemzeti vagy a román szóval ne lehessen visszaélni. Jelen esetben azt látjuk, hogy a Kormányfőtitkárság tartalmilag korlátozza és de facto gyakorlatilag korlátozza a mi egyesülési jogunkat, ugyanis közel másfél éve próbálkozunk azzal, hogy bejegyezzük jogilag is az egyesületet és a Kormányfőtitkárság a halogatásával, illetve a 2023. január végén adott válaszával tulajdonképpen lehetetlenné teszi azt, hogy az általunk választott névvel egy egyesületet Romániában bejegyezzünk. Szégyen ez Románia kormányára, szégyen a kormánykoalícióra, ezért a kezdeményezők levélben fordulunk a kormányfőhöz, azt kérve, hogy a kormányfőtitkárt bocsássák el. Nem lehet egy demokratikus ország kormányfőtitkára egy olyan ember, aki tudatosan megsérti az állampolgárok egyesülési jogát, nem tartja tiszteletben az emberi jogokat. A Kormányfőtitkárság visszaélt a törvény biztosította jogával. Mi természetesnek vesszük, hogy egy induló egyesület nevét az Igazságügy-minisztérium regiszterében rögzíteni kell, hogy ne legyen ugyanazzal a névvel több egyesület. Természetesnek vesszük azt, hogy az egyesületi törvény a nemzeti, a román és az akadémia szavak használatára bizonyos formális kontrollt előír a Kormányfőtitkárság részéről, azonban ők nem a román szóba kötöttek bele, hanem a december 15-be.Ha azt mondtuk volna, hogy 1989 a román magyar szolidaritás éve akkor talán nem tudtak volna a névbe belekötni.

Azonban történelmi tény, és a temesváriak emlékeznek arra, hogy 1989 december 15.-én az emberek gyülekezni kezdtek Temesváron a Mária téren, románok magyarok, reformátusok,  katolikusok, ortodoxok, baptisták és így tovább. Egy történelmi tény megváltoztatása miatt visszautasítani egy egyesület bejegyzését, ez tulajdonképpen visszaélés a törvény adtat jogokkal. A jelenlegi román kormány főtitkársága tehát nem képes tiszteletben tartani Románia törvényeit az egyesülési jogra vonatkozóan. Ezért nem túlzás a kormányfőtitkár lemondását kérni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szilágyi Zsolt.