Bolond. Ha ezt a kifejezést hallod, mi jut eszedbe? Nyilván nem egy agyafúrt, okos ember, hanem éppen ellenkezőleg! – egy gyagyás, nem túl értelmes, inkább szánni-, mint kinevetni való emberke. S, ha melléteszed az „udvari” jelzőt? – a szájad sarka rögvest a füledig szalad, mert egy naiv, jó humorérzékű, állandóan poénkodó kedves figura jelenik meg, akit szeretni kell, aki nélkül a középkori királyi udvar el sem képzelhető, aki nem szimplán környezetének szórakoztatója, hanem igazi intézményként a hatalom szerves részeként működik.
Az udvari bolond a királyi, fejedelmi, néha a nagyúri udvartartások jellegzetes alakja, aki a törvényeken kívül, azok fölött áll. Nem szolga, nemcsak komédiás, hanem mintegy a király árnyéka. Ellentétben minden korabeli hatalmassággal, egyedül csak ő tegezhette az uralkodót. Bárkinek, még a királynak is a szavába vághatott, kigúnyolhatta, szemébe vághatta a legkényesebb igazságokat. És a király nem tiltakozhatott. Uralkodókat, hadvezéreket, főurakat végeztek ki, de udvari bolondot soha.
Megkülönböztető ruhadarabja a csörgősapka volt, amely a középkori férfiruha vállrésszel egybeszabott fejfedőjéből alakult ki.
Többnyire a csörgősipkás volt az udvar megbecsült, legnépszerűbb embere. Hivatása számos kiváltsággal járt, melyek közül a legfontosabb a szabadszájúság, a szókimondás és a szabad véleménynyilvánítás volt. A főúri társaságban, a király színe előtt a mulattatás leple alatt olyan ügyekről, dolgokról beszélhetett, amelyekről más pisszeni sem mert, ő pedig ügyes fordulattal jókedvre hangolva az urát, helyes irányba terelve figyelmét, nemegyszer megelőlegezte az eredményes intézkedést. A furfangosabb udvari bolond a fizetett besúgók egész hálózatát építette ki, és a politikai ügyek kusza szálai leggyakrabban az ő markában futottak össze. Voltak az udvari bolondok között nagy és híres egyéniségek, akiknek a neve a mai napig fennmaradt.
Egyszóval bolondság lenne azt hinni, hogy az udvari bolondok valóban, vagyis a szó szoros értelmében bolondok voltak! Inkább éppen ellenkezőleg: a félkegyelmű álarc mögött egy agyafúrt személy lapult.
Murvai Miklós
o0o
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a jubileumi Mátyás király-emlékév keretében, a Mátyás király reneszánsz udvara című, a kor magyar építészetét és képzőművészetét bemutató, videóvetítéssel egybekötött előadását 2018. április 3-án, kedden 18 órakor a Jelen Ház nagytermében tartja.
A rendezvény meghívott előadója: dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, az Egri Eszterházy Károly Egyetem Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszékének az adjunktusa, az Esztergomi Keresztény Múzeum kutatója.
Közreműködik: Rónai Zoltán, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója, felkészítő tanár: Nyári Melinda.
Házigazda: Murvai Miklós.
Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk!
Hozzászólások