A közösség ünnepe

A Zsil völgyében, az ezeréves határ tövében is megemlékezett a szórványmagyarság az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra, illetve a nemzeti hősökre. Akárcsak az előző években, idén is közösen ünnepeltek a magyar történelmi egyházak, RMDSZ, civilszervezetek és egyszerű magyarok – de szűk körben, a járványra való tekintettel.

Lupényban a római katolikus templomkertben lévő székely kopjafa megkoszorúzásával kezdődött az ünnepség, majd a templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg a 173 évvel ezelőtti szabadságharc hőseire.

Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket, fejet hajtva a magyar szabadság hősei előtt, a magyar felekezetek lelkipásztorai és a Déváról érkezett vendégek ünnepi felszólalásai következtek.

A szomszédos Petrozsényban is felekezettől függetlenül, évről évre váltakozó helyszínen, együtt ünneplik a modern magyar nemzet 1848-as megszületését. Idén az ünnepség a római katolikus a templomkertben lévő kopjafa megkoszorúzásával kezdődött, majd a kisszámú ünneplő közösség a közelben lévő református templomhoz vonult, ahol szintén megkoszorúzták a templomkertben lévő székely kopjafát. Az ünnepség a szemben lévő unitárius templomban folytatódott ökumenikus istentisztelettel. Bajkó Norbert petrillai plébános az 1848-as márciusi ifjak erős közösségi szellemiségét méltatta, akik közös célokért – nemzet és szabadság – vállaltak nagy áldozatot. Ez mintegy ellentétje a mai világnak, ahol az emberek annyira eltávolodtak egymástól, annyira elszigetelődtek saját buborékukba, hogy gyakran tudomásuk sincs embertársaikról. A márciusi ifjak azonban 173 évvel később is összetartják a nemzetet, már maga a magyar szabadságharc megünneplése is összehozza a bányavidék szórványmagyarságát, reménnyel és büszkeséggel tölti el lelküket.

Kutasi Csaba helyi RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy manapság is érdemes magyarnak lenni, érdemes felvállalni az azzal járó küzdelmet a szórványban is. Az 1848-as hősök öröksége, az évente március 15-én feltűzött kokárda kötelez erre. Jóformán ezzel folytatják a márciusi ifjak harcát a magyarságért, a szabadságért és a szülőhazáért. Tiberiu Iacob-Ridzi petrozsényi polgármester 2004 óta szinte minden évben együtt ünnepelt a magyarsággal, s nemcsak azért, mert édesapja magyar, hanem azért is, mert a Zsil völgye és Petrozsény nagyon sokat köszönhet a magyaroknak, a bányavidék egyszerűen elképzelhetetlen lenne a magyarság nélkül. A Déváról érkezett dr. Máté Márta RMDSZ-es megyei tanácsos a Zsil-völgyi magyarság kitartását méltatta, amely nehéz pillanatokban is összetart – kint a járvány tombol, lelkünket viszont fény világítja. Kelemen Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő a hétköznapi hősöket méltatta, azokat, akik immár egy éve az első vonalban küzdenek a járvány ellen, Széll Lőrincz, Hunyad megye alprefektusa pedig Florin Cîțu üzenetét olvasta fel. Akárcsak a többi Hunyad megyei helyszínen, a Zsil-völgyi ünnepségek is a himnusz közös eléneklésével fejeződtek be.