A pedagógus el kell érje azt, hogy a diák érdeklődjön

A Mathias Corvinus Collegium aradi képzési központjának évadnyitó előadása érdekes, szerteágazó és rendkívül népszerűre sikeredett szeptember 19-én délután.

Új helyen, új keretek között fogadták az érdeklődőket, hogy a napjainkban számon tartott hat generáció legfiatalabb tagjairól szóló előadásban próbáljanak válaszokat találni a különbözőségekből fakadó problémák megoldására.

A szervezők előadóként két nagyszerű szakembert választottak: dr. Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese magyar nyelv és irodalom szakos bölcsészként végzett, pedagógus, a nyelvtudományok doktora, valamint dr. Székely Levente szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Mathias Corvinus Collegium Társadalom és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének és az Ifjúságkutató Intézet vezetője. 

A szakértőknek Rudolf Anna gyógypedagógus, pszichológus és családterapeuta, a Csiky Gergely Főgimnázium iskolapszichológusa tett fel kérdéseket, így egyfajta párbeszédként zajlott az esemény.

Hogy a generációk, a generációs különbségek, az ezekből fakadó problémák mennyire foglalkoztatják az embereket, az a telt házból is kiderült. Szülők, pedagógusok, munkaadók, munkavállalók, mindenki keresi, hogy hogyan kell helytállni ebben a nagyon megváltozott világban. De nincs könnyű dolga az alfa generációnak sem.

A beszélgetés olyan alapkérdésekkel indult, hogy: mit jelent az, hogy generáció? Hogyan különülnek el a generációk? Hány generációt tartunk számon? Milyen alapvető különbségek vannak a különböző időszakokban születettek között, ami az attitűdöt, az értékrendet, a viselkedést, a szemléletet illeti?

A generációkutatásnak az egyik szépsége abban rejlik, hogy a különbségek mellett a hidakat meg az együttműködési lehetőségeket is lássák és feltárják. Ezt vallja Constantinovits Milán, aki nyolc évig pedagógusként dolgozva szembesült a generációk közti különbségekkel.

Hogyan kell a megváltozott környezetben pedagógusnak lenni? Szükséges-e a lexikális tudás, kell-e olvasni az Alfa-generáció tagjainak? Hogyan változott a gyermekek nyelvhasználata, az olvasáshoz való hozzáállása?

Ezeket a kérdéseket is boncolgatták a szakértők, és igyekeztek válaszokat, megoldásokat találni.

„Tudomásul kell vennünk, hogy az okos eszközök világában megváltozik a tudáshoz való hozzáférés. Ebben a megváltozott tudásszerzési környezetben a pedagógusoknak nem feltétlenül az az elsődleges feladata, hogy átadják azt a lexikális ismeretet, amit tudniuk kell a diákoknak. Nagy feladatunk az, hogy ezeket a digitális tudásszerzési utakat hitelesítsük, relevánssá tegyük számukra, hiszen attól, hogy ott az okos telefon a kezében, egyáltalán nem biztos, hogy a végtelen információhalmazból helyesen tud választani. Olyan élményeket kell nyújtanunk, amelyek ahhoz segítik, hogy ő maga utána járjon az adott információnak, benne is felébredjen a tudományos éhség. Ebben komoly pedagógusi feladat és felelősség van, és én hiszek abban, hogy a klasszikus tudás nélkül nem lehet egyről a kettőre lépni” – mondja bizakodóan az MCC szakmai főigazgató-helyettese.

Az Alfa-generáció tagjai 2010 után születtek, a legidősebb jelenleg nyolcadik osztályos. Ők más befogadóképességgel, tanulási képességgel, terhelhetőséggel bírnak, ami a tanárok számára komoly gondot, fejtörést, kihívást jelent(het).

Melyik lenne egy jó digitális stratégia, egy járható út ebben a világban, amikor nincsenek szabályok, nincsenek keretek, nem lehet tudni, hogy az alfa generáció esetében a tiltás a jó, vagy a megengedés? Pedagógus, szülő egyaránt keresi ennek a módját.

 „Nagyon jó lenne egy demokratikus, szerződésszerű megállapodás, de ez nem fog működni. Azért, mert a másik oldalon vérprofik ülnek. Ott óriási mennyiségű pénz van: pszichológusok, piackutatók, viselkedéselemzők, marketing szakemberek, szoftverfejlesztők, mérnökök garmadája. A legjobbak állnak rendelkezésre, hogy olyan tartalmakat, olyan eszközöket fejlesszenek, ami a figyelmünket megragadja, és hosszú távon fenntartja. Ez a gazdasági érdek. Figyelemgazdaság: a figyelmünk pénzt ér, kőkemény pénzt” – fejtette ki gondolatait Székely Levente.

Bármennyire is előrehaladott a modern technológia, azt nem tudják még megjósolni, hogy melyek lesznek a sikerszakmák, amikor az Alfa-generáció felnő, azt viszont már most el kell fogadjuk – mi, a korábbi generáció tagjai –, hogy nem lehetünk teljes mértékben technológia-ellenesek vagy okoseszköz-szkeptikusak. Van még egy nagyon fontos dolog: most és a jövőre nézve megtalálni az offline és az online világ egyensúlyát.

„Ha szülőként, pedagógusként kialakítunk a gyermekben adaptív magatartást, ami a kreativitás, az együttműködési készségen alapul, akkor meg fogják találni helyüket a világban. A jelenben azt a lelkületet kell bennük kialakítani, hogy a jövőben legyen életbátorságuk, legyen lelkierejük, és legyen meg az az OFFLINE társadalmi kapcsolatrendszer, amely a vészhelyzeteken át tudja őket segíteni” – zárta gondolatait Constantinovits Milán.

Az MCC aradi képzési központjának soron következő előadása október 3-án lesz, meghívott: Fa Nándor hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázó, a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja.