Az út a szabadság felé – nemzetközi tudományos konferencia Temesváron

„A szabadság hozzátartozik az identitásunkhoz”

Írta:
2019. december 17. 15:47 (kedd) /

A Temesvár 30 Emlékhét keretében 2019. december 13-án és 14-én, „Az út a szabadság felé” címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a Temesvári Műszaki Egyetem könyvtárépületének amfiteátrumában. A neves előadók, egyetemi tanárok, történészek, emberjogi aktivisták, újságírók részvételével megtartott kétnapos konferencia napirendjén az alábbi témák kerültek megvitatásra: a kommunista rendszer válsága, ellenállás és ellenzék a kommunizmusban, a kisebbségek és az egyházak elnyomása, a média szerepe a rendszerváltásban, Temesvár 89 – nemzetközi összefüggések. A konferencia céljáról és tematikájáról Szilágyi Zsolt, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform vezetőségi tagja nyilatkozott a Nyugati Jelennek:

 

– A temesvári forradalom és a román forradalom emlékezete egyre inkább elhalványul. Egyre kevesebben vannak/vagyunk azok, akik úgy gondolják, hogy a temesvári forradalom egy olyan pillanata a magyar és a román történelemnek, amely egyrészt egyedi, mert a magyarok és a románok együtt tudtak harcolni a szabadságért, másrészt a fiatal nemzedék számára a kommunizmus élménye nem sokat mond, mert nem éltek akkor, a családi emlékezet pedig vagy átadja, vagy nem adja át azokat a történeteket és élethelyzeteket, amelyeket a kommunizmus produkált. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformmal közösen azt akarjuk tudatosítani a konferencia által, hogy a temesvári forradalom célkitűzései, az a helytállás, amit itt románok és magyarok felmutattak, az máig érvényes üzenetet hordoz.

– Mit üzennek a mai fiataloknak a 89-es rendszerváltó események?

– 1989 üzenete a mai fiatalok számára az, hogy a szabadság ugyanolyan módon hozzátartozik az identitásunkhoz, mint a felekezeti vagy nyelvi-etnikai hovatartozásunk. Az, hogy magyarok vagyunk, és hogy valamilyen egyházhoz tartozunk, hitünk van, ez ugyanaz a dimenzió, egyéni és közösségi identitásunknak ugyanolyan része, mint a szabadság. Talán az ifjú nemzedék jobban fogja értékelni a szabadságot, ha megismeri azt, hogy milyen kockázatot mertek vállalni 1989 előtt az elődök. Itt Tőkés Lászlóról van szó, a gyülekezet presbitériumáról, azokról a románokról és magyarokról, németekről és szerbekről, baptistákról, ortodoxokról, reformátusokról, katolikusokról, akik mind eljöttek azért, hogy jelenlétükkel tiltakozzanak egy elnyomó rendszer ellen. A temesvári forradalom nem egy egyedi jelenség volt Közép-Európában, a dominó jó néhány része akkor már leborult. Jól tudjuk azt is, hogy már a Szovjetunióban is sokkal nyitottabb volt a rendszer, mind amilyen volt Ceaușescu Romániája.

– Miről szóltak az előadások, milyen témákról vitatkoztak a konferencia résztvevői?

– Azokat az összefüggéseket elemeztük itt a konferencián, amelyek azt mutatják, hogy a kommunizmus elleni fellépés, az ellenzékiség milyen változatos formát mutat a különböző országokban. Egyik helyen elég volt azt kiáltani, hogy Isten létezik, ahogy tették a Mária téri templom előtt, másik helyen fegyveres ellenállást szerveztek, mint Litvániában a diktatúra ellen. A kommunizmus elleni fellépés formái nagyon sokrétű, változatos képet mutatnak, azonban biztos, hogy a szabadságot fontosnak tartó emberek emberi méltóságuktól vezérelve kerültek szembe egy adott pillanatban a rendszerrel. A szabadság nincs ingyen, itt Temesváron embereket lőttek le, akik a szabadság gondolatával mentek ki az utcára tüntetni, kiabálni, jelen lenni.

– 1989 előtt szinte fájt, húsba vágott a szabadság hiánya. Mit jelent a szabadság fogalma 30 évvel a rendszerváltás után?

– A szabadság modern formáit is meg kell védeni! Ha akkor fontos volt számunkra a magyarságunk, az identitásunk, ha nem hagytuk a „templomot és az iskolát”, nyelvünket és a hitünket, akkor annál inkább tudatában kell lennünk most, harminc évvel a változások után, hogy ezek az identitáselemek mindmáig fontosak számunkra, még akkor is, ha nem egy politikai diktatúra akarja ezeket elnyomni, hanem a világ természetes folyamatai mint a globalizmus vagy az a típusú uniformizálódás, amely egyszerű fogyasztókként akar bennünket kezelni. Máig érvényes üzenete van 1989-nek és máig tartó hatásai érződnek a forradalomnak és sajnos a kommunizmusnak is, mert a román társadalom nem tudott leszámolni a kommunizmus átkos örökségével. Szívből örülök annak, hogy a konferencián itt vannak velünk a Temesvár Társaság tagjai, akik annak idején a Temesvári Kiáltványt megfogalmazták, ennek a 8-as pontja máig érvényes. Azonban azt is el kell mondanunk, hogy mindmáig vannak olyan bűntettek, amelyek emberiség ellenes bűntettek, és amelyeket a közép-európai országok nem rendeztek le. Az emberiség ellenes bűntetteknek, így a népirtásnak, a genocidiumnak, azoknak az állami eszközökkel programatikusan végrehajtott emberellenes és emberiség ellenes bűntetteknek, amelyekről a kommunizmus esetében beszélünk, nincs elévülése a vonatkozó ENSZ-egyezmény és más nemzetközi dokumentumok alapján. Jogos kérése tehát a közép-európai társadalmaknak, hogy jöjjön létre egy olyan nemzetközi ügyészség és bíróság, amelyik a nürnbergi perhez hasonlóan, amelyik a nácizmus bűntetteit kezelte és a náci rendszer népirtással vádolt vezetőit ítélte el, ugyanígy ez a per megtörténjen a kommunizmus esetében is. Ehhez politikai akarat is kell, mindmáig – a Vişinescu-per és Biszku-per ezt mutatja  – még akkor is, ha az elkövetők korosak, a társadalom igénye az igazságra létezik. Ez a konferencia ezt is be akarja mutatni, itt van velünk Marius Oprea, egy bukaresti történész, akit a kommunizmus archeológusának is neveznek, aki lapáttal a kezében járja az országot és csapatával együtt képes megtalálni és kiásni azokat a holttest-maradványokat, amelyek bizonyítékul szolgálnak egy-egy per kapcsán. Az ő jelenléte is azt bizonyítja, hogy a kommunizmus örökségét nem rendezte le a társadalom, mindmáig vannak temetetlen holtaink.

– A konferencia keretében bemutatták a Hogy el ne feledjük című könyvet, amelyik a totalitarizmusról szól.

– Ez a könyv a totalitarizmusokról szóló szöveggyűjtemény, amelyet első sorban a fiataloknak, egyetemistáknak ajánlunk. A könyvet az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform adta ki, eredetileg angolul majd németül, franciául stb. A magyar változat, amit itt bemutattunk, a nyolcadik nyelvi kiadás. Azt is tudni kell, hogy a platform működését egyelőre elsősorban a Magyar Kormány biztosítja. A könyv ugyanazzal a mércével mutatja be a nácizmust és a kommunizmust, mivel Európa totalitarista örökségeit nem lehet súlyozni, az emberiség ellenes bűntettek, legyen az a nácizmus vagy a kommunizmus idején elkövetett, ugyanolyan elbírálást kell kapjanak. Készítjük a könyv román nyelvű változatát is, és szívből örülünk annak, hogy itt Temesváron a forradalom 30. évfordulóján a magyar változatot be tudtuk mutatni!

 

Hozzászólások