„A szabadságnak nincs nemzetisége!”

Az időjárás valahogy mindig a megemlékezőkkel tart október hatodikán, hétfőn sem volt ez másként, verőfényes, mondhatni nyári melegben rótta le kegyeletét az aradi 13 vértanú emléke előtt a Megbékélési parkban összegyűlt több száz fős tömeg. A vendégek – köztük Magyarországról is évről évre visszatérő csoportok – érkezése közben a szökőkútnál lassan gyűltek a koszorúk, majd Szabó Mihály (RMDSZ) felkonferálásával a Magyar Nemzeti Filharmonikusok Énekkara nyitotta meg az emlékezést. A művészek előadásában a román, a magyar, végül az Európai Unió himnusza, az Örömóda csendült fel, majd a Szabadság-szobor előtt felsorakoztak a hivatalosságok. Szerencsére az eseményt komolyabb incidensek nem zavarták meg, csupán az Új Jobboldal (Noua Dreapta) szélsőséges mozgalom suhancai próbálták magukra felhívni a figyelmet egy, a román emlékmű előtt kibontott hatalmas román zászló meglobogtatásával. Mivel semmiféle akcióra nem kaptak engedélyt a park területén vagy annak környékén, a rendőrök azonnal eltessékelték őket a helyszínről.

A meghívott román és magyar vezetők közül Gheorghe Falcă aradi polgármester köszöntötte elsőként a megemlékezőket. Mint elmondta, az évek során megértette, miért harcoltak az emberek évtizedekkel ezelőtt és milyen fény vezérelte őket az értékekért, a demokráciáért vívott küzdelmeikben. „Feladatunk befektetni a nevelésbe és a fénybe, nem engedhetjük, hogy a szélsőségek felülkerekedjenek az értékeken” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy Arad az értékek, a kölcsönös tisztelet városa, ahol békés egyetértésben élnek egymás mellett a nemzetiségek.

Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, államelnökjelölt a romániai magyar társadalom összefogására buzdított, „mert minden magyar számít”, ugyanakkor az előítéletek és sztereotípiák által megnehezített román–magyar viszonyt is elemezte, mint a kommunizmus „súlyos örökségét”. „Ti attól féltek, kedves román barátaim, hogy a magyarok, vagyis mi, veletek együtt itt élő és alkotó, jóban és rosszban veletek osztozó polgárok el akarjuk, el akarják venni az ország egy részét, mert ezt hallottátok, ezt tanították, ezt a gondolatot kaptátok örökségül. Mi meg azt gondoljuk rólatok, hogy meg akartok fosztani nemzeti identitásunktól, hogy arra törekedtek, ami minden ember, minden közösség, minden nemzetiség számára a létezés értelmével egyenlő: elvenni tőle a nyelvét, kultúráját, hitét” – mondta az RMDSZ országos vezetője, majd tárgyalásra, a problémák megvitatására intette a többséget. „Hungária főalakja körül ott van az ébredező szabadság, a harckészség, az áldozatkészség és a haldokló harcos allegorikus alakja, és a Megbékélési park másik oldalán ott állnak a román szabadságharcosok. Ez így lehetne szembenállás is, de nem az, nem ezt olvassuk ki belőle, hanem a ma annyira szükséges párbeszéd jelképét látjuk.”

Bognár Levente aradi alpolgármester (megyei RMDSZ-elnök) elmondta: a magyar nemzet és az aradiak szent kötelessége őrizni a 165 évvel ezelőtt feláldozott tábornokok emlékét. „Ezért elfogadhatatlannak tartunk minden kegyeletsértő, szélsőséges próbálkozást, melynek célja emlékünnepségünk megzavarása. (…) Értékeink tiszteletét elvárjuk minden araditól a kölcsönös megbecsülés jegyében. Újra elmondjuk és minden alkalommal el fogjuk mondani, hogy a 13 hős tábornok nem harcolt a románok ellen. Ők a mindenkinek kijáró szabadságért harcoltak.”

A magyar kormány nevében felszólaló Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rövid történelmi visszatekintés után a szabadság eszméjét fűzte bele mondandójába, hangsúlyozva: ma sem teljes a szabadság, amelyért a tábornokok harcoltak. A szabadság szerinte azt jelentené, hogy „használhatjuk anyanyelvünket, hogy leírhatjuk vele köztereink és településeink nevét, hogy restrikciók, hatósági zaklatások nélkül használhatjuk nemzeti jelképeinket, a magyar vagy a székely zászlót”. És azt is, hogy a közösség maga rendelkezik a megtermelt javakkal, és maga dönt a közösséget érintő alapvető kérdésekben. Az államtitkár szerint az erdélyi magyaroknak vállalniuk kell az áldozatot szabadságuk kiteljesedéséért, s úgy kell cselekedniük, hogy tetteikkel méltóak legyenek az aradi tizenhárom emlékéhez. „Régi bölcsesség, hogy az a nép, amely múltját nem tiszteli és a hőseit elfelejti, az a jövőt nem érdemli, azt nem képes alakítani”. Megjegyezte, az aradi tizenhármak „nem az apró lépések politikáját, nem a fontolva haladást és a rossz kompromisszumok szegélyezte könnyebb utat választották”, képesek voltak a legvégsőkig elmenni.A hivatalosságok között helyet foglalt még (a teljesség igénye nélkül) többek között: Zákányi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Both Ferenc ezredes véderő-, katonai és légügyi attasé, Király András, az RMDSZ oktatási államtitkára, Nagy Zoltán környezetvédelmi kérdésekért felelős államtitkár, Adrian Ţolea, az Arad Megyei Tanács alelnöke. Az Arad Megyei Prefektúra csupán sajtószóvivőjét küldte el a rendezvényre. 

A hivatalosságok beszédei után a helyi és a vendégként érkezett magyar érdekvédelmi szervezetek, egyesületek, intézmények, az irodalmi és kulturális élet képviselői és nem utolsósorban az egyházi hivatalosságok mintegy száz koszorút helyeztek el a Szabadság-szobornál. A Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen részéről Böszörményi Zoltán laptulajdonos és Hudy Árpád koszorúzott.