A székely szabadság napja 

Európa kizárólag akkor fogja tudni megteremteni a hosszú távú stabilitást, ha a nemzeti kisebbségek számára biztosítja a teljes körű jogokat, a béke záloga pedig a hosszú távú stabilitás megteremtése – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken, a székely szabadság napján Marosvásárhelyen.Hangsúlyozta, hogy az autonómiának van gyakorlata Európában, de „Európa erről hallgat”: sokan mondják, hogy ma nem kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert van fontosabb, a háború. „Ez valóban fontos kérdés, de nem a háború, hanem inkább a béke, a béke megteremtése” a fontos – mondta Szili Katalin.Hozzáfűzte, hogy Budapest a háború közepette sem feledkezik meg a határain túl élő nemzeti közösségeinek sorsáról, hiszen az új alaptörvény kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő közösségeiért. „Felelősséget viselni napi odafigyelést jelent” – hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó.A magyar kormánynak fontos, hogy az erdélyi magyarok román állampolgárként kívánják megőrizni nemzeti hovatartozásukat, és támogatja ezt a törekvést. „Európa 16 országában van autonóm közösség, mely maga dönt a sorsáról, tehát ez nem példa nélkül való” – mondta Szili Katalin, aki szerint ezek a térségek fejlettebbek. Székelyföld autonómiája tehát nem csak a magyarok érdeke, a többségi társadalom érdeke is – jelentette ki.A székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen pénteken demonstrációt is tartottak, amelynek több száz résztvevője Székelyföld területi autonómiáját követelte, de tiltakozott a magyar nyelvű oktatási intézmények ellen irányuló sorozatos támadások, a székelyföldi helyhatóságok meghurcolása, az anyanyelvhasználat és a nemzeti jelképek használatának korlátozása ellen is.A nagygyűlés kiáltványát a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs olvasta fel az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékműve körül összesereglett tömeg előtt.A román kormánynak és parlamentnek címzett petícióban a tüntetők aláhúzták, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, állami szuverenitását.„Kérjük, hogy a román kormány és parlament tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit és a székelyföldi közösség akaratát, és Románia schengeni csatlakozása előtt fogadja el az ezekkel összefüggő jogszabályokat” – áll a petícióban. Azt is kérik, hogy a bukaresti kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal. A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a kiáltványt.A marosvásárhelyi megmozdulás a székely vértanúk hősiességét és elkötelezettségét idéző megemlékezéssel és szónoklatokkal kezdődött.Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a Postarétre érkezők nem gyászolni jöttek, hanem a honért és a szabadságért életüket áldozó hősök „örök dicsőségét” hirdetni.Ők „vesztes, mi több, vert helyzetben sem adták fel a harcot, az ügyet, amelyben hittek”. Manapság a jogokért és szabadságért vívott küzdelem nem jár életveszéllyel, de a ma embere még a minimális kockázat vállalásától is visszariad -– mutatott rá a volt európai parlamenti képviselő.„A rendszerváltozás kezdete óta eltelt három évtizedre visszatekintve, keserű lélekkel kell megállapítanunk, hogy erdélyi magyarságunk az önfeladás útjára tévedt” – jelentette ki Tőkés László. Úgy vélte, az ünnepelt példaképektől „messzire szakadt a kiüresedett mindennapi valóság”.Emlékeztetett arra, hogy harminc éve a magyar választott képviselők és szenátorok a kolozsvári Szent Mihály templomban felesküdtek az autonómiára, majd rá tíz évre a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli bővített szatmárnémeti közgyűlése új fejezetet nyitott az erdélyi autonómia ügyében. Mindkét esemény üzenete az volt: „Nem adjuk fel!” – húzta alá.„A Székely Szabadság Napjának időszerű és örök érvényű üzenete ugyanez: nem adjuk fel!” – jelentette ki Tőkés László, aki szerint tovább kell vinni a történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezés és a romániai kisebbségi törvény ügyét.A demonstráción az Együtt Katalóniáért Párt képviselőjeként Erika Casajoana i Daunert és a Baszk Nemzeti Párt képviselőjeként Luke Uribe-Etxebarria is felszólalt, és az ottani autonómiákkal kapcsolatos tapasztalataikat ismertették.A Szilézia Kulturális Autonómiájáért Kezdeményező Egyesület elnökeként Robert Starosta a felső-sziléziai önrendelkezési törekvésekről beszélt. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke a tavalyi romániai népszámlálás drámai eredményeire hívta fel a figyelmet. A demonstráción Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárnak az ünneplőkhöz írt levelét is felolvasták. (Pap Melinda, MTI)