A temesvári Opera épülete felfedheti rejtett arcát

A temesvári Opera épületének homlokzata visszanyerheti eredeti külsejét, ha az új városvezetés is úgy akarja. Nicolae Robu polgármester egyelőre azt fontolgatja, hogy az 1920-ban neobizánci stílusban átépített homlokzat mögé elrejtett szobrokat láthatóvá kellene tenni. 

Az igazi megoldás azonban a műemlék színházépület homlokzatának teljes helyreállítása lenne, eredeti formájában, ahogyan azt a bécsi Helmer és Fellner építészek megtervezték.

Nicolae Robunak tudomására jutott, hogy az 1920-as helyreállítás során a temesvári színház (ma román Opera) épületének homlokzatát átépítették neobizánci stílusban, Duiliu Marcu tervei alapján és a homlokzat eredeti díszítőelemeit elrejtették a jelenlegi homlokzat burkolata mögé. A ma is létező erkély két oldalán két szobor díszítette a színházépületet, amelyeket egyszerűen beburkoltak az átépítés során. Nicolae Robu ezeket a szobrokat szeretné kimenteni rejtekhelyükről és felállítani a színház bejárata két oldalán.

A temesvári Opera épületét az 1871–75 időszakban építették reneszánsz stílusban, két bécsi építész, Helmer és Fellner tervei alapján, akik számos színházépületet terveztek Közép-Európában. A Ferenc József császár nevét viselő színházat 1875-ben avatták fel. A színházépület 1880-ban és 1920-ben is tűzvész áldozata lett. Első alkalommal helyreállították eredeti formájában, de az impériumváltás után a homlokzatot átépítették neobizánci stílusban. Az eredeti homlokzat teljes helyreállítását egyesek, köztük a jelenlegi polgármester azért ellenzik, mert az Opera épülete a temesvári forradalom egyik jelképévé vált (az Opera erkélyét már 1989. december 20-án hatalmukba kerítették a forradalmárok). Az épület ma négy társulatnak (román, magyar és német színház, valamint a román opera) ad otthont.