A zerindi artézi kút

2016. január 14. 18:43 (csütörtök) /

Felkérésre jelentkezem az alábbi gondolatokkal az adományozó Vida Máriáról, a vele kapcsolatos nagyzerindi artézi kútról, artézi vízről – amely télen kellemesen langyos, nyáron üdítően hűs, a szomjunkat oltjuk vele.

 

Az artézi szó Franciaország észak-keleti vidékéről (Artois) származik, ahol Európában először fúrtak artézi kutat, holott már az egyiptomiak és a kínaiak ismerték. Mélyvízi kútról van szó, vize két vízzáró réteg közötti víztartó rétegből származik, fúrás által mélyről, magától felszínre jön, más esetben szivattyúzással.

Közép-Európában az első artézi kutat 1867-ben fúrták a Margit-szigeten, és Zsigmondi Vilmos nevéhez kötődik.

A mi vidékünkön a XIX. század végén fúrták a kutakat, és lehetséges, hogy ugyanazon kútfúró mester nevéhez fűződnek. Pécskán a kutat 1897-ben fúrták meg, azokat az adatokat használjuk a zerindi kútra vonatkozólag is: 1 perc alatt 55 liter víz jött fel, a kút mélysége 341 m, elkészítése 8000 forintba került.

 

Vida Mária temetői sírkövén, Zerinden, ez áll:

Itt nyugszik

KOLOSZ MÁRIA

élt 73 évet

Béke hamvaira

 

A nagy S és Z betűk felcserélődtek, mint ahogy a „hamvaira” helyett is inkább ,,poraira” értendő. Kolozs Mária hamarabb adományozott, mint ahogy a kút megszületett, mert az első pár liter víz (Dávid Sándortól tudjuk) 1898 Szent Mihály napjára jött fel. Az akkori bíró, Gál Samu Lajos ideiglenesen tölgyfa deszkákkal pallóztatta körül a kutat, a sarkokra négy fűzfát ültetett, aztán 1903-ra feliratozott betonozott lapot emelt a négy kifolyó oszlopnak, itató vályút építetett (4x1x1 m) a végébe, valamint (1x1,5 m) mélységű, vizet tároló kis medencét. A kifolyó csöveknél emberi és állati figurákat ábrázoló domborművet készíttetett dór elemekkel.

Nagyon sok emlék fűződik a kútra járáshoz: tereferélgetések, jóleső beszélgetések, udvaroltatások, a szomszédságban eltöltött kocsmározgatások.

Református egyházunk (újonnan) létrejött Nőszövetsége felvette a Vida Mária nevet, aminek örülünk és gratulálunk.

Az adományozás nem öncélú, a jelennek (is) szól, a közösséget ki-ki a maga módján munkával, pénzzel, tárgyakkal, gondolatokkal, kezdeményezésekkel segítse.

Mielőbb az artézi kút márványtáblába vésett szövegével búcsúznánk, jelzem, hogy az adományozó Nagyasszony háza a Biró Lajos–Kovács Imre portán volt, ahol most is megvan az a kút, amelyet Vida Mária csak magának fúratott, azonban most már vize nem érkezik a felszínre.

És végül a márványtábla szövege:

 

Ezen kutat építette

Nagyzerind község

KOLOZS JÁNOSNÉ

VIDA MÁRIA

nagylelkű adományának felhasználásával

1903 évben

 

Fazekas József

Hozzászólások