Az I. Népzenei fesztivál feledhetetlen élmény

Kisiratoson szombaton első ízben szerveztek népzenei fesztivált, ahol összesen 146 személy, 10 népzenei együttes tagjaként lépett fel annak a következtében, hogy a közel 3 éve alakult kisiratosi Rónasági citerazenekart számos népzenei fesztiválra meghívták. 

Éppen ezért, a zenekar és a község vezetősége úgy érezte, a meghívásokat maguknak is illik viszonozni. A nagy kultúrotthon nézőterét megtöltő, kaláccsal, ásványvízzel, üdítővel megterített asztaloknál helyet foglaló fellépőket és közönséget Ierger Orsolya műsorvezető üdvözölte, majd Almási Vince polgármestert kérte a színpadra, aki köszöntő beszédével nyitotta meg a rendezvényt. Örömének adott hangot a település I. Népzenei fesztiváljának a megvalósulása láttán, amiből feltétlenül hagyományt kívánnak teremteni.

Citerazene, ének

A műsorvezető elsőnek a házigazdák egyik csapatát, a Férfikórust mutatta be, amelyik a helybeli gazdakör tagjaiból 8 éve alakult. Karvezetőjük, Almási Gábor tanár irányítása mellett minden pénteken este énekpróbán vesznek részt, ami meghozta gyümölcsét, hiszen az általuk előadott népdaloknak, népdalfeldolgozásoknak, katona- és hazafias daloknak, egyházi énekeknek és klasszikus feldolgozásaiknak nem csak a megye magyarlakta településein, hanem az anyaország számos színpadán is tapsoltak, több elismerő oklevelet érdemeltek ki. Ezúttal is népdalokkal, katonadalokkal váltották ki a több, mint 200 néző elismerését.

Utánuk a hatvani Almási Veronka és Szalai Árpád citerások – akik a kisiratosiakban elültették a citera és a népdal iránti szeretetet – székely dalcsokorral, illetve az Adj, Uram Isten című könyörgéssel örvendeztették meg a közönséget.

A 15 éve alakult, manapság 10 tagot számláló lökösházi Esthajnal népdalkör népdalokkal kedveskedett. Fellépésük után Ierger Orsolya a mezőtúri Cimbora citerazenekart mutatta be, amelyik 2002-ben alakult az ottani zeneiskola növendékeiből. Az együttes a Kóta országos minősítőjén 3 alkalommal arany-minősítést kapott, mindháromszor Arany Páva díjat is kiérdemelt, de számos hazai és külföldi versenyen oklevéllel ismerték el tehetségüket, tudásukat. Csider István művészeti vezető irányításával 1848-as katonadalokat, szolnoki kanásztánc zenei aláfestését és banyacsúfolót adtak elő, nagy sikerrel. Az őket követő csorvási Nefelejcs Népdalkörről előzetesen megtudtuk, hogy 1996-ban alakultak, eddig számos hazai, szlovákiai, szerbiai, és erdélyi fellépést és sikert tudhatnak maguk mögött, de maguk is szerveznek népzenei találkozókat, versenyeket. Juhász Kálmán művészeti vezető irányításával kecskeméti, valamint kalocsai népdalokat adtak elő vastaps közepette. Utánuk a 10 tagú kétsopronyi Gyöngyharmat citerazenekar és Népdalkör tótkomlósi népdalcsokrot, majd szlovák tájegységi dalokat adott elő. Műsorukat követően a mezőtúri Lókötők citerazenekar szatmári és mátyásföldi hallgatót, csárdást és frissest játszott, nagy tetszés közepette. Az utánuk következett, Szerbiából származó Zentagunarasi Népdalkör első alkalommal járt Romániában, ahova falusiak lévén, magukkal hozták az aratáskor marokszedésre használt kukát (fa-kampót) is. A tíztagú női énekkar tamburazenekar kíséretében magyar népdalokat adtak elő. Az utánuk fellépett zentagunarasi tamburazenekar 8-10 ruszin illetve szerb népdalt adott elő.

A mezőtúri Szivárvány citerazenekar, Ierger Orsolya ismertetője szerint, tavaly novemberben ünnepelte fennállásának a 40. évfordulóját. Ez idő alatt 10 európai országban 20 alkalommal népszerűsítették a magyar népművészetet. Eredményeik közül kiemelkedik a 7 Aranypáva Díj, a 2 Arany Páva Nagydíj, illetve a 2007-ben elnyert Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj. Műsorukban szatmári hallgató, csárdás és friss, továbbá tolnai népdalcsokor szerepelt a közönség ünneplése közepette.

Citeraadományozók méltatása

A népzeneműsorban érdekes színfoltnak számított a kisiratosi Rónasági citerazenekar számára hangszert adományozóknak címzett köszönőlevelek átadása, melynek során Almási Vince polgármester, miután színpadra szólította a házigazda Rónasági citerazenekart, ismertette a megalakulás történetét. Ami abból az emlékből táplálkozott, hogy gyerekkorában a falu minden második házában volt citera, amin játszani is tudtak. Hétvégeken citerazenére folyt a vígasság, mivel akkoriban sem tévé, sem számítógép nem volt. Három évvel ezelőtt a padláson talált egy régi citerát, ami felelevenítette a hozzá fűződő emlékeket, ezért indítványozta a citerazenekar létrehozását. Amihez azonban nem volt hangszer, ezért 20 helyre küldött el egy olyan levelet, amiben citerákat igényelt az alakuló zenekar számára. A kérésre 10 helyről válaszoltak, ingyen felajánlottak egy-egy citerát. A jelen lévő adományozókat a színpadra kérte, a zenekar tagjait viszont arra, hogy a hangszerekre vésett adományozó-nevek alapján rövid időre adják vissza eredeti gazdáiknak a citerákat. Ezt követően egy-egy szál szegfűt, továbbá köszönő levelet adott át a Lökösházi Önkormányzat nevében Szűcsné, Gergely Györgyi polgármesternek, a Lökösházi Román Kisebbség vezetőjének, Szántó Györgynek, a Mezőkovácsházi Önkormányzat képviselőjének, Pusztaszabolcs Önkormányzat képviselőjének, Czompó István polgármesternek, Csombók Pál megbízottjának, valamint Almási Ilonának, majd felsorolta Nagyálmos Ildikó újságíró, Haraszti Imre és Hancsók Jenő Úriból történt adományozásának a tényét. Mindnyájuknak köszönetet mondott. Ezt követően a Rónasági citerazenekar Nevében Almási Vince ötletgazda, támogató polgármesternek, valamint Juhász Kálmán oktatónak emlék oklevelet adtak át, amelyekre a címzettek nem számítottak.

Csattanó

Az est további részében a 2008. november 11-én alakult Rónasági citerazenekar ismertetője hangozott el, amelyik a csorvási Juhász Kálmán oktató jóvoltából szinte a nulláról indulva, 2009 márciusában a 14. Bartók Béla Népzenei Verseny bronz oklevelével, 2010 márciusában a 15. alkalommal megszervezett, hasonló megmérettetésen az ezüst oklevelet érdemelték ki, miközben számos hazai és anyaországi fellépésen vannak túl. Műsorukban kisiratosi népdalokat adtak elő, a közönség ünneplése közepette. Az est további részében a Juhász Kálmán által felkészített Rónasági és a kétsopronyi Gyöngyharmat, majd a csorvási Nefelejcs Népdalkörrel kiegészülve, több mint 40 személy fellépésével nyújtottak feledhetetlen perceket a környékről, illetve Kisiratosról egybegyűlt közönség, továbbá a vendég fellépők számra.

Az egész estet betöltő programmal, majd közös vacsorával és mulatsággal járó I. Kisiratosi Népzenei Fesztivál után Almási Vince polgármester a sikertől elérzékenyülve beszélt a rendezvény hagyományossá tételének a szükségességéről. Mert hasonló méretű, kisugárzású magyar népzenei fesztivál Kisiratoson még soha nem volt, de Arad megyében is aligha szerveztek. Az nagyban hozzájárul majd a citera népszerűségének a növeléséhez, ősztől valószínűleg gyermekcsoport is indulhat. Mert egy nép, egy közösség csak akkor őrizheti meg azonosságát, ha ápolja a gyökereit, a hagyományait, amelyeke továbbít az utókornak is. A kisiratosi siker nem valósulhatott volna meg a támogatók, a Pro-Ki-Dor Egyesület, amelyik a szervezést is felvállalta. A dombegyházi Agro KFT egy sertést adományozott, továbbá Kovács Antal, Lévai Tibor, Fischer Benedek és László László magángazdák támogatása nélkül. A hagyományteremtő szándékkal megszervezett népzenei fesztivál sikeréért támogatóknak, szervezőknek elismerés, köszönet jár.