2013. július 31-én megalakult az RMDSZ Arad Megyei Nőszervezete. Azóta Arad számos körzeteiben és vidéken is alakultak már nőszervezetek: Pécskán és Zimándújfalun, Aradon pedig kerületi szervezet Vlaicu–Séga, Gáj-Buzsák, Arad-belváros, Újarad és Mikelaka körzetekben.
Az Arad Megyei Nőszervezetnek eddig körülbelül 130 hivatalosan bejegyzett tagja van, vagyis olyanok, akik a belépési nyilatkozatot már kitöltötték. Emellett a legnagyobb közösségi portálon, a Facebookon már több mint 300 ismerőst, barátot jegyez.
Lészay Ildikóval, a megyei Nőszervezet elnökével egy kávé mellett beszélgettünk a nem túl nagy múltra, de annál tevékenyebb időszakra visszatekintő szervezet eddigi munkájáról, céljáról stb.
– Tegyünk rendet a fejekben, hiszen sokakat a politika tart távol a nőszervezettől: ahhoz, hogy valaki az RMDSZ Nőszervezetének tagja legyen, nem feltétlenül kell politizálnia.
– Az igaz, hogy a nőszervezet az RMDSZ-en belül alakult, de én úgy érzem, hogy az Arad megyeieknek elsősorban a közösségi élet felé való fordulás a fontos, nem feltétlenül a politizálás. De aki szeretne politikai szerepet vállalni, azt természetesen támogatjuk, viszont inkább a közösségépítés és azok a tevékenységek, melyek egy kicsit összeráznak minket, magyarokat, ezekre van igény. Nyílt szervezet vagyunk, nem muszáj valaki RMDSZ-tag legyen ahhoz, hogy a Nőszervezet tagja legyen. Én az RMDSZ-szel kapcsolatban azt érzem, hogy az évek során egy kicsit a többi politikai párt mellé sorolódott, és valahol az úton elveszett az, ami fontos, amiért az RMDSZ megalakult: vagyis az, hogy tulajdonképpen az erdélyi magyarok érdekvédelmi szervezete. Ez azt jelenti, hogy elsősorban segít a magyar embernek eligazodni a világban, itt Erdélyben. És ha ezt komolyan vesszük, akkor valaki, aki itt él és magyar, és úgy érzi, hogy valahová tartozni szeretne, akkor az RMDSZ az, amelyik őt befogadja. RMDSZ-tagnak lenni tulajdonképpen nem egy hatalmas nagy teher, elkötelezettség. Kötelezettség csupán az a jelképes minimális összeg, amelyet tagdíjként évente/havonta be kell fizetni. A Nőszervezetnél még tagdíj sincs.
– Hogyan lehet valaki a Nőszervezet tagja?
– Elsősorban, ami betartandó, hogy – az RMDSZ alapszabályzata értelmében – az illető hölgy be kell töltse a 18. életévét. Aztán ha eldöntötte, hogy csatlakozni szeretne hozzánk, számos lehetőség van erre: mi mindig készségesen állunk rendelkezésre személyesen az RMDSZ székházban, vagy a már megalakult kerületi szervezeteknél, ahol kitölt egy belépési nyilatkozatot, ami az égvilágán semmire nem kötelezi az illetőt, csupán ez a hivatalos része az eljárásnak. Ő ezzel a nyilatkozattal vállalja, hogy a csapatba tartozik, de bármikor kiléphet. Szabályzatunk szerint kétféle tagságot különböztetünk meg: vannak rendes tagok és társult tagok. A rendes tagok RMDSZ-tagok (itt lehet olyan is, aki eddig nem volt RMDSZ-tag, de most, mivel a Nőszervezet rendes tagja szeretne lenni, ezért előbb belép az RMDSZ-be), a társult tagok nem RMDSZ-tagok, nem is szeretnének azok lenni, viszont szeretnének a Nőszervezethez csatlakozni, tevékenységeinken részt venni akár aktívan, akár csak szemlélődőként. A rendes és társult tagok közt az a különbség, hogy a rendes tagoknak szavazati joguk van, és őket lehet választani a vezetőségbe. A társult tagok nem szavazhatnak, és nem lehet belőlük vezetőségi tag.
– Mivel járulhat hozzá egy tag a Nőszervezet tevékenységéhez?
– Senkinek semmi nem kötelező, tagként csupán szemlélődőként is részt vehet rendezvényeinken. Mindenki azt teszi hozzá a Nőszervezet közösségéhez, amit bír. Én azt mondom minden hölgynek: azt tegye hozzá, amiben ő a legjobb. Tehát, ha mindenki egy icipicit hozzátesz a kreativitásából, a gondolkodásából, nem muszáj fizikai munkával, elég ötletekkel, vagy szakmai tudással hozzájárulni – bármivel hozzájárul, amivel ő tud, mi azzal már gazdagabbak leszünk.
– Foglaljuk kicsit össze az elmúlt közel félévet. Sok minden történt a Nőszervezet háza táján: rendezvények, tevékenységek, események…
– Úgy érzem, hogy ez az 5 hónap eléggé eseménydús volt, és bármerre jártunk, a hölgyek mindenhol nagyon lelkesen fogadtak minket. Egy picit olyan érzés volt, mintha várták volna ezt a kitörést, hogy „na, gyerünk, csináljunk valamit”, és azóta mindenhol, ahol megalakult a Nőszervezet, mozgolódnak és egyfolytában tevékenykednek. Sok mindent szerveznek a körzetekben önállóan, de vannak olyan rendezvénysorozatok, amiket megyeszinten szervezünk. A decemberi tevékenységünkben például olyan akció is volt, melyet Erdély-szerte rendeztünk, ez volt a nagy sikerű Mosolygó karácsony rendezvényünk. Erdélyben 200 településen szerveztek a hölgyek valamilyen karácsonyi megmozdulást az ünnepvárás alkalmával, ide tartozunk mi is, tehát jogosan érezzük azt, hogy egy nagy valaminek vagyunk a részesei.
A rendezvényeinken kívül nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a Nőszervezetek megalakuljanak, közösséget építsünk, megismerjük egymást. Ahhoz, hogy együtt tudjunk valamit alkotni, elsősorban az kell, hogy tudjunk egymásról, hogy megismerjük egymást. Tervünk az, hogy jövő év áprilisáig megalakítsuk az összes körzeti, vidéki Nőszervezeteket és úgymond útra tegyük, mert ők utána nagyon ügyesen tevékenykednek maguktól.
Az RMDSZ hagyományos Szent-István napi rendezvényén a székházban játszóházat rendeztünk be a gyermekeknek, ami felnőttnek, kicsiknek egyaránt hasznos volt. Az Aradi Magyar Napokon is szenteltünk egy napot a kisgyermekes családoknak, amikor egy játszódélután keretén belül a gyermekek jöhettek szülőkkel, nagyszülőkkel, különböző foglalkozásokon vehettek részt.
A legnagyobb méretű rendezvényünk mégiscsak a Mosolygó karácsony volt, minden szülőtől csak pozitív visszajelzést kaptunk, és azt mondták, hogy ilyeneket – ahol szülő és gyerek együtt lehet úgy, hogy mindenki megtalálja a magának való foglalkozást – sűrűbben kellene szerveznünk.
Külön kiemelném a vidéki Nőszervezetek tevékenységét, hiszen Pécskán is és Zimándújfalun is sok rendezvény volt, mondhatjuk, megduplázódott a számuk azzal, hogy a Nőszervezet is megalakult.
– Milyen a kapcsolatotok más szervezetekkel, egyesületekkel?
– Nem ragaszkodunk ahhoz, hogy csak saját rendezvényünk legyen, sok más szervezettel együtt is nagyon jó dolgokat tudunk összehozni. Pécskán és Zimándújfalun is az RMDSZ, az egyházak is segítenek, helyi plébánosoktól kaptunk listát a rászorulókról, akiket a cipősdoboz-akció keretében ajándékozunk meg. Zimándújfalun a Nőszervezet segít a helyi római katolikus templom karácsonyi feldíszítésében, de megemlíteném a Máltai Szeretetszolgálatot, melynek munkatársai aktívan részt vesznek rendezvényeinken, nagy szeretettel sütik a palacsintát a gyermekeknek. Aradon velük együtt a Katalin Egyesülettel, az RMDSZ-szel és az AMISZ-szal közösen tudtuk megszervezni programjainkat, pl. a Mikulásozást, a cipősdoboz-akciót stb.
– Időnként hivatalosak vagytok, vagy lehetőség van arra, hogy az Országos Nőszervezet rendezvényein, képzésein részt vegyetek.
– Novemberben szerveztek egy vezetőképzést, ott mi időhiány miatt nem voltunk jelen, viszont előtte részt vettünk egy érdekes és tanulságos összejövetelen, a partiumi vezetőségek találkozóján. Ennek a térségnek a vezetője az Országos Nőszervezet egyik alelnöke, Marina Ida, aki Szilágybagos község polgármesterasszonya. Ő hívott meg minket Szilágybagosra egy kisebb vezetőképzésre, ahol egy hölgy tartott előadást a mostani és leendő elnök és alelnök asszonyoknak arról, hogy ebben a pozícióban mennyire fontos a megjelenés, a választékos beszéd, hogy mit illik és mit nem, mi megengedett és mi nem egy közszereplőnek. Nagyon jót beszélgettünk, tapasztalatokat cseréltünk, mindenképp hasznos volt ez a találkozás.
– Többször említetted, hogy a hölgyek tele vannak jobbnál jobb ötletekkel. Nagyon sokszor viszont akadályokba ütközhet egy ötlet kivitelezése, pl. helyiség hiánya, kellékhiány stb. miatt. Ti szembesültetek már ilyen akadállyal?
– Én nagyon szerencsés helyzetben érzem magam, mert valahogy mindig megoldódik a felmerülő probléma, elhárul az akadály. Úgy érzem, hogy ha valamit kitalálunk, és szeretnénk véghez vinni, akkor az emberi összefogás mindig segít, mindig megmutatkozik és az határtalan dolgokra képes. Teremproblémáink viszont vannak, hiszen nincs minden körzetben egy helyiség, ahol össze tudnának ülni a hölgyek rendszeresen. Van, ahol az egyház biztosít termet, de sok helyen valóban nincs egy helyiség, ami állandó találkahelyet adna a nőszervezetek tagjainak, segítene tevékenységeik megrendezésében. Jó lenne, ha ez megoldódna, hogy minden kerületben legyen egy biztos pont, ahol a magyarság időnként összeülhet. Jelenleg sajnos pénzügyi keretünk sincs, hogy egy lakást, ingatlant megvásároljunk, vagy akár béreljünk erre a célra. Viszont a székház ajtaja bármikor, bárki számára nyitva áll akár teadélutánra, könyvbemutatóra, olvasó délutánra, irodalmi estre, akár egy jó kis csevegésre stb. – bármilyen rendezvényt, amit előre egyeztetünk, ott meg lehet rendezni.
– Végszóként szeretnél még mondani valamit?
– Mindenképpen meg szeretném köszönni hölgytársaimnak, akik ebben az évben, megalakulásunk óta részvételükkel, munkájukkal gazdagították az Arad Megyei Nőszervezet tevékenységét. Ugyanakkor szeretnék áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánni minden Arad megyei magyarnak és boldog, sikerekben gazdag új esztendőt.
Az RMDSZ Arad Megyei Nőszervezete
310084 Arad, Püspökség (Episcopiei) utca 32. szám
E-mail: nokarad@rmdsz.ro
Tel./Fax: 0257-250627, 0257-255786
facebook.com/noszervezet.rmdszarad
Hozzászólások