Az őszi vetésekben keletkezett fagykárok miatt fejtrágyázás

Nagy Zsolt falugazdával az Arad megyei őszi vetéseknek a februári állapotát, az estleges fagykárokat, illetve a rágcsálók által okozott károkat vesszük számba.

– Manapság, február utolsó hetében milyen állapotban vannak az őszi vetések?

– A február eleji esőzések miatt több helyen belvizes területek alakultak ki a búzával, illetve repcével bevetett földeken. Ha ott huzamosabb ideig áll a víz, gyökérfulladást okozhat, a növény elpusztul. Sajnos, Arad környékén is elég sok az ilyen terület, amelyekről majd nem lehet gabonát betakarítani. A jó minőségű talajokon nincs baj, mert azok jól tudják raktározni a vizet. Az sem volt jó a vetések számára, hogy az elég vastag hótakaró elolvadt, mielőtt beálltak a kemény fagyok. Éppen ezért számos helyen a búza sárgállik, vagy vörösödik a fagyok miatt. E jelenség annak is tulajdonítható, hogy a búzavetéseken elolvadt hó miatt a növényi sejtek megteltek vízzel, a növényben a sókoncentráció lecsökkent, ezért a fagy kárt okozhatott a növényben.

– A sárgálló, vörösödő vetések kiheverhetik-e a fagy által okozott károsodást?

– Szerintem kiheverhetik, mert az idősebb levelek fagytak meg, miközben a törzs zöld maradt, ezért majd bokrosodhat. Mindenesetrre egy kisebb méretű fagykárra számítani lehet, hiszen a hőmérséklet -14 Celsius fokra is lesüllyedt, miközben a vetéseket nem borította hótakaró. Ugyanakkor a búza hidegtűrő növény, ezért szüksége van a hideghatásra, más néven vernalizációra, ami elősegíti a bokrosodást és a szárba indulást. Ezért kell a búzát ősszel vetni, de vannak olyan búzafajták is, amelyeket tavasszal vetünk, ezek az úgynevezett járó-búzák, de sokkal kevesebb termést adnak, mint az ősziek. A tavasszal vetett búzára már az időjárás is kedvezőtlenebb.

– Lehet-e valamivel segíteni az elfagyott búzák regenerációja érdekében?

– Természetesen, minél hamarabb fejtrágyázást kell adagolni nekik túlsúlyos műtrágyákkal, hogy a növények bokrosodhassanak, fejlődhessenek, legyőzhessék a növényi stresszhatást. Több gazdát láttam, akik a fagyok idején műtrágyázták a vetéseiket, hogy a járműveikkel ne tapossák ki azokat. A jelzett fejtrágyázást puha talajon elvégezve a kultúrában több kár keletkezhetne, mint haszon.

– A megyében vannak-e még szántatlan területek?

– Sajnos, még kerülnek ilyen területek is, mert az ősszel későn történtek a betakarítások, utána megérkeztek az esőzések. A legtöbb gazda elvégezte a mélyszántást, de még akadnak kivételek, sőt még betakarításra váró kukoricatáblák is vannak, azok vízben állnak. Akiknek sikerült a mélyszántást elvégezniük, azok jól jártak, a szántásoknak is használtak a fagyok, mert szétszívták a nagyobb földszeleteket. A tavaszi vetések előtt majd el kell munkálni a termőföldet. Ezek a talajok könnyen megmunkálhatók, jó magágy készülhet a tavaszi vetések számára.

– A rágcsálók és a kórokozók mutatkoznak-e?

– Szerencsére a kései fagyok a rágcsálókban és a kórokozókban is kárt tettek, ezért azok megfogyatkoztak.

– Megkapták-e a gazdák a mezőgazdasági támogatást?

– Igen, októberben kifizették a 70%-át, majd januárban folyósították a fennmaradt részt is. Ezen túlmenően, akik zöldségtermesztéssel foglalkoznak, megkapták a koronavírus-járvány miatt keletkezett veszteségeikre is a támogatást.

– Milyen értékű volt a hektáronkénti mezőgazdasági támogatás?

– A megművelt területre hektáronként 150 euró, 5-30 hektár között plusz 50 euró. Ha részt vett a zöldítési programban, hektáronként további 48 euró járt. Aki 15 hektárnál több területet művel meg, annak kötelezően részt kell vennie a zöldítési programban, vagy nitrogént megkötő növényeket kell termesztenie, mint a szója vagy a lucerna. A fiatal gazdák által megművelt területekre hektáronként további 20 euró támogatást kaptak.

– Köszönöm szépen a tájékoztatót!

– Én köszönöm a lehetőséget!