Az utóbbi 100 évből leggyümölcsözőbb az utolsó 10

Simándi Sándorral, Nagyzerind község polgármesterével az elmúlt évet értékeljük, az idei terveket vesszük számba.

– Polgármester úr, tavaly milyen évet zárt a Feketegyarmatot is adminisztráló község?

– Kezdeném azzal, hogy tavaly, sőt még korábban, 2017–2018 között sok projektet indítottunk el, de közülük kevés ért be. Szinte az egyetlen, amit befejeztünk, az a 8,5 kilométeres aszfaltozási program, amit EU-forrásokból sikerült megvalósítanunk. A többi projektünknél, sajnos kissé megtorpantunk…

– Milyen projektekről van szó?

– A kultúrotthon felújításának a projektje, amivel még manapság is a közbeszerzési tárgyalások befejezése előtt tartunk, mert hibásnak bizonyult a műszaki terv. Éppen ezért újra kell kezdenünk az egész közbeszerzési eljárást.

– Milyen projekttel sikerül haladniuk?

– A nyugdíjasok napközi otthonának a kialakításában sikerült előre lépnünk, azzal együtt, hogy tavaly nem haladtunk a dokumentumok elkésztésével. Annak a közbeszerzési eljárását sikerült befejeznünk, ezért remélhetőleg hamarosan hozzáfoghatunk a munkálatokhoz, amelyeket terveink szerint, év végéig be is fejezzük. Egy nagy projektünk, aminek a kivitelezési szerződését is aláírtuk a szennyvízlefolyónak a teljes megépítése, ami a PNDL (Helyi Érdekeltségű Országos Fejlesztési Terv) támogatásával történik. A közel 3 millió lej összértékű projekt jóvoltából a község két településén, minden utcában teljes mértékben megépül az ivóvízhálózat és a szennyvíz lefolyó. Ugyancsak EU-támogatással tervezünk parkot létesíteni a vízüzem mellet, az aradi bejárattól jobbra, az Országos Beruházási Tröszt (CNI) támogatásával. Ugyanakkor rajta vagyunk a beruházási listán egy sportcsarnoknak a megépítésével, ugyancsak a Kismező melletti utcavégen, előtte létesül a már említett park. Ezen túlmenően Feketegyarmaton egy új kultúrházat kívánunk építeni, az iskola melletti területre, az egykori műhelynek a helyére tervezzük. Most dolgozunk a jóváhagyásoknak a megszerzésén. Gyarmaton volt egy olyan lehetőség, hogy lebontjuk a jelenlegi kultúrotthont, aminek a helyére épülne az új, azonban ezt a változatot nem kívántuk bevállalni, mert a régi kultúrház még használható, néhány kisebb rendezvényt még kiszolgálhat. A tervezett, kétszintes kultúrotthonban nem szeretnénk lakodalmakat tartanai, hanem csak kulturális események zajlanának benne. A munkálatokat teljes egészében az Országos Beruházási Tröszt (CNI) végzi, nekünk csupán a vezetékes vizet, a villanyáramot, illetve a földgázt kell bekötnünk. A kimutatások alapján kiderült, hogy a 100 éves megvalósításokat figyelembe véve, az utóbbi 10 évben történt fejlesztések a legjelentősebbek.

Rekordfejlődés az utóbbi évtizedben

– Ismertetné azokat?

– Hogyne: községi szinten 35 kilométernyi aszfaltos utat építettünk, elkezdtük a 4 kilométer hosszú szennyvízhálózat megépítését, amire igaz ugyan, hogy egyelőre kevesen óhajtanak rácsatlakozni, de a mostani projektben már szerepel, hogy azokon a szakaszokon, ahol most épül vezetékes víz és lefolyórendszer, ott mindenki rá lesz csatlakoztatva. Vagyis mindeninek a házáig el lesz vezetve, mindenhol épül egy csatlakoztató akna. Ha figyelembe vesszük, hogy 2004-ben egy négyzetméternyi aszfaltos út sem volt a községben, a jelenlegi 35 kilométer óriási haladásnak számít. Természetesen, ebbe beletartozik a Dénesmajor és Feketegyarmat közötti átjáró útnak is a ránk eső része, továbbá egy mezőgazdasági út, illetve a vasúti megállóhoz vezető útnak az aszfaltozása is szerepel. Tehát kül- és belterületen, összesen 35 kilométer hosszú aszfaltos út épült Nagyzerind Községben. Azelőtt, novembertől áprilisig a község bizonyos utcáiban csakis térdig érő sárban lehetett közlekedni.

– Mik szerepelnek még az idei tervek között?

– Az említett, elkezdett projekteknek a befejezése elsőrendű feladat, ugyanakkor készülünk a 2021–2027 közötti EU-költségvetési időszak projektjeire. Bizakodom, hogy abban az időszakban sikerül megfúratnunk egy hévízkutat. Pályázatot, illetve megvalósíthatósági tanulmánytervet készítünk rá, egy nagyváradi vállaltnak a közreműködésével.

– A meglévő hévízkutat nem lehetne megszerezni?

– Az annyira bonyolult és költséges lenne, hogy lemondtunk róla. 16 év alatt ugyanis egy lépést nem haladtunk a Foradex nevű céggel folytatott tárgyalásokkal.

– Mennyibe kerül egy hévízkútnak a megfúrása?

– Az sok mindentől függ: milyen méretben és milyen mélyre szeretnénk fúrni, aminek az ára 250-750 ezer euró között mozog. A község lakossága mindig két tervet dédelgetett: az egykori kisvasút helyett megépüljön a Gyulavári felé vezető műút, illetve a termálvíznek a hasznosítása. Eddig csak arról álmodoztunk, hogy majd valaki megsegít bennünket, de nem volt egy megvalósíthatósági tanulmánytervünk hozzá. Bízunk, hogy a 2021–2027 közötti EU-költségvetési időszakban lesz olyan pályázati lehetőség, melynek jóvoltából, kisebb-nagyobb változásokkal, de megvalósíthatjuk a községbeliek régi álmát. A tervezővel úgy egyeztünk meg, hogy a tervet a kérelmek, illetve a lehetőségek arányában még módosíthatjuk. Mert elvileg be lehet kapcsolni a turizmusba, az egészségügybe, de sportba is. Van egy kulturális projektünk is, ami a Békéscsabai Natúrpark Egyesülettel közösen valósul meg két év alatt. Az tulajdonképpen rendezvényszervezés, melynek során már tavaly is finanszíroztuk a falunapok költségeinek egy részét, mert az tulajdonképpen a Körösök völgye lakóinak egy találkozója. Az egy 50 ezer euró értékű projekt, amiből felenként 25-25 ezer euró jár évente. A másik nagyobb projekt Újkígyós Város Polgármesteri Hivatalával közösen készült katasztrófavédelmi projekt, aminek jóvoltából Nagyzerind Község két tűzoltóautót, egy gyors beavatkozású terepjárót, valamit egy 3 ezer literes tartállyal rendelkező, középméretű tűzoltóautó beszerzésére, illetve a tűzoltók védőfelszerelésének a beszerzésére, továbbá a kiképzésükre is pénzt biztosít. A felsoroltak feltehetően a nyár közepéig meglesznek.

– Idén jut-e pénz a közművelődésre és a sportra?

– A nálunk működő cselgáncsklub szép eredményeket éret el, éppen ezért próbálunk pályázni a sportcsarnok megépítésére, hogy évente legkevesebb egy-két versenyt tudjunk szervezni. A községben működő néptánccsoport is kimagasló eredményeket ért el, ezért minden tekintetben támogatjuk. Kiss Csilla kiválóan menedzseli a tánccsoportot, hiszen tavaly is jelentős támogatásokat sikerült szereznie magyarországi pályázati forrásokból, de idén is írja a pályázatokat. Most is lázasan dolgozik egy pályázaton, amit február végéig be kell nyújtania. Ugyanakkor a községi költségvetésből is minden évben 20-25 ezer lejjel támogatjuk a sportot és a néptáncot egyaránt. Idén megszerveztük az V. Nagyzerindi Disznótoros Fesztivált, de reményeink szerint, az Alkotótábort is támogatni tudjuk, amit tavaly Arad Megye Tanácsa nem támogatott, hanem különféle szponzoroktól szerzett pénzből szervezték meg. Annak ellenére, hogy a kormánypárthoz tartozunk, a megyei tanácstól idén 100 ezer lejjel, a tavalyinál kevesebb támogatást kaptunk.

– Hány szociális gondozott él a községben?

– Tíznél többen, de elég nagy terhet jelent a községi költségvetés számára, hiszen a gondozók fizetésének a 10%-a az önkormányzatot terheli.

– Tavaly a lakosság milyen arányban fizette be a helyi adókat és illetékeket?

– 98%-ban, de tavaly nagy megterhelést jelentett a háztartási szemétnek az elszállítása, amit a saját költségvetésünkből több mint 50 ezer lejjel meg kellett toldanunk. Sok kellemetlenséget okozott, mert a lakosságnak egy része tavaly január–február folyamán kifizette egész évre, miközben 3 hónap múlva a szolgáltató továbbállt.

– Kívánok sok sikert az idei terveik megvalósításához, köszönöm a beszélgetést!

– Köszönjük a jókívánságokat, illetve a lehetőséget.