Az utolsó előtti óraátállítás?

2020. október 25-én átállunk a téli időszámításra, azaz (elméletileg) hajnali háromkor egy órával visszacsavarjuk időmérő eszközeinket. A gyakorlatban persze senki magánember nem fog hajnali kettőkor felkelni az óraátállítás okán – elektronikus kütyüink, számítógépeink, mobiltelefonjaink, tévékészülékeink stb. maguktól is átállnak –, a vasút, a légi közlekedés stb. azonban kénytelen az új menetrendhez igazodni, ami nem kis, bár az eddigi tapasztalatok szerint áthidalható bonyodalmat okoz.

Lehet azonban, hogy a mostani lesz az utolsó előtti óraátállítás.

Az Európai Parlament 2019-ben szavazott arról a javaslatról, amely 2021-től szüntetné meg a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltást, az egyes országokra bízva a döntést. Azok a tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint kívánják mérni az időt, utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a télit választók utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. Azaz a jövő év őszén végleg eldől, ki hová-merre csatlakozik.

Demokratikus döntés, gondolhatnánk első pillantásra. A demokrácia pedig hiányosságai dacára a legjobb az eddig emberiség által kitalált kormányzási formák között.

Vajon?

Tessenek elképzelni, hogy Kelet-Közép-Európa országai csupán a maguk elképzelései szerint döntenek az ügyben. Előfordulhat, elméletileg, hogy mondjuk Románia és Magyarország között egyszerre a mostani egyórás helyett kettőre növekszik az időeltérés (volt már rá példa az 1980-as évek elején, a határ menti magyartévé-nézők nem kis bosszúságára). A román polgár átmegy, mondjuk, Romániából Magyarországra, Tornyáról Battonyára, vagy Gyulavarsándról Gyulára (pár kilométer, legfeljebb 10 perc autóút), s egyszerre esetleg kétórás időkülönbséggel kell számolnia.

Hogy mint alakul a helyzet, hogyan döntenek az egyes országok, azt ma még nem tudhatjuk. Csak reméljük, hogy egyeztetésekre sor kerül, s végül lesz valami közös álláspont. Vagy ilyen, vagy olyan.

A téli-nyári időszámítás ötlete mellesleg meglepően régi, legalább évszázados, s az indok: az energiatakarékosság. Tavasztól őszig, mint köztudott, hosszabb a nap és rövidebb az éjszaka, több a világos órák száma, s a tény, a munkaidő kezdésének és befejezésének tekintetében messzebb menő következtetések levonására is alkalmas. A két teóriának (áttérés-e vagy sem) könyvtárnyi pró és kontra irodalma van. Eltekintek ismertetésüktől, hisz ahhoz több lapszám szükségeltetne.

A mai tényállás: az EU parlamentjének határozata nyomán a vén kontinens országainak végleges (?) döntést kell hozniuk arról, hogy milyen számítás szerint kell majd mérniük jövő évtől az időt.

Amit magam néhány (nem reprezentatív számú) alany megkérdezése nyomán tapasztaltam: tele van a hócipőjük az óraátállítással, valami fix, változatlan számítást szeretnének. 

Amúgy az Unióban csak 1997-ben vezették be kötelező módon a nyári és téli időszámítást. Egyes európai, nem EU-s országok (Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna) pár esztendeje megszüntették az óraátállítást, a régi (téli) időszámítás mellett döntve.

Ami pillanatnyilag tény, hogy a hét végén, október 25-én még biztosan át kell állítanunk a maguktól át nem álló óráinkat.

A továbbiakat majd meglátjuk.