Beszélgetés KELEMEN ATTILA RMDSZ-es parlamenti képviselővel

Kelemen Attila, Krassó-Szörény megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő Hunyad megyében is gyakran megfordult az elmúlt esztendőben, így év elején tehát mindkét megyére vonatkozóan fogtunk bele az évi értékelésbe.

– Nem volt egy könnyű esztendő. Épp csak kilábaltunk a pandémiából, februárban kitört a háború, és ez olyan lavinát indított el, amely rendkívül magas inflációt és energiaárakat eredményezett. Egyértelmű volt, hogy e két nagy problémának orvoslására kell koncentrálni. Az év vége felé sikerült átvinni a parlamenten az energiaárak kompenzációját biztosító törvényt. Ez azt jelenti, hogy 2025. március 31-ig a következő villamosenergia-árak lesznek érvényben a háztartási fogyasztók számára: 0,68 lej/kWh maximum 100 kWh havi átlagfogyasztás esetén, 0,80 lej/kWh a 100–255 kWh közötti fogyasztás esetén, a 255 és 300 kWh közötti fogyasztás 1,3 lej/kWh áron kerül kiszámlázásra, abban az esetben pedig, ha a havi fogyasztás meghaladja a 300 kWh-t, a teljes fogyasztásra 1,3 lej/kWh ár lesz alkalmazandó. De január 1-től fogyasztástól függetlenül 0,68 lej/kWh árat fizetnek a villamos energiáért azok a nagycsaládok, akik legalább három 18 év alatti gyermeket vagy 18-26 év közti fiatalt nevelnek, akik még tanulnak. Ugyanez az árplafon érvényes az egyszülős családok számára is. És jelentős kompenzációt biztosít az állam a fogyatékkal élő személyek, a kórházak, iskolák, kis- és középvállalkozók esetében is.

– Három gazdasági jellegű parlamenti bizottságnak is tagja. Az energiaárak kompenzálásán túl mit sikerült a vállalkozók érdekében előmozdítani?

–  Valóban titkári tisztséget töltök be a gazdasági, illetve az európai felügyelő bizottságban, és tagja vagyok a vállalkozói és turizmusbizottságnak. Azt tapasztalom, hogy a hazai vállalkozók többsége nem jut megfelelő mértékben információhoz. Az idei évben minden eddiginél bőségesebb pályázati alapok állnak a vállalkozók rendelkezésére. Nagyon fontos, hogy idejében informálódjanak a lehetőségekről. A minisztérium honlapján minden idejében megjelenik, de világos, hogy egy vállalkozó nem ülhet folyton a világhálón. Ezért tartom nagyon fontosnak a vállalkozók közti rendszeres találkozókat, a jó gyakorlatok megosztását. Hunyad megyében az elmúlt évben két alkalommal is szerveztünk ilyen találkozót a magyar vállalkozóknak. És véleményem szerint meglesz ennek a gyümölcse. Szintén a vállalkozók segítése érdekében egyszerűsítettük tavaly a közbeszerzési törvényt, hogy az említett pályázati alapokat könnyebben felhasználhatóvá tegyük.

– A sokféle válság közepette pozitívumként értékelhető, hogy mégiscsak sikerült év vége előtt megszavazni a költségvetést. Van ennek egy nagyon örvendetes Hunyad megyei vonatkozása is, de előbb vegyük szemügyre az általános mutatókat.

– Hát a jelenlegi gazdasági helyzetben nem beszélhetünk nagyon szívderítő mutatókról. Románia 2023-as költségvetés-tervezete 1552 milliárd lej, ami 2,8 százalékos növekedést jelent. Az átlagos infláció 9,6-ra van tervezve. Ez az idei év végén mutatkozó 13,5 százalékhoz képest nem rossz. Az átlagbér is növekedni fog. A minimálbér 2023-ban 3000 lejre emelkedik, az építőiparban 4000 lejre. Nem mondhatom, hogy egy rózsaszín év áll előttünk, de azért igyekeztünk könnyíteni a lakosság anyagi terhein. Számomra pedig a legfontosabb, hogy sikerült beiktatni az éves költségvetésbe egy 795 ezer lejes összeget a Téglás Gábor Elméleti Líceum számára. Ezt az összeget befektetésekre, fejlesztésre használhatja az iskola. Megalapítása óta soha nem kapott még ekkora támogatást.

– Krassó-Szörény megyében mit sikerült tenni?

–Az ottani közösség a Hunyad megyeinél is jóval kisebb. Még nincsenek meg az új népszámlálási adatok, de a legutóbbi szerint Hunyad megyében 15 ezren voltunk, Krassó-Szörényben 3100-an. Nagyon kicsi közösség. De sikerült megalakítani egy ifjúsági szervezetet, és azt látom, minél többet találkozunk, annál többen jönnek el. Úgyhogy bízom benne, hogy itt is lesz eredmény.

– Mit tekint az idei év nagy kihívásának?

– Gazdasági és közösségi szempontból is a pályázati lehetőségek megragadására kellene koncentrálni. Mind a kis- és középvállalkozóknak, mind pedig az egyházaknak. Tavaly is hat Hunyad megyei templom nyert támogatást a kultúráért felelős államtitkárságon. A kis- és középvállalkozóknak már február elején indul egy nagyszerű program, ami a digitalizálásra biztosít finanszírozást. Érdemes megpályázni. Ki kell építeni a vállalkozói hálózatot, az együttműködési formákat, hogy keringjen az információ, a jó tapasztalatok, és minél többen jussanak támogatáshoz. Ezt szeretném a munkámmal elősegíteni.