Bíró Zoltán alpolgármester építő jellegű tervei

Bíró Zoltánt, az RMDSZ Kisjenő-Erdőhegyi szervezetének az elnökét a lezajlott önkormányzati választások után Kisjenő Város Tanácsa alpolgármesteri tisztséggel ruházta fel. Az alpolgármestert az építő jellegű tervei, elképzelései felől faggatjuk.

– Gratulálunk az alpolgármesteri tisztségéhez, továbbá az RMDSZ által megszerzett két városi tanácsosi mandátumhoz is. Minek köszönhető a kettős siker?

– Szerintem az idei önkormányzati választásoknak a sikere az utóbbi 20 év munkájának a gyümölcseként értékelhető. Ez idő alatt váltakozó stratégiával próbáltuk megszólítani a városbeli magyarságot, de a leváltott polgármester mellett nem igazán volt esélyünk tisztséget kapni a városi adminisztrációban. Ha jól emlékszem, 2008-ban tölthetett be háromhavi alpolgármesteri tisztséget Pusztay Levente, de sem előtte, sem utána nem jutottunk tisztséghez, örvendtünk, ha a hagyományos, magyar kulturális programjainkhoz valami módon támogatást tudtunk szerezni a városi tanácstól. Az idei önkormányzati választások előtt beszéltünk egy helybeli fiatalemberrel, akiről úgy hittük, hogy potenciális ellenfele lehet az évtizedek óta vezető polgármesternek. Az emberekkel sikerült megbeszélnünk, hogy okosan szavazzanak, oly módon, hogy a polgármester-váltás mellett nekünk is sikerüljön visszaszereznünk az elveszített tanácsosi tisztséget. Nagyon büszke vagyok a kisjenő-edőhegyi magyarokra, akik megértették, pontosan úgy szavaztak, ahogyan szükséges volt, ezért velem együtt Ozsvár András is városi tanácsosi tisztséget nyert. Ezzel a hozzáállásukkal történelmet írt a kisjenő-erdőhegyi magyarság. Két tanácsost tudott bejuttatni a 15 tagú városi tanácsba, ahol az egyeztetéseket követően, az érdemeink elismeréseként megkaptuk az alpolgármesteri tisztséget is. Méghozzá túlnyomó többséggel, a tanácsosok 12:2 arányban szavaztak bizalmat.

Régi tervek megvalósulása a láthatáron

– Amikor a választások előtt beszélgettünk, vázolta a városvezetés legégetőbb gondjait, köztük a közlekedés bedugulását, az állat- és terménypiac gondjait stb. Alpolgármesterként milyen teendők megoldása tűnik a legsürgősebbnek?

– Az akkori elképzelésekből sok megvalósulhat, hiszen a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmú út megépítésének a tervezése elkészült, talán már jóvá is hagyták. A tervek szerint a jövő évtől négy fázisban indul be: Nagyváradtól indul az első szakasz, a nagyszalontai elkerülőnél kezdődik a második, a kisjenői elkerülőút lesz a következő szakasz, majd Aradtól Nagyvárad felé indul a negyedik szakasz. Ha minden igaz, akkor a munkálatok párhuzamosan zajlanak majd, több vállalat is közreműködik benne. Az elképzelés megvalósulni látszik, ugyanis a nagyváradi polgármesterről, Bolojanról tudni vélik: amibe belefog, azt be is fejezi.

– Kisjenő-Erdőhegy mellett hova tervezik a kerülő utat?

– Erdőhegy mellett a szőlők irányába haladva van egy magasfeszültségi nyomvonal, amitől 30 méter a kötelező távolságtartás, ezért a jelzett helytől 70 méterre történik majd a termőföldek kisajátítása. Akiknek ott szőlőföldjeik vannak, azoknak egy részét egységes áron az állam ki fogja sajátítani. Azt jelenti, hogy a Kisjenő és Vladimirescu közötti út mellett lesz az egyik csatlakozás, majd valahol az ágyai bekötőút és Kisjenő között épül a visszacsatlakozás a főútra.

– Megvan-e a remény, hogy ebben a mandátumban megépül?

– Biztos vagyok benne, mert a tervekben 2023 szerepel megvalósulási határidőként. Még akkor is benne lesz a jelenlegi mandátumban, ha a munkálatok kissé késnek. Másik régi elképzelésünk, az Erdőhegyi Általános Iskola épületének a felújítása is kimozdult a sokévi holtpontról, hiszen aláírtuk a kivitelezési szerződést egy vállalkozóval, aki a jelzett iskolának a vihar által feltépett tetejét felújítaná. Köztudott, hogy két évvel ezelőtt a vihar feltépte az iskola fedelét, amit azóta sem lehetett megjavítani. Az épület folyamatosan beázik, hiába kalapoltunk az illetékeseknél, a munkálatokból nem lett semmi. A jelzett vállalkozóval a helyszínen jártunk, és megállapítottuk: van egy nagy projekt, ami az épület teljes tetőzetének a felújítását célozza meg. Mert ugye, köztudott, milyen selejtes munkát végeztek rajta 10-12 évvel ezelőtt. Az új terv szerint a régi és az új épületnek a tetőzete egybe fog épülni, vagyis megszűnik a veszély, hogy a két épület közé befolyik a víz. Már az idei tél előtt beépül egy csatorna a két épület közé, tehát megszűnik az esővíznek a becsorgása. Vagyis, még az új projekt beindulása előtt meg kell oldanunk, hogy télvíz idején ne ázzon be az iskola. Tegnap írtuk alá a szerződést, ami tartalmazza a líceum cseréptetejének a lecserélését is.

– Az Erdőhegyi Általános Iskola épületének a sürgős elszigetelése milyen értékű beruházás?

– Hatvanezer lej, vagyis nem túl sok, éppen ezért zavaró, hogy nem oldották meg eddig az égető kérdést. A költségvetésnek egy ekkora méretű beruházás semmi terhet nem jelent. Azt kértük, hogy a télen ne ázzon be, aztán majd látjuk, milyen további beruházások szükségesek. Eddig évek óta húztuk-halasztottuk, mert nem lehetett hozzáfogni. Most más hozzáállással hozzá lehet fogni. A város másik nagy projektje a strand megépítése. Nem olyan szellemben tervezzük, mint tette a régi vezetőség, ami nem volt kivitelezhető. Most napelemes rendszerben gondolkozunk, ami nyári időszakban késő tavasztól kora őszig működne egyelőre, de megvalósítható. Vagyis a város költségvetése lehetőséget biztosít hozzá. Az majd eldől, hogy pályázati úton tudunk-e mélyfuratot végezni a termálvíz érdekében. Mert termálvíz felhozatalával elkészíteni egyelőre lehetetlennek tűnik.

– De hát a leváltott polgármester 20 évig rendszeresen elmondta a beszámolójában, hogy a termálvizes strand, illetve gyógyfürdő megvalósítását tervezi, ami szebb lesz a gyulainál…

– Mi is mondhatnánk, de én azt szeretném, ha 2024-ben nem azt kellene magyaráznom, miért nem készült el, hanem inkább kis, de biztos lépésekkel induljunk, hogy később bővíthető legyen a már elkészült projekt.

– Az elképzelések között szerepelt a hetivásárnak a város szívéből történő kitelepítése is...

– Arról is beszéltünk és tervek szerint, az élelmiszer- és terménypiac megmarad a városban, hogy a lakosságnak néhány kiló zöldségféléért ne kelljen kigyalogolnia a város szélére. A részlegesen fedett piacunk erre lehetőséget nyújt, ezzel a városi közlekedés nem fog bedugulni. Ellenben a ruházati cikkek és a többi kirakodóvásár kiköltözik a Dragoş Vodă utcára, ahol be kell azonosítanunk a területet, ugyanis a tervezett strand is oda kerül, ezért annak a részére is megfelelő területet kell hagyni.

– Ezek szerint, az eddigi helyben topogással ellentétben, a közeljövőben gyökeres változások lesznek?

– Valóban, mert eddig nagy gondot okozott a városban a növényi hulladékoknak az elszállítása, illetve a tárolása. Nos, a polgármesteri hivatal bevállalta, hogy a fanyesések, illetve a kertekben a növényi hulladékok keletkezése idején megszervezi az ingyenes elszállításukat, ha megfelelően összekötik a gallyakat, illetve valamiben összegyűjtik, és megfelelő program szerint az utcára teszik a száraz növényi hulladékokat. Másik újítás, hogy hetente egy napon a lakossági nyilvántartás hosszabbított programmal működik, vagyis az eddigi napi 16 óra helyett minden szerdán 18 óráig tart nyitva. Másik újítás, hogy a Bălcescu utcában kerékpárút épül, ami elhalad a Vladimirescu felé vezető út mellett egészen Székudvarig. Tehát Székudvartól az erdőhegyi Holt-Körösig kerékpárút épül, aminek a munkálatai hamarosan elkezdődnek.

– Az ön alpolgármesteri fogadóórájának a programja ismeretes-e?

– Igen, ki van függesztve az ajtómra. Eszerint minden kedden 15–17, illetve minden csütörtökön 12–14 óra között várom a lakosságot az ügyes-bajos dolgaival. Egyébként a 0757/993-344-es hivatali telefonszámon is várom a lakosság jelentkezését. Ha véletlenül más dologgal vagyok elfoglalva, akkor is egyeztethetünk a megbeszélések érdekében. Az ajtóm mindig nyitva áll azok előtt, akik a gondjaikat meg akarják osztani a város vezetőségével.

– Ki tud-e jönni a PNL-színekben nyert polgármesterrel?

– Cheregi Flavius Erdőhegyen született, gyermekkora óta ismerem, van egy olyan egyezség is közöttünk, hogy egymás dolgában nem kötözködünk. Tehát, amennyiben egy ötlet mindenki számára jónak bizonyul, azt mindenképp támogatjuk, ha viszont valami sántít, azt megbeszéljük.

– Ezek szerint nem maradt más, mint további sikeres, a kisjenő-erdőhegyi magyarság érdekeit is szolgáló közösségi munkát kívánnom!

– Köszönöm a jókívánságokat, de hozzá kell fűznöm: óriási fontossága volt annak, hogy a kisjenő-erdőhegyi magyarok megértették, mennyire fontos volt nagy számban részt venni és a magyar jelöltekre szavazni az önkormányzati választásokon. Ha csak egy képviselőnk jutott volna a tanácsba, annak bármennyire is jó kapcsolatai lettek volna, „egy fecske nem csinál nyarat”. Vagyis, a munka hatékonyságának a növeléséhez hasonló hozzáállás szükséges a közelgő parlamenti választásokon is!

– Köszönöm szépen az értékelőt!

– Én köszönöm a lehetőséget!