Karantén-történetek

Bizalommal tekintek a jövőbe

2020. május 14. 16:12 (csütörtök) /

A sok rémhír között szeretnénk egyfajta oázist nyújtani olvasóinknak, és közismert embereket kérünk arra, hogy engedjenek betekinteni házi karanténjukba, hétköznapjaikba, osszák meg velünk érzéseiket, gondolataikat, esetleg ötleteiket, jó tanácsaikat, melyekkel talán egymás segítségére lehetünk ebben a nehéz, megterhelő időszakban. TAKÁTS ÁGNES rovata

 

 

FARAGÓ PÉTER parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei elnöke

 

Mint szinte mindenkivel, egy hét alatt velem is hatalmasat változott a világ március elején. Közösségi szerepvállalásomból adódóan a hét minden napján valahova mentem, valakikkel találkoztam, valamit egyeztettünk, vagy szerveztünk. Ebből a tempóból kellett egyik napról a másikra, a ránk leselkedő veszély hatására teljes életformát váltani.

Egy új és ismeretlen vírus rontott ránk, és más választásunk nem volt, és ma sincs, mint az egészségügyi szakemberekre hallgatni, és betartani az álltaluk hozott döntéseket.

Hetente két, maximum három alkalommal ülök autóba, és indulok intézni azokat a közösségi és magánügyeket, amelyeket online vagy telefon segítségével nem lehet.

Eleinte nagyon furcsa volt Arad üres útjait, utcáit látni, viszont örültem annak, hogy az emberek nagy többsége felelősségteljesen áll a helyzethez, és nem közlekedik, csak ha tényleg halaszthatatlan dolga van. 

Áldásként élem meg viszont azt, hogy a szokásosnál sokkal több időt tölthetek a családommal. Együtt kelünk, hisz nem kell kora reggel indulnom sehova, napközben is sok hasznos időt tudunk együtt eltölteni, és esténként itthon vagyok a lefekvés előtti mesét is elolvasni a fiamnak, nem érkezem egy rendezvényről vagy megbeszélésről későn, amikor a család már alszik.

Gyerekkorom óta nagyon szeretek éjszakába nyúlóan olvasni. Az elmúlt évek rohanásában jó pár könyv összegyűlt a bakancslistámon, de ebben az időszakban elkezdtem pótolni a lemaradásomat ebben a tekintetben is.

Soha nem volt időm és különösebb késztetésem sem a főzéshez, pedig szeretek finomakat enni. De most arra is volt lehetőségem, hogy a családnak én próbáljak meg valami elfogadhatót az asztalra tenni. Állítólag a pörcös túrós csuszám egész jó.

A parlament március vége óta online módban működik. Szükségmegoldás ez, hisz a politikában a személyes találkozók, beszélgetések nagyon fontosak. Magyar közösségi szempontból nem alakul egyáltalán jól ez a távolságtartási időszak.

Ami nélkülözhetetlen a mostani élethelyzetben az a telefon vagy táblagép, ezt nem tudom megúszni. Mindig a közelemben van valamelyik, hisz a világgal való kapcsolattartás egyetlen biztonságos módja most ezeken keresztül valósul meg.

Amit a legjobban sajnálok az a rengeteg aradi magyar közösségi együttlét, ami a járvány miatt elmaradt. Nem ünnepelhettünk március 15-én a Szabadság-szobornál, nem tarthattuk meg a 20. Városi Magyar Majálist, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Tudom, hogy ezek az események nemcsak nekem hiányoznak, hisz ezek olyan sokak által várt és látogatott rendezvények, amelyek összefogják közösségünket, megerősítik identitásunkat.

Bizalommal tekintek a jövőbe, hisz lehetetlennek tartom, hogy a XXI. századi tudomány ne találna egy éven belül megbízható kezelést és oltást erre a vírusra. Nem könnyű időszak ez, a következő hónapok sem lesznek azok, de vigyázva

Hozzászólások