Brüsszelhez kell igazodni, nem Bukaresthez

Schengen még nem úszott el, de elúszhat, ha Románia nem változtatja meg gyökeresen hozzáállását. 

Négy évvel az EU csatlakozás után a romániai politikai osztály és a társadalom párhuzamos, Bukarest központú realitásban él, miközben a valós világ egyre inkább Brüsszel központú, fakadt ki pénteki dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke.

„Nemcsak a politikai osztály, hanem az egész társadalom Bukarest-központú és sajnos maradt a balkáni gondolkodásmód is. Négy év után végre fel kellene már ismerni, hogy a hangsúlyt ma már Brüsszelre, vagyis az európai intézményekre kell helyezni. Románia jóformán velük párhuzamosan működik, nincs találkozási pont az unióval” fogalmazott az EP-képviselő.

Aki hisztérikusnak és túlzottnak tartja a Románia schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatos csütörtöki politikai reakciókat. Melyeknek egy közös nevezőjük volt: a Bukarest-centrikusság, mintha Brüsszel és a nyugati fővárosok nem is léteznének, s minden döntés kizárólag Bukaresttől függ. A romániai politikában és sajtóban a hisztérikus hangnem megszokott, viszont Brüsszelben semmire se vezet. Ott konkrét tényekre, érvekkel alátámasztott álláspontra van szükség, figyelmeztetett Winkler Gyula.

Ettől természetesen a schengeni övezethez való márciusi csatlakozás esetleges elhalasztása a romániai diplomácia kudarca lenne. Még nincs minden elveszve.

A csatlakozási procedúra ugyanis pontos eljárást feltételez. Első lépésként az Európai Parlament meg kell szavazza Románia csatlakozását, e nélkül az egész folyamat leáll. Ez minden valószínűséggel megtörténik, mégsem mindegy hogyan. Ha csak néhány szavazatos többséggel választják meg, s netán egyes politikai csoportok (leginkább a szocialisták), vagy országok képviselői ellenzik, aligha jelent nyomást az EU-tanács számára. Viszont amennyiben 600 akárhány EP-képviselő szavazza meg Románia csatlakozását, s 50-60-an ellenzik, akkor az teljesen más az üzenet az EU-tanács felé. Ezután a 27 tagország állam-, illetve kormányfőjéből álló EU-tanácsot kell meggyőzni, ahol egyöntetű döntés szükséges. Ha egyetlen egy ország ellenzi, akkor a csatlakozás meghiúsul. A bukaresti diplomácia 24 tagország kormányát kell meggyőzze, mivel Magyarország már jelezte, hogy teljes mellbőséggel támogatja a csatlakozást, Románia és Bulgária pedig aligha vétózzák meg saját magukat, ismertette a helyzetet Winkler Gyula.

A schengeni csatlakozás előmozdítása céljából az RMDSZ és a PD-L EP-képviselők már tavaly ősztől közös stratégiát dolgoztak ki, hiszen mindkét romániai kormánypárt ugyanannak a néppárti tömörülésnek a tagja. A Néppártot már meggyőzték, a februári szavazásig a többi politikai tömörüléséket próbálják meggyőzni, hogy támogassák országunk csatlakozását.

Érdekei érvényesítése végett Romániának hosszú távú külpolitikai stratégiára lenne szüksége. Négy év EU-s tagság után Románia passzív szereplő maradt az európai politikai életben, mely nem döntő tényező, nem hoz fejlődést, hanem csak várja a mások által meghozott döntések következményeit. Ha a politikai osztály és a romániai társadalom ezen változtatni akar, akkor feltétlenül el kell dobnia a Bukarest-centrikus lószemüveget.