Búcsú

Tudtuk, hogy beteg. Azt is tudtuk, mi a baja, de reménykedtünk. 

Halálának híre mégis megrendített. Néhány hete, az egyik énekórán résztvevő ft. Sándor Tivadarhoz fordult: Atyám, jöjjön el hozzám haza, és gyóntasson meg!

Döbbent csend lett a teremben. Aztán azt mondta: Szervusztok, és halkan, mintha arra vigyázna, hogy ne zavarjon senkit, kiment az ajtón. Elment, utoljára.

Közösségűnkből az elmúlt években ő a hatodik...

Akik ismerték, szerették, tisztelték tudják, hogy ki volt: az arad-gáji székelyek lelkének istápolója. Nekünk csak annyi volt: VILI.

Isten nyugosztaljon békében!

A arad-gáji dalárda