Burokban született emberiség. A XXI. század történelmét a világűrben írják

2023. február 23-án a temesvári Bolyai János Szakkollégium vendége volt dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki Burokban született emberiség. A XXI. század történelmét a világűrben írjákcímmel tartott előadást a szép számú érdeklődőnek. Az űrkutatás történetéről, a klímaváltozásról, az emberiség jövőjét fenyegető globális kihívásokról szóló izgalmas előadás a Mathias Corvinus Collegium és a Bolyai János Szakkollégium szervezésében valósult meg.

Dr. Ferencz Orsolya vetített képes előadásában bemutatta az űrkutatás történetét, amelybe 1945-ben két magyar fizikus, Bay Zoltán és Simonyi Károly is beírták a nevüket. A magyar kutatók a kontinensen elsőként radartechnikával mérték le a Föld–Hold-távolságot, és létrehozták a korrelációs vételtechnikát, ami a rádiócsillagászatban ma is meghatározó szerepet játszik. Két magyar űrhajósunk is van: Farkas Bertalan, aki az Interkozmosz program keretében első magyarként járt az űrben és ifj. Charles Simonyi, aki bár „űrturistaként” töltött kétszer két hetet az űrben, vitt magával magyar zászlót, és eredményes kutatómunkát végzett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

„Magyarország 2015 óta az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja, és minden fontos projektben jelen van, amelybe a magyar kutatók is be tudnak csatlakozni” – mondta dr. Ferencz Orsolya. Mire jó a magyaroknak, hogy részt vesznek az űrkutatásban? Egyáltalán mire jó az űrkutatás? „Ez egy régi disputa, Fritz Baade német SPD-politikus még 1961-ben felvetette, hogy először a saját bolygónkon teremtsünk rendet, és csak akkor lesz erkölcsi alapunk arra, hogy más bolygókra utazzunk. Ugyanabban az évben, 1961-ben John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök bejelentette, hogy még abban az évtizedben az USA embert küld a Holdra. Ez 1969-ben sikerült is. Kinek volt igaza?” – tette fel a kérdést az előadó. A válasz egyszerű, az űrkutatásnak többek között olyan „melléktermékei” vannak, mint a hírközlés, a távközlés, a kommunikáció forradalmi megújulása, a műholdak szerepe a navigáció, a térképészet, a meteorológia fejlődésében. A súlytalanság állapotában végzett kísérletek forradalmasították a csontritkulás, izomvesztés gyógyítását vagy az űrhajókon, űrállomásokon alkalmazott víztisztító, légtisztító technológiák, hiszen ott minden vízmolekula, oxigénmolekula drága. Valójában a Föld is egy ilyen zárt rendszer, ahol takarékoskodni kell a vízzel, a tiszta levegővel. „Az okostelefonok is az Apolló-program melléktermékei – mondta dr. Ferencz Orsolya –, az űrhajók fedélzeti számítógépét 5kg-ra kellett csökkenteni, ami elindította a miniatürizálást, ma már a telefonjainknak 200 ezerszer nagyobb memóriája van, mint a Voyager űrszondáké.”

Amióta az emberiség kilépett a Földről, meg tudtuk fogalmazni a valódi nagy kérdést: hogyan lehetséges élni egy csillag szomszédságában? – mondta dr. Ferencz Orsolya –, ugyanis a Föld egy anomalisztikus bolygó, amelynek atmoszférájában 21% oxigén található. Az oxigén szeret reagálni más elemekkel, ezért belátható időn belül el kellene tűnnie a légkörből. „Az a különleges a Föld esetében, hogy az oxigén visszatermelődik, méghozzá maga az élet termeli vissza, tehát a Föld bolygót az élet tartja életre alkalmas állapotban. Ez egy kellemetlen hír, mert ez nem egy egyensúlyi rendszer, amit a Föld mágneses tere védelmez a napkitörésekből származó veszélyes anyagoktól, hogy az ne bombázza szét az élő anyagot” – mondta az előadó. „Innen az előadás címe, a Burokban született emberiség, ráadásul kétszeres burokban születtünk, mert a Voyager szondától származó adatokból megállapították, hogy a Nap is mágneses védőpajzsot hoz létre az egész Naprendszer köré, ami távol tartja az intersztelláris térből érkező hatásokat.” A következőkben szó esett az emberiség jövőjét fenyegető kihívásokról, mint a klímaváltozás, az ember által az űrbe juttatott eszközökből keletkező űrszemétről, legdrágább kincsünkről, a vízről és a levegő szennyezettségéről, az ipari nyersanyagok és az energiaforrások korlátozottságáról.  Az emberiségnek tehát globális kihívásokra kell válaszokat találnia, de a nagyhatalmak egymásnak feszülése miatt a high-tech, az űrkutatás területén teljesen leállt a párbeszéd. Ráadásul az orosz–ukrán háborúba is belekerültek az űrkutatásban használt technológiák, a műholdas rendszerekhez való hozzáférésen múlik, hogy valaki lát-e, hall-e a fronton, a korszerű fegyvereket is a műholdakon keresztül irányítják. „Sajnos ilyenkor nem a tudósok, hanem a politikusok döntenek, ahelyett, hogy a globális kihívások megoldásán dolgoznánk, a nagyhatalmak nem beszélgetnek egymással, ilyen mélység még a hidegháborúban sem volt” – mondta dr. Ferencz Orsolya, elgondolkodtatva a hallgatóságot.

Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, címzetes egyetemi tanár, az MTA köztestületi tagja, az ELTE tudományos főmunkatársa, önkormányzati képviselő az előadása bevezetőjében hangsúlyozta, hogy egyetlen dologra büszke: négy gyermek édesanyja.