„Csapatmunkával, uniós forrásból fejleszthetjük tovább Pécskát és a hozzá tartozó falvakat”

– Milyen évet zárt Pécska, illetve a hozzá tartozó települések 2019-ben?

– Az elmúlt években hozott törvénymódosítások miatt kicsit tartottunk tőle, de végül a tervezettnél valamivel jobb évet zártunk. Ehhez nagyban hozzásegítettek a pályázatok, amelyeket sikerült megnyerni, így több befektetés nem a város költségvetését terheli meg. Elmondhatom, hogy a lakosok és a vállalkozók nagy része (kb. 80%-a) idejében befizette adóit, így tudtunk gazdálkodni.

– Elégedett-e a város idei költségvetésével?

– Igen, az adókból befolyó összeg nagyjából annyi lesz, mint tavaly, hiszen az adókat csak az infláció mértékével (4,6%-kal) emeltük. Ehhez jön még a sikeresen elnyert pályázatok értéke, tehát a kormánytól és az Európai Uniótól kapott támogatások révén jelentősen emelkedik az idei összköltségvetés.

– Idén mennyi pénz jut infrastruktúra-fejlesztésre, melyek lennének azok?

– Büszkék vagyunk arra, hogy Pécska az egyik legsikeresebb település az uniós források terén, idén is dolgozunk több pályázat megvalósításán.

A pécskaiak tudják, hogy a kormány támogatásával húsz pécskai utcában folynak munkálatok, ezek közül a legtöbb a 100-as környéken van, köztük a magyarok által is lakott 112-es, 113-as, 115-ös, 116-os, 119-és és a 124-es (volt Úri) utca is megújul: leaszfaltozzuk őket, felújítjuk a járdákat, a kapubeállókat és a zöldövezeteket. Tavaly egy részükre már lekerült az alapréteg, idén pedig a többinek is nekilát a kivitelező.

Az egyik legforgalmasabb utca, a 3-as is sorra kerül, teljesen megújul, és befejezzük az ezt az utcát a piactérrel összekötő 422-est is.

Saját költségvetésből újítjuk fel idén a 420-as utcát. Ez azért fontos, mert egyenes összeköttetést biztosít a központ és a város elkerülőútja között.

Tudom, hogy vannak, akik úgy érzik, hogy nem történt elég befektetés a magyarok lakta kerületekben, de sajnos ez csakis a költségvetésünktől függ, a szándék megvan.

Elképzeléseink szerint sorban fejlesztjük a városrészeket, de sajnos nem minden leadott pályázatunkra kapunk fedezetet.

Újra be fogjuk nyújtani azt a nagyszabású projektet, amelyik 39 utca leaszfaltozására és teljes felújítására vonatkozik, ezek nagy része az egykori Magyarpécskán, a 200-es és a 400-as kerületekben van.

– Kérem, ismertesse az idei terveket!

– Örömmel mondhatom el, hogy több fontos pályázatot is elindítunk idén.

A leglátványosabb egy összetett, 21,5 millió lejes projekt, amelynek keretében teljesen felújítjuk a hosszú ideje üresen álló egykori Zágoni iskolát és ifjúsági, szabadidő- és sportközponttá alakítjuk át.

Szintén a pályázat keretében modernizáljuk a 401-es utcát: az út mindkét oldalán kerékpársávot létesítünk, a kapubejárókat és a járdákat leburkoljuk.

A Doru Ioan Petescu Művelődési Ház melletti ingatlan helyén épül meg a Hagyományok Kulturális Központja, népi mesterségek ápolását elősegítő műhelyekkel, továbbá 500 személy befogadására alkalmas nyári színház épül a stadion szomszédságában, valamint korszerűsítjük a főút és a 236-os utca sarkán lévő elemi iskolát.

A katolikus temető felé vezető 236-os utca is megújul, a régi „dolma” helyén (a 324-es és a 327-as utcákon) pedig kerékpárutat és sétányt alakítunk ki.

Ezzel a nagyszabású pályázattal célunk régi épületeink megőrzése, felújítása, új kulturális és szórakozató lehetőségek megteremtése főleg a fiataloknak, de minden más korosztály számára is, valamint a kerékpárutak bővítése városunkban, hiszen sok pécskai közlekedik nap mint nap biciklivel.

Zajlik a jogi procedúra a közvilágítás modernizálására megnyert pályázaton, amelynek keretében minden oszlopra LED-típusú izzók kerülnek, összesen 2080 darab. Ezek előreláthatólag 40%-kal csökkentik majd a költségeket, és hasonló mértékben az üvegházhatás-kibocsátást, hozzájárulva környezetünk védelméhez.

A 12 millió lejes pályázat keretében a közvilágítási hálózat kiterjed arra a pár utcára is, ahol eddig hiányos volt, beleértve a hozzánk tartozó falvakat is, így 70,14 kilométerről 74,24-ra nő.

Idén elkezdődik a bivalyfarm melletti szabadidőpark kialakítása. A közel öthektáros területen az Európai Régiófejlesztési Alap Regionális Operatív Programján (POR 2017–2020) keresztül a többfajta fával, díszcserjékkel beültetett zöldövezetek mellett sportpályát és szökőkutat alakítunk ki, szabadtéri fitneszgépeket szerelünk fel, köztük fogyatékos személyeknek kialakítottat is, illetve ingyenes internet is lesz a biztonsági kamerák felügyelte park területén.

Új gyermekparkot, valamint piknikezésre alkalmas területet is kialakítunk, természetesen az egész területen megfelelő közvilágítás és öntözőrendszer, modern illemhelyek állnak majd rendelkezésre.

Az eddig kihasználatlanul állt telek felé, az egykori seprűgyár mellett alakítunk ki utat, és úgy gondolom, népszerű lesz, főleg a fiatalok körében.

Az Országos Befektetési Vállalat (CNI) öt sportbázis építését finanszírozza Arad megyében, ebből egy Pécskán épül, a város bejáratánál lévő sportcsarnok mögött.

A 16 millió lejes beruházás keretében éjjeli kivilágítással és 1000 helyes nézőtérrel ellátott futballpályát és egy kisebb, 20 x 40 méteres, többféle sportág gyakorlására alkalmas pályát is kialakítunk, emellett természetesen öltözők és parkolók is létesülnek.

Idén letesszük a kérvényt az Országos Lakásügynökségnél egy új ANL-tömbház építésére Pécskán. Nagy rá az igény, az elsőnél is komoly túljelentkezés volt, és jó esélyünk van arra, hogy sikerrel járjunk.

Rövid időn belül újraindulnak a munkálatok a tornyai úton. Köszönet illeti a Megyei Tanácsot, amiért kiszélesítette az eddig betonlapokkal kirakott utat és az első aszfaltréteget ősszel kiöntötték. Így idéntől gyorsabban meg lehet majd tenni a város és a legnagyobb hozzánk tartozó falu közötti távolságot, nem kell az Aradi úti csárdáig kerülniük azoknak, akik sima úton akarnak eljutni Tornyára.

Még egy jó hír, hogy a tornyaiak régi vágya teljesül a művelődési ház teljes felújításával. A kivitelezési szerződést már aláírtuk, nemsokára kezdődhetnek a munkálatok.

Az uniós forrásból biztosított költség 1,66 millió lej, a pályázatot a GAL Lunca Mureşului helyi kezdeményező csoporton keresztül tettük le a vidéki fejlesztéseket finanszírozó hivatalnál (AFIR). Korszerűsítjük az előadótermet, lesz kreációs központ, előcsarnok, öltözők, új bútorzat és műszaki felszerelés, de az udvar is teljesen átalakul.

Szintén Tornyán szeretnénk átalakítani, megújítani a központban lévő parkot.

– Milyen állapotban vannak a középületek, beleértve az oktatási intézmények épületeit is?

– Folyamatosan szem előtt tartottuk a városi tulajdonban lévő ingatlanok állapotát, ezért jól állunk ezen a téren. Tavaly óta saját kőművescsapatunk van, így nem kell külső vállalkozókat bevonnunk a kisebb munkálatokba. Így újítottuk fel az orvosi rendelők melletti épületünk udvari részét, ahol új irodákat alakítottunk ki.

Megújult a főépület udvarában lévő szárny, ahol a pályázatíró csapat, a kommunikációs iroda és az archívum működik, jelenleg pedig a szociális osztály irodáit alakítjuk át és újítjuk fel teljesen.

Messzemenően a legfontosabb ingatlanberuházásunk a 2-es Számú Általános Iskola főépületének teljes felújítása, amely nagyon jól haladt tavaly.

Az emeleten már a vakáció utántól folyt az oktatás, az ajtók-ablakok cseréje kész, a díszterem is szépen alakul. Ezt követi majd a földszint és a külső tatarozás.

A munkálatok befejezését követően öröm lesz körbenézni a piactéren, a körülötte lévő épületeken.

A Szentháromság mellett lévő magyar óvoda is megújult, a Magyar Állam támogatásának hála, a „felső óvodában” is tervbe vannak véve munkálatok, de elmondhatom, hogy minden oktatási intézmény megfelelő körülményeket nyújt.

Március közepén átvettük a Gheorghe Lazăr Líceum főépületének úgy szárnyát, ahol mosdók és egy új kijárat található az udvar felé, ezzel megfelel a tűzvédelmi szabályzatnak is.

Az egykori Mustra-iskola telkén épült új napközi óvoda épülete is kész: tágas, modern, minden igényt kielégít. Az Iril negyedben, egy tömbházlakásban működő óvoda és az 1-es utcai román ártézi kúttal szembeni egység is ide költözik majd, a kicsiknek tágas ebédlőt és hálószobákat rendezünk be, reményeink szerint ősszel indulhatott volna, de jelenleg sok a bizonytalanság a tanügyben, és emiatt késés lehet.

Dolgozunk a pályázaton az új általános iskola épületének befejezésére. A város Arad felőli bejáratánál, a sportcsarnok mögött az oktatási minisztérium csaknem tíz éve kezdte el a vadonatúj oktatási intézmény megépítését, de azóta is „pirosban” áll és folyamatosan romlik az állapota, hiszen azóta nem utaltak ki rá pénzt.

Most átvettük, hogy pályázat által a város be tudja fejezni, mivel nagy szükségünk lenne egy tágas, új, modern általános iskolára.

– Tavaly hogyan alakultak a partnerkapcsolatok?

– Nagyon jó kapcsolatot ápolunk főleg magyarországi településekkel, ahol több testvérvárosunk van. A határ túloldalán lévő Battonyán közös pályázatokat szeretnénk az új polgármesterrel, Boros Csabával, de a tavaly őszi magyarországi önkormányzati választások után bekövetkezett polgármesterváltás nem változtat a kiváló kapcsolatunkon a Szegeden túl lévő Domaszék községgel sem.

Az évek során barátság alakult ki Helmeczi László záhonyi polgármesterrel, alkalomadtán egyeztetünk együttműködési lehetőségekről, hiszen tavaly a partnerkapcsolatunkat kiterjesztettük a szlovákiai Tiszacsernyőre is, ahol Vozárik Márta polgármester asszony látott vendégül minket, és együttműködési szerződést írtunk alá a négy város (Pécska, Tiszacsernyő, Battonya és Záhony) nevében.

Mórahalommal közösen tavaly kétnyelvű könyvet és falinaptárat jelentettünk meg, hagyományápolás céljából, a nemsokára véget érő közös uniós pályázatunk keretében, amelyből több helyi rendezvény (köztük a tavalyi városnapok és az új- kenyér ünnepe magyar programjainak) költségeit is fedeztük részben.

Belgiumi testvérvárosunkkal, Brüsszel Woluwe-Saint-Pierre kerületének vezetőségével is tartjuk a kapcsolatot, közelebb pedig Csanádpalotával és Oroszlánnyal is.

Az ott élő nagyszámú pécskai meghívására decemberben a bajorországi Landshut városában jártam, ahol találkoztam Alexander Putz polgármester úrral is. A napokban újraválasztott városvezető nagyon nyitott volt és szeretnénk együttműködni a jövőben.

– 2020-ban jut-e elegendő pénz a közművelődésre?

– A Doru Ioan Petescu Művelődési Ház idénre is több nagyszabású rendezvényt tervezett és természetesen támogatjuk az egyházakat, civilszervezeteket, egyesületeket és néptánccsoportokat, hogy megfelelően tevékenykedjenek, hiszen nekik köszönhetően is gazdag Pécska kulturális élete.

A szakbizottság elbírálta a pályázatokat, és amelyek megfelelnek a követelményeknek, finanszírozásban részesülnek.

Sajnos, az első negyedévre tervezett eseményeket nem tudtuk megtartani a sürgősségi állapot miatt, és vélhetően a május elejére tervezett városnapok is elmaradnak, de remélem, hogy nyártól minden visszatér a normális kerékvágásba.

– Miért akarja újra megpályázni a polgármesteri tisztséget?

– Be szeretném fejezni a beruházásokat, amelyeket elindítottunk a mögöttem lévő csapattal: Miodrag Stanoiov alpolgármesterrel és a városi tanács tagjaival.

Sokat változott a város az elmúlt évtizedben, de még akadnak teendők bőven és biztos vagyok benne, hogy a tapasztalatunk sokat segít a tervek megvalósításában.

Másik fontos érv, hogy nem szeretném, ha megszakadna a magyar polgármesterség Pécskán. Nagyon jó a kapcsolat a románok, magyarok és valamennyi más kisebbség között, sikeresen dolgozunk együtt, mindannyiunk javára.

– Mit üzen a Nyugati Jelen olvasóinak?

– Arra kérek mindenkit, hogy tartsa be a szükségállapot miatt érvényben lévő szabályokat és csak sürgős esetekben hagyják el otthonukat, gondolok itt főleg az idősekre.

Pécskán nem jelentettek megbetegedést, néhányan, akik külföldről jöttek haza, elővigyázatosságból vannak otthoni elszigetelésben.

Jó az együttműködésünk a rendfenntartó erőkkel, ideiglenesen a helyi rendőrség is az ő alárendeltségükben működik, és folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet.

Kérdezett: SINKA  PÁL