Délen gondtalan, északon víztócsák

Az idei csapadékos időjárás közepette sok vetésen, illetve szántáson kisebb-nagyobb vízfelületeket lehet látni. Vajon a megye különböző kisrégióiban milyen gondokkal küszködnek a gazdálkodók?

Majláthfalván nem volt elég csapadék

Szécsi Ferenc majláthfalvi gazdálkodó szerint a faluban és környékén nem volt olyan sok eső, amennyire szükség lett volna. Az őszi vetések nagyon szépen mutatnak, főként azok, amelyeket korábban elvetettek, mert azok kaptak egy kiadós esőt. Akik később vetettek, a kultúráik kissé szenvedtek a szárazságtól. Az általa megművelt 200 hektár földnek a felébe kukoricát, 40 hektárba napraforgót, míg 60 hektárba búzát szokott vetni.

Németszentpéteren nincsenek gondok

Horváth Imre Németszentpéter határában gazdálkodik, ahol nem igazán vannak lapos területek, ezért a belvíz nagyon kevés területet érint. Ellenkezőleg, a tavaszi esőzések nagyban segítik az őszi vetések fejlődését, ezért a 200 hektár búza, a 170 hektár repce, valamint az 50 hektár sörárpa ígéretesen fejlődik. Hátráltatja a tavaszi munkálatokat a lágy talaj, ezért az őszi vetések szükséges műtrágyázásával is várni kell. Horváth Imre szerint legkevesebb 4 esőmentes napra lenne szükség, hogy a vetésekre a műtrágyaszórókkal rámehessenek. Maga tavaly április 25-én kezdte el vetni a kukoricát, tehát egyelőre a tavaszi munkálatok nincsenek késésben, de néhány száraz nap elkelne.

Pécskán csak kisebb mélyedésekben áll a víz

Bartok András pécskai gazdálkodó szerint az agyagos, alacsony fekvésű kisebb területeken megállt ugyan a víz, de ez nem jellemző. A kisperegi határban, ahol maga is gazdálkodik, a jó vízáteresztő képességű talajokkal nincs gond az esőzések miatt. Maga 150 hektár kalászost, illetve 50 hektár repcét vetett, amelyek szépen fejlődnek. A tavaszi műtrágyázást a repcén el tudták végezni, mert a széles abroncsokkal ellátott műtrágyaszóróval végig tudott menni az őszi nyomokon. A búza műtrágyázását viszont a puhább talaj miatt még nem tudta elkezdeni. Abban reménykedik, hogy a hét végére ígérkező esőmentes napokon elvégezheti a búza műtrágyázását is. Ugyanakkor fokozottan kell figyelni a repce kártevői elleni védekezésre is. Április elején, ha az időjárás megengedi, mintegy 150 hektár kukoricát és napraforgót akar majd elvetni.

Kisiratoson újra szükség lesz másodvetésekre

Kisiratos laposabb részein már megállt az esővíz – tudtuk meg Halai Jánostól, akinek a 100 hektárnyi búzavetéséből mintegy 3 hektár vízben áll. A gondot súlyosbítja, hogy a vízzel borított résznek a környéke is annyira puha, hogy nem lehet vízelvezető árkokat ásni. Tavaly is hasonlóan járt azon a területen, ezért miután felszáradt, május végén újraszántotta, majd száznapos kukoricát vetett bele, ami 30-40 mázsát termett hektáronként. Ha az időjárás megengedi, március végén, április elején 100 hektár kukoricát, illetve 30 hektár napraforgót kíván vetni.

Kisjenő-Erdőhegyen szenvednek a vetések

Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás területén elég sok a lapos rész, ezért sok helyen megállt rajta az esővíz, amit lehetőség szerint megpróbálnak lecsapolni, de tele vannak a vízelvezető árkok és a nagyobb csatornák is – tudtuk meg Szabó Zoltán elnöktől, aki hozzáfűzte: Az 50 hektár repce, a 100 hektár búza, illetve az 50 hektár tritikálé is laposabb helyen található, amelyek nincsenek ugyan víz alatt, de szenvednek. Szinte biztos, hogy terméskieséssel kell számolniuk, mert a puha talajon a műtrágyázást sem lehet elvégezni. Késnek a tavaszi munkálatok is, noha még 120 hektár kukoricát, 70-80 hektár napraforgót, de silókukoricát, lucernát is szeretnének vetni, ha az időjárás megengedi.

Nagyzerind községben dolgoznak a szivattyúk, de…

Nagyzerind községben mintegy 1000 hektár őszi vetés várja a tavaszt, de a sok eső miatt nemcsak a vetéseken, hanem a legelőkön, a felszántott területeken, de a kertekben is sok helyen áll a víz. A lecsapolására nincs lehetőség, mert tele vannak a vízelvezető árkok is azzal együtt, hogy Feketegyarmaton folyamatosan működnek a szivattyúk. A Fekete-Körösbe átemelt víznek a talajvízből annyi az utánpótlása, hogy a szivattyúk munkája szinte nem is érzékelhető. A helyzetet súlyosbítja, hogy a belvízkárokra egyelőre nincs kárpótlás – összegezte a Nagyzerind községbeli helyzetet Nótáros László mezőgazdasági referens.

Tőzmiske községben nincsenek belvízgondok

Jakab Károly agronómus, vadászi gazdálkodó kérdésünkre elmondta: náluk egyelőre nem volt sok csapadék, ugyanis januárban 56, míg februárban mintegy 40 liter esett négyzetméterenként, ami nem sok, csak bizonyos lapos területeken áll a belvíz. Az általa megművelt 100 hektárnak a felébe búzát, árpát és repcét vetett, amelyek ígéretesen fejlődnek. Az őszi vetések, de a legelők is szépen zöldellnek, tehát Tőzmiske községben a belvíz elenyésző arányban okoz gondot azon kívül, hogy a lágy talajra gépekkel nem lehet rámenni.

*

Amint körképünkből is kiderül, a megye déli, magasabban fekvő vidékein nincsenek belvízgondok, miközben az északi részen sok termőföld áll víz alatt, késlekednek a tavaszi munkálatok is.