Édes keserűség

Tavaly nyár derekán örömmel jelentették a hazai méhészek, hogy jó esztendő mosolygott rájuk: a kedvező időjárás nyomán mind az akác, mind a vegyes mézből jelentős mennyiséget sikerült termelni. Az öröm azonban lassan ürömbe fordult, mert a méz értékesítése rendkívül nehezen megy. – Pillantanyilag tonnaszámra áll a méz a Hunyad megyei méhészek raktáraiban. A tavalyi év termésének jó 40 százaléka még értékesítésre vár. Sajnos a Kínából és Dél-Amerikából érkező méz lassan kiszorítja a hazai termést az európai piacról. Nekünk a legnagyobb felvásárlónk Németország, de az utóbbi esztendőben nem tudtunk exportálni, mert az ázsiai és amerikai import annyira leverte az árakat. Az államnak piaci szabályozással kellene segítenie a hazai méhészeket. Például magasabb vámilletéket vezethetnének be az uniós országokon kívülről érkező méz esetében – állítja Korb József, a több száz méhészt tömörítő Hunyad megyei Méhészegyesület (ACA) vezetője. Elmondta, 2017-től ugyan érvénybe lépett az Országos Méhészeti Program, melynek keretében négy intézkedés közül választhatnak a méhészek: technikai segítségnyújtás méhészeti szövetkezeteknek, méhbetegségek megelőzésének támogatása, vándorméhészet segítése, illetve állományvásárlási támogatás. Ezek megpályázása azonban rendkívül sok papírmunkával jár, amihez szinte külön felkészültség kell. Egy 100-150 méhcsaláddal foglalkozó méhésznek nem sok esélye van a programbeli támogatások megszerzésére.

Márton Ferenc és Enikő Vajdahunyad környékén kezdtek el méhészkedni. 15 év munka nyomán 40-50 kaptárra való méhet gondoznak. – Ez egy kisebb méretű méhészetnek számít. Ezért mi nem is próbálkoztunk exporttal. A hazai piacon szívesen értékesítenénk a mézet, de a hivatalos begyűjtő központban annyira keveset kínálnak érte, hogy az egyetlen termelőnek sem éri meg. Én a balázsfalvi központot ismerem, ott szoktunk érdeklődni. Most nem tudom a naprakész árakat, de tavaly is nagyon alacsonyak voltak – állítja Márton Enikő. A hazai begyűjtök világhálón közzétett ajánlata szerint egy kilogramm mézért 8 és 14 lej közötti árat fizetnek, ami kétségtelenül messze elmarad az egyénileg forgalmazott méz árától. A kistermelőknek tehát marad a szó szoros értelemben vett piacozás. Egyetlen vigaszuk, hogy a méz hosszú ideig eláll. – Gyakorlatilag évekig megőrzi a tulajdonságait. Azon kívül, hogy előbb-utóbb még az akácméz is megcukrosodik, nem veszít semmit az értékéből. Akinek tehát nem tonnaszámra áll a méz a raktárban, az elteheti a termést rosszabb időkre. Az idei év még bizonytalan. Nem lehet tudni milyen időjárás lesz. A télen több méhcsalád elpusztult. Akinek kisebb méztartaléka van, az bizonyára vigyáz rá, mert tavaly nemcsak sok, de jó minőségű is volt a termés. Akinek sok van, ott gondolkodni kell a mielőbbi értékesítésen. Végső esetben még pálinkafőzésre is használható – mondja Márton Enikő, hozzátéve, hogy a méhészek számára az igazi megoldás mindenképp az olyan jellegű piaci szabályozások lennének, amelyek visszaszorítanák az ázsiai importot és államilag támogatnák a belföldi méz értékesítését.