Egy majdnem elmaradt előadás, a majdnem elmaradt forradalomról

A március 15-i megemlékezések Kárpát-medencei szintű elnapolása közepette Déván sikerült megtartani a megyei rendezvénysor nyitányaként meghirdetett előadást a dévai Szent Antal Közösségi Házban. A március 10-i eseményen ugyan kis létszámban volt jelen a helyi közösség, Kun-Gazda Gergely azonban így is nagy lelkesedéssel adta elő 1848. március 15-nek a történetét, mint mondta, alulnézetből, azaz az akkor teljesen hétköznapinak tűnő események felelevenítése által. Előadását, a magyar forradalom és szabadságharc kiemelkedő kutatójának Katona Tamás történésznek néhány évvel ezelőtt elhangzott beszédére építette, melyben a 172 esztendővel ezelőtti eseményeket nem szakrálisan, megszentülve, másfél évszázad távlatában megcsontosodva, hanem élethűen, a maga dinamikájában, váratlan fordulataival, gyarlóságaival és humorával együtt vázolta fel. – Katona Tamás derűs forradalomként emlegeti a pesti ifjak március 15-i megmozdulását, mely tulajdonképpen a Pozsonyban zajló magyar országgyűlés követeléseit kívánja megszilárdítani. Az ifjak valójában március 19-re, a József-napi vásárra tervezték a tüntetést, de közben kitört a bécsi forradalom és a március 15-i pesti megmozdulás szinte spontánul alakul. Kora reggel még csak Degré Alajos ül az akkor épp Fillinger József által bérelt Pilvax kávéházban, és hosszabb külföldi tartózkodása nyomán nem is sejti, hogy társai eldöntötték, nem várnak a József-napi vásárig. A reggeli események másik főszereplője Sükei Károly, a bukaresti református gyülekezetet megalapító és itt szolgáló Sükei Imre lelkész fia, aki a maga dadogós módján a mai Petőfi utcában elkezdi felolvasni és magyarázni a pozsonyi országgyűlés követeléseinek kivonataként megfogalmazott 12 pontot. Ezzel párhuzamosan Petőfi és Jókai közös Dohány utcai lakásukon készülnek a tüntetés megszervezésére. Így indul a nagy nap, amely aztán a szervezők által sem remélt magasságokat éri el – foglalta össze a néha humoros, pikáns részleteket is felvillantó előadását Kun-Gazda Gergely.

A derűs megemlékezés végén merült fel a kérdés: miért is kapta az előadás „A forradalom mely majdnem elmaradt” címet, hiszen az elhangzottak alapján minden jel arra utalt: a pesti lakosság és az egyre nagyobb számban csatlakozott vidékiek magukénak érezték a 12 pontban megfogalmazott követeléseket és elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. – Az időjárás azonban nem igazán tartott a tüntetőkkel. 1848. március 15-e zimankós, havas-esős tavaszi nap volt, ám a Landerer és Hackenast nyomda előtt álló hatalmas tömeg, a szabad sajtó első termékére várva, Jókai egyetlen mondatára, szinte vezényszóra csukta össze esernyőit. Ekkor már érezni lehetett: az elszántság nagy, a szabadság szelleme győzni akar – magyarázta az előadó. 

A rendezvény a Kiss M. Richard előadta Szózattal és a Bánk bán közismert áriájával zárult.

Az idei március 15-i Hunyad megyei megemlékezések nyitányaként meghirdetett előadás úgy tűnik a tervezett rendezvénysor egyetlen megvalósult mozzanata lesz. A szombatra, illetve vasárnapra tervezett megemlékezések megyeszerte elmaradnak. A 172 esztendővel ezelőtt zajlott eseményekre, a szabadság hőseire csupán a vasárnapi istentiszteletek és szentmisék keretében emlékeznek. A szabadtéri emlékművek megkoszorúzását az RMDSZ javaslata szerint egyénileg, kisebb csoportokban lehet lebonyolítani.