Egymásnak feszülés

Hogyan látják a zászlóháborút Hunyad megyéből? Román és magyar politikusokat kérdeztünk.

A nemzeti szimbólumokat feltétlenül tiszteletbe kell tartani

Bogdan Ţîmpău (PNL), parlamenti képviselő, dévai körzet:

– Sajnos nagyon elfajultak a dolgok, noha diplomáciailag kellett volna megoldani. A kialakult helyzet teszt a helyi és központi hatóságoknak egyaránt, akárcsak a román és magyar diplomáciának. Teszt Titus Corlăţean külügyminiszternek és Mircea Duşa belügyminiszternek, aki eddig a helyzet magaslatán állt. A nemzeti szimbólumok hordereje jelentős, feltétlenül tiszteletbe kell tartani, nem szabad gyermeteg játszmákba keverni. Nem tudom elképzelni, miért nem sikerült azonosítani a tetteseket (a Székelyföld táblát eltakaró román zászló eltávolítóit – szerk. megj.) és példásan megbüntetni. A nemzeti szimbólumok gyalázása esetében a maximális törvényes büntetés kiszabása lenne szükséges, hasonló esetek előfordulása megelőzése céljából.

– A törvény szerint a nemzeti himnusz ugyanúgy nemzeti szimbólum, mint a zászló. Ezek szerint ugyanolyan határozott fellépést szorgalmaz USL-s kollégái ellen is, akik nagyszabású közrendezvényeken önkényesen változtatták meg a román nemzeti himnusz Traiant emlegető részét?

– Előfordulhat, hogy nem mindenki ismeri kívülről a himnusz minden versszakaszát. Elképzelhetetlennek tartom viszont, hogy a nemzeti lobogót ne ismerné valaki.

– A székely zászló is egy nemzeti közösség szimbóluma, bírósági határozat engedélyezi használatát, a kovásznai prefektus mégsem tartotta tiszteletben. Amúgy közösségi szimbólumok egész Európában fellelhetők, sőt, nálunk, Romániában is vannak városi vagy megyei jelképek.

– Nem voltam a helyszínen, de úgy értettem, hogy Sepsiszentgyörgyön a zászlókat (román és székely – szerk. megj.) ellentétbe helyezték egymással. Ezért mondom, hogy diplomatikusan kellett volna megközelíteni a dolgokat és továbbra is diplomáciai megoldás szükséges. Magyarország és Románia is sokkal fontosabb gazdasági és politikai kihívások előtt áll, mintsem a kétoldalú kapcsolatokat veszélyeztesse.

A törvényt tiszteletbe kell tartani

Hogyan látja kovásznai kollégája tetteit, kérdeztük Sorin Vasilescu Hunyad megyei prefektust.

– Kolozsvári egyetemista éveim alapján tudom, hogy a román–magyar etnikai viszony kényes téma, óvatosan kell bánni vele. Közelebbről nem ismerem a történteket, ezért nem is nyilatkozok mást a zászlóháborúról, mint, hogy a törvényeket kell maradéktalanul betartani.

Szerencsétlen kétoldalú fejlemények

Dézsi Attila jól ismeri a helyzetet, hiszen 2010–11-ben Hunyad megye prefektusa volt, aztán kormányfőtitkár Bukarestben, 2009-ben pedig éppen Kovászna megyében volt kormányfelügyelő.

– A székely zászló a régió, a közösség kiemelkedő jelképe, a nemzeti önazonosság szimbóluma, magyarként kötelességem kiállni a nemzeti jelképek mellett. Ráadásul használata nem sérti a törvényt, bírósági határozat engedélyezi a székely zászló nyilvános kitűzését.

– Hatalomra kerülése óta az USL folyamatosan szítja az etnikai ellentéteket, a zászlóháború nem az első ilyen eset, a MOGYE és a Nyírő-ügyekben hasonló történt.

– Érződik, hogy az RMDSZ kikerült a kormányból, éppen ezért fontos olyan hosszú távú stratégia, amely a magyarság jogait szavatolja ilyen esetben is. A háromszéki események ellenére nem szabad megfeledkezni a szórványról sem, a stratégia nem korlátozódhat a Székelyföldre, hiszen szórvány nélkül a székely tömbvidék sem szilárd. Mindez azonban az erdélyi magyarság politikai képviseletének feladata, mi magunk, erdélyi magyarok kell gondoskodjunk saját sorsunkról, megoldásokra, nem külföldi üzengetésekre van szükségünk.

– Németh Zsolt jóformán csak nevén nevezte a dolgokat.

– Nem volt a legszerencsésebb lépés és az indokolatlanul felfújt román válasz sem. A diplomáciai szokások szerint egy államtitkárnak szintén egy államtitkár válaszol, vagy esetleg a külügyminiszter. Itt viszont maga Ponta kormányfő válaszolt.

Párbeszéd helyett harci szellem és egymásnak feszülés

Winkler Gyula, EP-képviselő:

Aki járt Nyugaton láthatta, hogy a városházán általában 3 zászló leng: a városi, a tartományi és a nemzeti. Bukarestben ez mégis ingerültséget kelt. Amikor az EU-ban az identitás (európai identitás) az egyik legfontosabb vitatéma, elfogadhatatlannak tartom, hogy a székelyek nem ápolhatják hagyományaikat, nemzeti identitásukat. Felelőtlenség a magyar–román kapcsolatok elmérgesítése, aggasztónak tartom az interetnikai viszonyok további tudatos rombolását, amit a kormány művel, akárcsak az EU-ellenes kirohanásokat, az idegengyűlölet szítását. Az ország-jelentésben észlelt problémák megoldása helyett, a gazdasági reformintézkedések vagy az EU-s költségvetés helyett a bukaresti kormány a magyar kártyát játssza ki ismét.

– Ezzel viszont eltereli a figyelmet az adóemelésekről, életszínvonal-csökkenésről, jogállamiság elleni offenzíváról és román hazafiként pózol a közvélemény előtt.

– Egy prefektus feladata nem az, hogy akadályozza egy nemzeti kisebbség identitását. Ilyen körülmények között a párbeszéd ellehetetlenítése az egymásnak való feszülést eredményezi. Reméltem, hogy a tavalyi választási év után 2013 a stabilitás éve lesz, hiszen fontos kérdések vannak napirenden: alkotmánymódosítás, régiós átszervezés stb. Sajnos a zászlóháborúval a hatalom már ellőtte a stabilitás lehetőségét. Optimista természetem ellenére, most pesszimista vagyok, az utóbbi idők politikailag szított magyarellenes megnyilvánulásai erre késztetnek. Vissza kell térni a párbeszédhez. Budapest támogatására természetesen szükség van, de konkrét megoldás-keresésnél, nem kampány megfontolásokból.