Egyre nehezebb a szervezetépítés, egyre kevesebb a magyar

A jövő évi választási ciklusra készülve a népszámlálási adatok egyre pontosabb ismeretében Péró Tamás Arad megyei tanácsost kérdeztük a megyei tanács tevékenységéről, a magyarságot érintő beruházásokról és megvalósításokról, valamint az idei tervekről.

– Milyen megvalósításokat tudhat magáénak az Arad Megyei Tanács az elmúlt év viszonylatában? Szeretném, ha leginkább azokat említené, amelyeket az RMDSZ is támogatott két tanácsosa révén, és amelyek hatással vannak a magyar közösségekre is.

– Kezdjük akkor a végéről. Az esetek döntő többségében támogatjuk a tanácselnök határozattervezeteit. Hogy miért? Mert egyedül is többségük van. Vállalhatunk ellenzéki szerepkört is, szavazhatunk a tervezetek ellen – és szoktunk is valahányszor jogi, gazdasági vagy technikai jellegű problémát látunk a tervezetben. A tartózkodásnak semmi értelme. Ha támogatjuk a többséget, a költségvetés jóváhagyása előtt konzultálnak az RMDSZ-el is. Ha ellenzéki oldalon állnánk, átnéznének a fejünk fölött. Ez ennyire egyszerű. A 2020-as helyhatósági választásokat követően számtalanszor dilemmáztunk már a szervezet különböző döntéshozó testületeiben, hogy merre tovább? Mérlegre került: az ellenzéki szerep – a jól megmondjuk, és mi jobban tudjuk –, s akkor ellene szavaznánk. Véleményem szerint ez önszabotázs volna mind a tanácsosokra nézve, mind az Arad megyei közösségre nézve, hiszen kivonnánk a megyei és a városi tanácsosokat a forgalomból, semmit nem tudnánk elérni! A másik oldalon a magyar ügyek politikai és anyagi támogatása: a helyi fejlesztések, az iskolai beruházások, az egyházi támogatások, a rendezvények és még sorolhatnám. Boncolgathatnánk még ezt jó hosszan. Hogy jól döntöttünk-e? Sokszor felteszem magamnak ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy igen. A jelenlegi helyzetből így lehet kihozni a legtöbbet közösségünk számára. Kicsit eltértem a kérdéstől, viszont úgy gondolom, szükséges, hogy mindenki számára könnyebben átlátható legyen a jelenlegi felállás. Visszatérve, ha nagyon röviden szeretnék válaszolni a kérdésre, akkor csak annyit mondanék, hogy: több száz millió euró értékben pályázott sikeresen a megyei tanács. Viszont meggyőződésem, hogy az emberek nem erre kíváncsiak. Mindenki konkrét, kézzel fogható, szemmel látható, érezhető eredményeket akar, teszem hozzá: jogosan. Ketté is bontom akkor. Nagy, megyei tervek, amelyek nagyon sok embert közvetlenül és közvetve is érintenek, megvalósításuk viszont a bürokrácia miatt csak évek múlva várható: Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út, hatására Arad-Gájból a teherforgalom és a DN 69 Arad–Nagyvárad út forgalma is csökken majd, fel és lehajtó utak épülnek több településen, kereskedelmi egységek, ipari parkok stb.; Arad körgyűrűjének befejezése (Újarad–Öthalom) egy új Maros-híd építésével; egy több száz kilométer hosszú bicikliút-hálózat, új szülészeti és nőgyógyászati kórház és még sorolhatnám. A másik része a kisebb helyi beruházások, útjavítások, úgymond állandó munkálatok. Általában minden évben megvalósul 50 km koptatóréteg a megyei utakra, a jelenlegi érvényben lévő szerződés alapján évente kétszer vágják a füvet az utak mentén. Ezek a megvalósítások mind-mind hatással vannak a magyar közösségre is.

– Vannak-e pozitív visszajelzései e megvalósításokkal kapcsolatban?

– Ritkának számít a pozitív visszajelzés, ugyanis az emberek többsége először mindig a nemtetszésének ad hangot. Már mindenki természetesnek veszi az újat, a fejlődést, amit el is tudok fogadni. Most sarkítok egy kicsit: ha kizárólag megyei utakról beszélünk, akkor előbb vagy utóbb minden megyei út fel lesz újítva, ez kétségtelen. Az RMDSZ két képviselőjének az a dolga, hogy a magyarok által lakott településeken ez előbb, s NE utóbb történjen.

–  Idénre melyek lennének a magyarság számára is fontos projektjeik?

– A 2023-as év közigazgatási szempontból elég jól kezdődött, az előző évekhez képest idén minden közigazgatási egység hamar elfogadhatta saját költségvetését ugyanis az állami költségvetés már 2022 decemberében megszületett. A működésre és egyéb költségekre a források biztosítva vannak, összesen a megyei tanács csaknem 170 helyi beruházást támogat, ebből 11-et RMDSZ-es polgármester vezette közigazgatási egységben összesen 1,75 millió lej értékben. Anyagi támogatást tudtunk biztosítani 22 kiemelt kulturális rendezvénynek, a támogatások összértéke meghaladja a 400 ezer lejt, nem utolsósorban pedig 4-5 templom felújítását tudjuk támogatni egy-egy jelentősebb összeggel. Ezek, ahogy említettem helyi forrásból. A kormányzati szerepvállalásból adódó fejlesztéseket nemcsak az írott sajtóban, hanem rétegtalálkozók szervezésével is be szeretnénk mutatni.

– Milyen volt az együttműködésük megyei tanácsosként a parlamenttel, illetve a kormánnyal?

– Megyei tanácsosként nincs direkt együttműködésünk sem a parlamenttel, sem a kormánnyal. Viszont csapatban dolgozunk Faragó Péter parlamenti képviselővel, megyei elnökkel és Tóth Csaba prefektussal, ha erre gondolt. Többször meggyőződtem már róla, hogy mennyire fontos a parlamenti képviselet. Ameddig van képviseletünk, addig nemcsak járni, hanem jutni is fog az aradi magyarságnak a bukaresti forrásokból. Ezt kár tovább ragozni. Ami a prefektusi tisztséget illeti, örömmel tölt el, hogy Tóth Csaba személyében megtalálta a szövetség azt a személyt, aki jogászként rendelkezik kellő szakmai hozzáértéssel és ugyanakkor politikai tapasztalattal, hogy a sokszor ingoványos talajon a jó döntést meghozza, és ezt a tisztséget ellássa. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető számos beruházás valósulhat meg Arad megyében: az aradi, valamint a kisjenői bölcsődék, a nagyzerindi, zimándi, vingai, peregi sportcsarnokok és még sorolhatnám. Itt most elárulhatom, hogy egyik prioritásunk a pécskai katolikus templom teljes belső felújítása finanszírozásának biztosítása, a projekt végösszege 7,5 millió lej!

– Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének ügyvezető elnökeként milyen tervekkel vágott neki az idei évnek? Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel idén szembesülnek?

– Ügyvezető elnökként az én feladatom a szervezet végrehajtó testületének a vezetése. Munkánk sokoldalú. Szervezetépítés, kulturális és szabadidős programok szervezése, ügyfélfogadás, honosítási ügyintézés, kapcsolattartás, adminisztrációs feladatok elvégzése, pályázatírás, azok elszámolása és még sorolhatnám. Ha kulturális és egyéb szabadidős programokról beszélünk, és ezt részletezem egy kicsit, az évek folyamán a szervezet kialakított magának egy kulturális eseménynaptárt. A fő irányvonal megvan, értem ezalatt azt az évi 10-15 nagy, vagy nagyobb volumenű sikeres rendezvényt, nemzeti ünnepeket, mint március 15-e, augusztus 20-a, vagy az Aradi Magyar Majális, az Aradi Magyar Napok, amelyekben, mint ügyvezető testület megpróbáljuk belefonni az újabb elképzeléseket, ötleteket, anyagi lehetőségeinkhez mérten. Nem úgy működik a rendszer, hogy összeállítjuk egy esemény költségvetését, az Aradi Magyar Napokét például, elhívjuk fellépni az Edda műveket és a koncert után szólok a kolléganőmnek, hogy hozza már a kasszából a 100 000 lejt mert ki kell fizetni a fellépőt. Túl könnyű lenne, ha így működne. Civil partner és háttér szervezetek bevonásával, pályázatok révén, az esetek jelentős többségében közpénzek megpályázásával, SICAP-közbeszerzést használva jutunk forrásokhoz. Mikor mennyihez. Ezért van, hogy néha van pénz egy bizonyos rendezvényre, néha pedig nincs. A legtöbb rendezvényünk azért konstans. Kicsit visszakanyarodva a kérdésre, 2023-ban tervünk a már meglévő események és rendezvények minél sikeresebb megszervezése és lebonyolítása. Talán ami a legfontosabb és legnehezebb feladat is egyben, az a szervezetépítés. És itt nem kimondottan az RMDSZ szervezeti struktúrájára gondolok, hanem a magyar közösségre. Fel kell készítenünk közösségünket a jövő évi választási megmérettetésekre. A tét óriási. Azzal szembesülünk, hogy egyre nehezebb olyan embereket bevonni, akik aktívan tenni szeretnének a közösségért, akár egy civilszervezet, akár az RMDSZ égisze alatt. Hogy mi ennek az oka, azt nem tudom. Lehet, hogy csak rossz helyen keresgélünk.

– Hogyan értékeli a népszámlálás ideiglenes eredményeit Arad megyei viszonylatban?

– Az erdélyi, és ezen belül az Arad megyei magyar közösség jövője, akárcsak a többségi lakosságé, attól függ, hogy megtaláljuk-e a megfelelő megoldásokat a kor kihívásaira. Alternatívát kell biztosítani az elvándorlásra, megoldást és erős családtámogatási politikát a gyermekvállalás növelésére. Az nem megoldás, ha kétségbeesünk. Most, az előzetes eredmények alapján 25 731 magyar él megyénkben, arányában 6,27%.