Eleget tenni a pécskai és a megyei elvárásoknak

Bölöni György megyei tanácsossal, az RMDSZ pécskai szervezetének elnökével azt próbáljuk számba venni, hogy a város 2013. évi költségvetéséből a helybeli magyarságnak milyen igényei, elvárásai várnak kielégítésre.

– Jelenleg milyen fázisban lehet Pécska város költségvetése?

– Nem vagyok városi tanácsos, de véleményem szerint a helybeli költségvetést húsvét táján, de inkább utána lehet majd elfogadni. Addig még sok idő van, mi azonban idejében elkezdtük az előkészületeket: a civilszervezeteinkkel, a Búzavirág Egyesület, a Kolping Család, az MKIDSZ, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, a tornyai Pro Pir Kult Egyesület, továbbá a Római Katolikus Plébánia, a Református Gyülekezet, illetve a Magyar Baptista Gyülekezet vezetőségével felmértük az igényeket…

– A Pécskai Kisiparosok Egyesületét nem említette.

– Az nem kifejezetten magyar civilszervezet, noha évente legkevesebb két, kifejezetten magyar rendezvényük is van. Természetesen velük is állandó kapcsolatban vagyunk.

– Évente általában mennyi pénzre van szükségük a pécskai magyar civilszervezeteknek és a magyar egyházaknak?

– Nagy különbség van aközött, hogy mennyit igényelnének, illetve mennyit kapnak. A civilszervezetek rendezvények támogatására tavaly 46 ezer lejt kaptak a városi tanácstól. Minden évben benyújtjuk az önkormányzathoz a magyar rendezvények naptár szerinti leosztását, hogy szerepeljenek a város esemény-naptárában.

– Mivel általában hagyományos rendezvényekről van szó, nagyjából idén is megismétlődik a tavalyi program?

– Jórészt igen, mert vannak évek óta futó rendezvényeink, amelyeket újra meg kívánunk szervezni, de új, alkalomszerű rendezvények is kerülnek. Összegszerűen az igénylés nagyjából a kétszerese lesz a tavalyinak. Már azért is, mert a nyáron a Búzavirág Néptánc-együttest szeretnénk elküldeni egy erdélyi turnéra, de egy nyári tánctáborba is. Ezt eddig úgy próbálták megoldani, hogy Pécskára hoztak más táncosokat tapasztalatcsere, együtt tanulás céljából. Ezúttal változtatni szeretnénk: az együttesnek legalább néhány táncosát szeretnénk nyári tánctáborba elküldeni. Olyan helyre, ahol profi táncoktatók várnak rájuk, akiktől komoly dolgokat tanulhatnak.  A katolikus templombúcsúra is egy kicsit többet szeretnénk igényelni, mint általában. Ezen kívül, idén szeretnénk megszervezni az I. Pécskai Magyar Napot. Mert ugye, Pécskán vannak Városnapok, Újkenyér ünnepe, de egyik sem igazán magyar jellegű. Éppen ezért úgy gondoljuk, ennek a népes magyar közösségnek szüksége van egy olyan rendezvénysorozatra, amelyen meg tudja magát mutatni.

– Mikorra tervezik?

– Egyelőre május 11-ére, de ezt még egyeztetni kell a civilszervezetekkel, tehát még változhat.

– Mitől lesz ez különleges?

– A program a támogatáson is múlik, a megszervezésébe a pécskai magyar közélet minden tényezőjét be kívánjuk vonni. Elképzelésem szerint, a helyi igényekhez és elképzelésekhez igazítva, kicsit falunap-szerű, színes program lenne, ami a pécskai magyar közélet keresztmetszetét tükrözné. A rendezvényből hagyományt kívánunk teremteni. Az eddigi templombúcsú hangsúlyozottan vallási jellegű, majdnem teljesen magyar rendezvény. A Kolping Család tagjai és a plébános úr együtt állítják össze a programot, mi csak annyival járulunk hozzá, hogy minél több rávalót próbálunk szerezni. Emellett szükségét érezzük egy kifejezetten magyar nap megszervezését is.

– A helybeli önkormányzat mellett kitől számíthatnak még támogatásra a pécskai magyar civilszervezetek?

– A Búzavirág állandóan pályázik az Arad Megyei Kulturális Központ által kiírt támogatási lehetőségekre, a Communitas Alapítványhoz is rendszeresen pályáznak Pécskáról, de ezek a támogatások amolyan hézagpótlók lehetnek, az önkormányzat támogatásának a töredékét nyerhetik el. Ha a szervezők ügyesek, helyi támogatókat, szponzorokat is találnak. Az RMDSZ helybeli szervezetének a dolga a politikai képviselet biztosítása az eredményes fellépés érdekében. Ismétlem: tavaly a civilszervezeteink maradéktalanul megkapták az önkormányzat által jóváhagyott támogatást…

– De ha a tavalyinak a kétszeresét kérik, nem biztos, hogy meg is kapják.

– Én reménykedem, mivel egyeztető beszélgetések már folytak, ezért úgy látom, az önkormányzat vezetősége fogékony az igényeink iránt. Ugyanígy kérünk az egyházainknak, a templombúcsún túlmenően, javításokra mintegy 35 ezer lejt a három magyar felekezetnek.

– Magyar politikai szervezet pécskai vezetőjeként mit tud elmondani a helybeli magyar politikai életről?

– Én inkább magyar érdekvédelmi szervezetről beszélnék, amelyik a politikai képviseletet is felvállalja.

– Milyen hatékonysággal? Hogy lehet az, hogy a tavalyi helyhatóság választásokon az RMDSZ csupán 2 helyet tudott megszerezni a 17 tagú városi tanácsban?

– Nagyon egyszerű a magyarázat, noha meglehet, nem teljesen helytálló az állításom. Tavaly ugyanannyi szavazattal szereztünk 2 tanácsosi helyet, mint 8 évvel ezelőtt 5-öt. Nagyon kevéssel csökkent a tanácsos-listán ránk leadott szavazatok száma, miközben nagymértékben megnőtt a román szavazatoké. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával mind a 4 pécskai polgármester-jelölt magyar volt, ezért a baráti kör, a rokonság magyar szavazatait bizonyára elvitték a pártjaik. Van a dolognak egy másik vetülete is: pécskai szinten is igen sok magyar gyermek tanul az állam nyelvén. Nos, az ő szüleiknek, hozzátartozóiknak én az RMDSZ jelöltjeként hiába magyaráztam az elmúlt négyévi munkánkat, vagyis, milyen kulturált feltételek között, felújított épületekben tanulhatnak az óvodások és az iskolások.

– A megyei 50%-hoz viszonyítva a pécskai magyar vagy magyar származású gyermekeknek hány százaléka nem tanul az anyanyelvén?

– Ezt nagyon nehéz megmondani, akárcsak azt, hogy kit kell magyar, kit vegyes identitású gyermekként számon tartani, a rengeteg vegyes házasság miatt. Számszerűen erre nem mernék pontos arányt mondani.

– Térjünk vissza a magyar egyházak költségvetési támogatásaira, amelyekről csak érintőlegesen szóltunk.

– Igen, az épületek javítása mellett kaphatnak olyan támogatásokat is amelyeket célszerűen költhetnek el. Ugyanígy a civilszervezetek is kaphatnak támogatást, működésre. Ezen a téren is 35 ezer lejes igénnyel fogunk jelentkezni, a Búzavirág Egyesületnek a támogatására. Megérett az idő felfrissíteni az öltözéküket, amire mintegy 10 ezer lejt szeretnénk kapni. Ez az összeg a meglévő ruháknak a megjavítására, illetve az elhasználtaknak a pótlására szükséges. Ugyanígy, az MKIDSZ-nek is hasonló mértékű támogatásra van szüksége, mivel 2-3 havonta napvilágot látó, pécskai magyar közéleti kiadvánnyal szeretnének jelentkezni.

– Talán a Pécskai Újságot kívánják helyettesíteni?

– Véleményem szerint a Pécskai Újságot minden jellemzőjével és hatásával együtt, sajnos, ma már nemigen lehet helyettesíteni, de nincs már meg az a gárda sem, amelyiknek a tagjai annak idején ezzel az újsággal foglalkoztak. Ha viszont a fiatalok el akarnak indítani egy új kiadványt, maximálisan segítenünk kell őket nemcsak az indulásnál, hanem a későbbiekben jelentkező anyagi gondok tekintetében is. Ezen kívül a Kolping Családnak is szüksége van anyagi támogatása, mivel önerőből, nagyon szépen felújították a pincehelyiségüket, ahova azonban mintegy 70 székre lenne szükségük, de szerintem nem árt, ha többet is kapnak, hogy bármilyen népes közönséget le tudjanak ültetni.

– Mit tudna az érdekvédelmi szervezet tenni a pécskai infrastruktúra fejlesztésért?

– A magyar lakossággal folyatatott beszélgetések során arra az elhatározásra jutottunk, hogy megpróbáljuk a pécskai utcákat egy kissé rendbe hozni, csinosítani. Elsősorban a 3. utcára, vagyis a Nagyútra, illetve az Úri utcára gondolunk…

– Elnézést, amiért közbevágok, de végre egy helybeli illetékestől szeretném hallani: miért volt szükség az utcáknak a megszámozására, amikor ezzel személytelenekké, ismeretlenekké váltak nem csupán az idegenek, de a helybeliek számára is?

– E kérdésre talán Iustin Cionca akkori polgármester tudna válaszolni, de a végső döntéshez nagy lökést adott, hogy a számozási határozattervezetnek a liberálisok és a nagy-romániás támogatásával történt háromszori leszavazását követően a negyedik ülésre az akkori megyei tanácselnök-helyettes, Gheorghe Falcă is leutazott, előadni a döntő érvét: „Gondolják meg emberek, ha az utcanevekre szavaznak, akkor magyar és szerb nevű utcáknak is lenniük kell. Hogy érzik majd magukat azok a románok, akik magyar vagy szerb nevű utcában laknak?” Az érvelés meghozta az eredményt, mert a nagyromániás nem szavazott velünk, minek következtében a számozásról szóló határozattervezetet megszavazták. Mindegy, ezen tegyük túl magunkat. Lényeg, hogy mi legutóbb az utcák csinosításában gondolkoztunk, mert felújítják a 2. utcát, ami a központba vezet, illetve minden olyan utcát, ami a jelzett irányban, tőle balra helyezkedik el. Mindez azt jelenti, hogy a román részen vannak, egyenként 1,5 kilométer hosszúak, miközben a magyar részen lévő 4, aszfaltozásra jelölt utca egyenként 100 méter hosszú. E kérdésben is egyeztettünk a polgármesterrel, aki az érvelésünkre fogékonynak bizonyult, de egyelőre e kérdésben gyökeres fordulat nem várható a csatornázás miatt. Szerencsére, a város elnyerte a csatornázási pályázatot, aminek jóvoltából két év alatt 56 kilométer csatornát fektetnek le, ezért jelenleg ésszerűtlen lenne utcát aszfaltozni vagy járdát burkolni. Idén mindenképp szeretnénk, ha a 3. utca, az Úri utca, illetve további két, a magyarság számára fontos utca részére elkészülnének az aszfaltozási tervek. Ha ugyanis valamelyik jövőre már túl lesz a csatorna-lefektetésen, hozzá lehet fogni, ahol szükséges, az aszfaltozáshoz, ahol viszont már van aszfaltburkolat, az esővíz-elvezető árkok elrendezéséhez, a járdák burkolásához, a portákra való bejáratok felújításához. A polgármester már megígérte a felső artézi kúttól, illetve a környékéről az esővíz elevezetését a nagy-gyepre. Emellett, az idősek otthonával szemben megfúrt új artézi kútnak a felépítményét, illetve a környékét is rendbe kell tenni, parkosítani kell, ami olyan 50 ezer lej körüli beruházást jelent.

– Miért van Pécskán szükség új artézi kútra, ha minden utcába behúzzák a vezetékes ivóvizet?

– Egyrészt, mert nem mindenki engedheti meg magának a vezetékes víznek a beköttetését, az utána következő rezsiköltségeket. Ezzel szemben az artézi víz ingyen van, mindenki számára hozzáférhető, de van egy érzelmi vetülete is, mivel a pécskaiak többsége hozzászokott a jó minőségű artézi vízhez, amit több mint 100 éve iszik.

– Megyei tanácsosként hozzá tudja-e segíteni Pécskát bizonyos pénzforrásokhoz?

– Személyesen nem tudom, de a megyei tanács költségvetésében az RMDSZ-nek is van egy szelete, aminek az elosztását Sipos György kollégával együtt megvitatjuk a megyei önkormányzati tanácsban, ami a megyében és a megyeközpontban tevékenykedő polgármesterekből, alpolgármesterekből és az aradi tanácsosokból áll. Az elkészített prioritások alapján kész tervvel mehetünk a megyei tanácshoz, amelyikben már csak partnereket kell találnunk a magyar települések számára szükséges támogatásoknak a megszavazásához. Hogy visszatérjünk a kérdésre, az RMDSZ szeletéből én is megpróbálok részarányos támogatást szerezni a pécskai közösség számára is. Egyelőre azonban még nem lehet tudni, mekkora keretösszegből gazdálkodhatunk, illetve a településeknek milyen prioritásai vannak. Ha Pécska számára sikerülne támogatást szerezni, azt a magyar iskola épületére kellene elkölteni. Az iskolának a plébániai felőli részén ugyanis már tavaly elkezdődtek a munkálatok, idén teljes felújításra kerül: az épület megsüllyedt, tehát statikai szempontból is biztonságba kell helyezni, a villanyhálózat teljes felújításra szorul, nyílászárókat kell cserélni, belső illemhely létrehozása szükséges, a belső udvart is rendbe kell tenni. A teljes felújításához szerintem 600-800 ezer lej szükséges, amit mindenképp biztosítani kell. Mindent egybevetve, a politikai képviselet biztosításával érvényt kívánunk szerezni nemcsak a pécskai, hanem a megyebeli magyarság jogos igényeinek, elvárásainak is.

– Köszönöm a beszélgetést.