Elhelyezték a Bartók Béla Kulturális Központ alapkövét

Bartók Béla születésének 140. évfordulója tiszteletére, 2021. június 12-én történelmi esemény színhelye volt a világhírű zeneszerző szülővárosa, Nagyszentmiklós: a Gh. Șincai utca 11. szám alatt, az evangélikus-lutheránus templom telkén elhelyezték a Bartók Béla Kulturális Központ alapkövét. Az ünnepélyes alapkő-letételre a helyi Pro Bartók Társaság szervezésében, a XXV. Bánsági Magyar Napok keretében került sor, jeles meghívottak és szépszámú közönség jelenlétében, fellépett a nemzetközi hírű Muzsikás együttes.

Az ünnepi rendezvényt Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a XXV. Bánsági Magyar Napok fő szervezője nyitotta meg, aki történelmi eseménynek nevezte a Bartók Béla Kulturális Központ alapkövének letételét. A Bartók Központ megvalósulásának köszönhetően minőségi szintet léphet az egész bánsági magyarság kulturális élete, tette hozzá Szász Enikő.

A jelenlevőket a Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor, a Bartók Központ egyik megálmodója köszöntötte, aki elmondta, hogyan kerültünk a nagyszentmiklósi evangélikus templom kertjébe. A Bartók Kulturális Központ számára közel két évtizede keresik a megfelelő helyet, és végül felajánlották az evangélikus templomot és a telket megvételre a Pro Bartók egyesületnek. „A telket és a templomot megvettük, a templomjavítást elkezdtük, és ingyenes használatra felajánljuk a református egyháznak. Itt a templom melletti területen szeretnénk megépíteni ezt a kulturális központot, amelynek az itt látható látványtervét a sepsiszentgyörgyi Zakariás Attila készítette” – mondta Tamás Sándor. „Egy olyan épületet álmodtunk meg, ahol egy állandó, a zeneszerzőhöz méltó Bartók-kiállítást hozhatunk létre, és koncertterem is lesz benne, amely megfelel a XXI századi elvárásoknak. A templom felújítására résztámogatást kaptunk a Nagyszentmiklósi Városházától, de a szükséges összeg 2/3-át az egyesületünk biztosítja”.

A díszvendégek közül elsőként dr. Simon Előd kolozsvári konzul mondott köszöntőt, aki nagyra értékelte a nagyszentmiklósiak áldozatvállalását annak érdekében, hogy a város nagy szülöttjének hitvallásához méltóan egy olyan helyet hozzanak létre, ahol az erre vágyó közönség meríthet a kultúra „tiszta forrásából”. „Nagyszentmiklós ma egy többnemzetiségű, három ország metszéspontjában elhelyezkedő kisváros (…) Legyen ez a megvalósulás előtt álló kulturális központ egy olyan összekötő kapocs, olyan híd, amely még inkább összekapcsolja az itt élő népeket, szellemi erő és élettér, amely messze túlmutat a városon, kisugárzik a tágabb környezetére, idevonzva az igazi szellemi táplálékra vágyó közönséget, azokat, akiknek igényük van a tiszta forrásra, amelyből árad a nemes, a szép és a jó” – mondta a kolozsvári konzul.

Tamás Péter, tiszteletbeli temesvári konzul köszöntője során arra hívta a fel a figyelmet, hogy a nagyszentmiklósiak két évtizede tartó erőfeszítése, amellyel a Bartók-ünnepségeket megszervezték, a Bartók-központ telkének a megvásárlása, a templom tatarozása saját anyagiakat bevetve, ez a csodálatos építkezés, mind olyan tiszteletreméltó kezdeményezések, amelyek nagyobb figyelmet és támogatást érdemelnének Bukaresttől Temesvárig, Budapesttől New Yorkig.

A szegedi dr. Kerek Ferenc, aki két évtizede a Pro Bartók Társaság művészeti vezetője, köszöntőjében kiemelte, hogy „Bartók Béla egyik legfőbb gondolata, a népek testvériségének szellemében gondoljuk mi is a működésünket”. Az évfordulós megemlékezéseken Nagyszentmiklóson fellépő szegedi és temesvári muzsikusok, a meghívott művészek „nem feladatnak, hanem missziónak tekintették az itteni fellépésüket”. „Azt kívánom, hogy itt ezen a helyen, a jövendőbeli kulturális központban minél többször csendüljön fel Bartók muzsikája” – mondta befejezésül dr. Kerek Ferenc.

A református egyház nevében ft. Bódis Ferenc esperes köszönte meg a Pro Bartók Társaságnak, hogy használatra átadták a „formálódó és növekedő nagyszentmiklósi szórványközösségnek” a felújításra kerülő evangélikus-lutheránus templomot, ugyanakkor biztosítva az evangélikus egyház temesvári lelkipásztorát, Kovács Zsombort arról, „hogy a templom jó kezekbe került”.

A felszólalások sorát Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építész zárta, akit régi ismerőse, Tamás Sándor kért fel a Bartók-központ terveinek elkészítésére. „Arra kért fel, hogy tervezzek egy Bartók-koncerttermet, mert azt zenéhez értő építész kellene hogy megtervezze. Eljöttem ide, megnéztem a helyet, és elvállaltam, mert az építészet megfagyott zene, azért vagyok itt” – fogalmazott tömören Zakariás Attila.

A Bartók Béla Kulturális Központ alapkövének ünnepélyes letétele után, a szervezők a templom mellett felállított szabadtéri színpadra invitálták a világhírű Muzsikás együttes tagjait, akik Hamar Dániel vezetésével elsősorban olyan népdalokat adtak elő, amelyeket Bartók Béla is feldolgozott vagy ihletődött belőlük. A Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter és Hamar Dániel összetételű Muzsikás együttest egy fiatal népdalénekes, Kacsó Hanga kísérte el Nagyszentmiklósra, aki a fiatal népzenei nemzedék egyik legígéretesebb képviselője. A rövid, de fergeteges Muzsikás-koncertet vastapssal honorálta a nagyszentmiklósi közönség!