Ellenzékből kitartunk a demokratikus elvek mellett

Hogyan viszonyul az RMDSZ a bukaresti politikai háborúhoz? Milyen ennek EU-s visszhangja? Winkler Gyula EP-képviselőt, a Hunyad megyei RMDSZ elnökét kérdeztük.

– Május elején dévai látogatása alkalmával Markó Béla aggodalmának adott hangot, hogy az új bukaresti hatalom 22 év után első ízben nyirbálja meg a már megszerzett kisebbségi jogokat. Az azóta eltelt két hónapban egyértelműen kiderült, hogy az USL-s hatalom tovább támad, immár 22 év demokratikus vívmányait is támadja.

– Két hónapja Brüsszelben is, otthon is többször felemeltük szavunkat a magyarság kisebbségi jogait érintő támadások ellen, azok betartását követelve. Markó Attila elítélése, mert betartotta a törvényt a Mikó-ügyben szintén a kisebbségi jogok visszaszorítására utal, hiszen 22 éve a restitúció prioritás volt az RMDSZ számára, számtalan ingatlant sikerült is visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak. A kormánynak nagyon oda kell figyelnie lépéseire, hogy azok törvényesek legyenek. Európában elfogadhatatlan a törvények áthágása.

– Az évek során újságírói kérdésekre válaszolva, számtalanszor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ csakis azokkal a román pártokkal hajlandó együttműködni, melyek betartják a demokratikus elveket és a kisebbségi jogokat. Az USL legutóbbi lépései azonban köszönő viszonyban sincsenek a demokráciával, s a kisebbségi jogok tiszteletben tartása sem kimondottan erősségük.

– Ellenzékben vagyunk. 22 év alatt bebizonyítottuk, hogy maradéktalanul kitartunk a demokratikus jogok és intézmények mellett, most sincs másképp. Băsescu elnök Kelemen Hunort is a demokrácia-rombolók sorában említette. Az RMDSZ-s képviselők megjelentek a parlamentben, hiszen ez a honatyák feladata, de tartózkodtak a szavazástól. Korrektül viselkedtünk, ellenzékbe vagyunk, még ha nem is pendülünk egy húron a PDL-vel. Politikailag viharos időkben nem a szövetkezés az RMDSZ prioritása, hanem az őszi parlamenti választásra való felkészülés.

– Sokan vélik úgy, hogy válságos időkben, amikor a demokrácia és jogállamiság sorsa forog kockán, az RMDSZ-nek világosan állást kellene foglalnia. Mégis kényesen ügyel a semlegességre.

– Azt mondhatom, hogy aki szelet vet, vihart arat. A romániai demokrácia válsága nem most kezdődött el. Minden párt, maguk a parlamenti képviselők és az államelnök is hozzájárultak a parlament lejáratásához, noha a demokrácia alapintézménye. A parlament régóta az utolsó helyen áll a lakosság bizalmi skáláján, a közvita televíziós politikai talk-show-vá degradálódott, az emberek megvetéssel tekintenek a politikai osztályra. 2003-ban a PSD Năstasenak szabott alkotmányt, aminek hátrányai felszínre kerültek, amikor nem őt választották az államfői bársonyszékbe. Mindezek nyilván gyengítik a demokráciát, s ezért az egész politikai osztály hibás. Kollektív politikai bűnösségről beszélhetünk. Semmiképpen sem támogatom a jelenlegi kormányt, amelynek számos eszköze van a gazdaság fellendítésére, a nemzetközi gazdasági viharokra való felkészülésre, vagy az EU-s pénzalapok lehívására, hogy csak néhányat soroljak fel a lakosságot érintő prioritások közül. Mindezekről azonban semmit sem hallottunk az utóbbi 2 hónapban, a kormány teljes mértékben a politikai iszapbirkózásra fordítja figyelmét.

– Mégis, merre tart az RMDSZ?

– Nem adjuk fel elveinket, kitartunk a demokrácia, jogállamiság és kisebbségi jogok mellett. Figyelembe vesszük nemzeti közönségünk véleményét is. 2007-ben, Băsescu felfüggesztésénél, illetve 2009-ben a Johannis-projekt kapcsán a magyarság visszautasította álláspontjainkat, melyet akkor jónak – pontosabban kisebb rossznak – véltünk. Ez tanulság számunkra, a nemzeti jogok és a demokrácia melletti kiállást nemzeti közösségünk érdekeinek megfelelően érvényesítjük.

– Brüsszelben hogyan viszonyulnak a bukaresti eseményekhez?

– Brüsszelben is, Strassburgban is éles a visszhang. Az Európai Néppárt (melynek az RMDSZ, PDL és Fidesz is tagja, szerk. megj.) értesítette az Európai Bizottságot, Viviane Reding igazgságügyi EU-biztos aggodalmát fejezte ki a romániai demokrácia sorsával kapcsolatosan. Mert EU-s tagországban nincs többé belügy, csak EU-s ügy. Ezért kell a kormánynak oda figyelnie a törvényesség szigorú betartására.