Élménnyé kell tenni az iskolát

A Mosóczy-telepi Aron Cotruş Általános Iskola magyar tagozatán jelenleg 14 gyerek van szimultán oktatásban: I. és II. osztályos 3–3 tanuló, harmadik osztályos 6, negyedik osztályos 2 gyermek. Tanító nénijük, Vincze Német Julianna 24 éve tanít összevont osztályban és ragyogó szemmel, lelkesen mesél arról, hogy ez mekkora élmény.

– A szülők félnek és tartanak az összevont osztályoktól, mert nem tudják, hogy mit jelent a szimultán oktatás – meséli Juci tanító néni, ahogyan a gyermekek szólítják. – Ez tulajdonképpen a gyermeknek semmilyen nehézséget nem okoz, neki nem „teher” – hogy így fogalmazzak, csak a pedagógusnak. A szimultán oktatás szépsége az, hogy a pedagógus állandó jelleggel pörög, itt nincs megállás. Nekem azt az 50 percet négyfelé kell osztanom, de úgy, hogy időközben mindenkinek tudjak segíteni, ha igény van rá. Ez egy állandó jellegű körforgás, de jól működik. A gyermekek ebbe szoknak bele, segítik egymást, ez is egy nagy előny, lopva tanulnak, sok információt szereznek meg már nagyon hamar, és ez mindenképp előnyükre válik. A szimultán oktatás egy másik szépsége, hogy ugyanabban a témában egyszerre is tudok dolgozni mind a négy osztállyal. Nem mellékes az sem, hogy ezek a tanulók nagyon hamar önállóvá válnak. Mivel kevesen vagyunk, én egy nap minden gyermeknek meg tudom fogni a kezét, minden gyermeket meg tudok hallgatni, minden gyermeknek segíteni tudok. Ezt egy 30-as létszámú osztályban kétlem, hogy meg lehet csinálni. Én tudom minden gyermeknek a problémáját, a szükségét, nagyon bensőséges a légkör. A gyerekek azt mondják, hogy ez egy család, amit jó hallani, hisz mindezt játékokkal, játékos módszerekkel értem el, így tudtam kifejleszteni náluk a bizalmat, a szeretetet, az önértékelést. Azt szeretném elérni, hogy élmény legyen az iskola.

Vincze Német Julianna oktatási módszerében naponta alkalmazza az élménypedagógiát, hiszen meggyőződése, hogy játék által sok mindent el lehet érni. Számos kurzuson részt vett már Budapesten, Szabadkán, Temesváron, az ott tanultakat felhasználja az iskolában.

– Mindig arra törekszem, hogy mindent, amit lehet, gyakorlatba ültessünk, hogy élvezzék, mert így sokkal jobban tanulnak. Pl. matematikaórán a szorzás/osztás/összeadás/kivonás műveleteket francia pókerkártyával tanulták meg, a törteket legóval, almával, papírfecnikkel stb. Nagyon örülök annak, hogy van személyiségfejlesztés és polgári nevelés. Ezeknek az óráknak köszönhetően, én a gyerekeimmel bármikor, bárhová el tudok menni, akár ki az utcára, egyedül 14 gyerekkel problémamentesen. Nem kell aggódnom, hogy valamelyik kiugrik az utcára, vagy kiabál, vagy lökdösődik, verekedik, mert tudják, hogy mit lehet és mit nem. Nagyon jó köztük az összhang, és a legjobb az, hogy bármi probléma merül fel, együtt meg tudjuk beszélni és meg tudjuk oldani.

– A szülők nagy félelme, hogy a szimultán oktatásban nem tud úgy tanulni, fejlődni a gyermek.

– Én erre csak az eredményeinket tudnám megemlíteni: volt tanulóm, aki a Mesék szárnyán mesevetélkedőn első díjat szerzett, egy másik a lakiteleki Kisnyelvészen szintén 1. díjban részesült. Sorolnám: lakiteleki Kismatematikus 1. díj, Vidám versek versmondó versenye 1. díj, Zrínyi Ilona matematikaverseny 2. díj – ezek előző diákjaim, de idén a Mesék szárnyán vetélkedőn a 6. helyet értük el a 36 csapatból, a döntőben voltunk. Látva azt, hogy a gyermekek, akik kikerültek a kezeim közül, milyen eredményeket értek/érnek el, megbizonyosodom arról, hogy valamilyen szinten jól csinálom, amit csinálok, és megerősít abban, hogy érdemes csinálni.

– Mi lesz ősszel, amikor jönnek a kicsik? Előkészítős korú gyermekekre gondolok…

– Alkalmazkodási problémák nem nagyon voltak. Ha jönnek a kicsik, akkor a nagyok segítik őket, vigyáznak rájuk, befogadják nagy szeretettel. Ez is nagy előny a szimultán oktatásban, sokkal hamarabb és könnyebben elfogadja az iskolát a gyermek. Én nagyon fontosnak tartom, hogy minél korábban felelősségtudatra neveljük a gyermekeket, ami a mai világban nagyon nehéz. Nálunk vannak szabályok, amiket az év elején átbeszélünk, és minden egyes gyermek az osztályon belül valamiért felel, pl. van csendfelelős, táblafelelős, virágfelelős, van, aki a tisztaságért felel, tízórai kiosztó stb. Apró dolgok, de ők ebbe már beleszoktak és szeretik.

– Sokszor vesznek részt iskolán kívüli tevékenységeken?

– Igyekszem őket minél többször kimozdítani, erre nagyon jó lehetőség az Iskola másként hét, de ezenkívül egy évben kétszer – év elején és év végén – szülőkkel, testvérekkel közös kirándulásokat szervezünk. Ilyenkor mindig kimegyünk valahová a közelbe piknikezni (Kaszoja, Solymos, Kladova-völgye), ami nagyon jót tesz a közösségnek, hiszen ilyenkor közösen bevásárolunk, főzünk, játsszunk, beszélgetünk.

Juci tanító néni egyik nagy fájdalma, hogy az iskolában két évvel ezelőtt megszűnt a délutáni program. Erre most is igény lenne, de nincs rá fedezet. Ennek ellenére nagy szeretettel és tárt karokkal várja az új gyermekeket ősztől, előtte azonban még ismerkedhetnek a nyílt napon: február 28-án, csütörtökön 8–12 óra között Vincze Német Julianna várja az érdeklődőket Mosóczon az Ardealului utcában található iskolába.