Éltettük a szép magyar hagyományt

Húsvét ünnepén rendszeresen szembesülünk anyanyelvű kultúránk páratlan gazdagságával, amelynek a jóvoltából egyedül mi, magyarok öntözzük meg a szebbik nem képviselőit, a lányokat, az asszonyokat. Eleink régebben tréfás versike kíséretében kútvízzel locsolkodtak, e szokás manapság kölnivízzel történő öntözéssé szépült. Vagyis húsvét másodnapján idén is felkerestük a barát vagy a rokon hölgyeket, akiket a magunk kiötlött, esetleg hagyományos versikékkel köszöntöttünk, majd jókívánságaink kíséretében megöntöztük őket. A szokás azonban csak akkor életerős, folytatódik, ha magunkkal visszük a gyermekeinket, az unokáinkat is. Ilyenkor minduntalan felötlik bennem: ha nem lenne a húsvéti locsolás, sok rokonunkat, barátunkat elhanyagolnánk, talán soha fel nem keresnénk, nem beszélgetnénk el velük barátságosan.