EU-s alapok Hunyad megye fejlesztésére

Jóllehet a régióban első helyen áll az EU-s pénzek lehívása szempontjából, országosan pedig a másodikon, Hunyad megye még több uniós alapot vehetett volna igénybe, ha a vállalkozók aktívabbak és informáltabbak lettek volna, mondta Mircea Moloţ, a megyei tanács elnöke. 

A megyében 9320 bejegyzett vállalkozás létezik, amelyből olyan 8000 pályázhat EU-s alapokra. Ha csak fele tenné meg, könnyen lehetne 30 000 munkahelyet teremteni. Eddig Hunyad megye 540 millió lejt nyert el vissza nem térítendő jelleggel EU-s alapokból, míg Arad 311 milliót, Temes 256 milliót, Krassó-Szörény, pedig csak 148 milliót, büszkélkedett Moloţ megvalósításaival.

Brüsszelben kemény küzdelem folyik a következő, 2014–2020-as költségvetési ciklus kapcsán, s ebben Románia lehangolóan alacsony, 7% körüli lehívási aránya komoly hátrányt jelent, ismertette a helyzetet Winkler Gyula EP-képviselő. Az unió gazdasági fellendítésére komoly tőkeinjekció szükséges, ezért a nyugati országok inkább erre fordítanák a pénz egy részét, csökkentve ezáltal a szegényebb országok felzárkóztatását célzó EU-s pénzalapokat. Ha már úgy sem képesek lehívni, s milliárdok maradnak felhasználatlanul, legalább hasznos ügyekre fordítsák címen. A romániai – és általában a keleti országok – EU-s képviselők mindenképpen ennek megakadályozásán munkálkodnak. Ha az eddigieknél nagyobb összeg Románia számára nem is reális elvárás, a cél az, hogy a következő 7 éves pénzügyi ciklusban is körülbelül ugyanolyan méretű keret álljon rendelkezésre, hangsúlyozta Winkler. A 2014–2020-as többéves uniós költségvetést mostanság dolgozzák ki, Brüsszelben roppant kemény küzdelmek zajlanak, erősítette meg liberális kollégája, Norica Nicolai. Aki szerint valószínűleg két újabb finanszírozási program indul be Brüsszelben 2014-től: a fiatal földművelők támogatására, illetve egészségügyi létesítmények építésére, korszerűsítésére.

Az EU-s pénzalapok annál is fontosabbak, mivel számos romániai önkormányzat eladósodott, egyszerűen – Görögországhoz hasonlóan – összeomlana újabb hitelek terhe alatt. Fel kell készülni, hogy a 2014–2020-as időszakban a beruházások 30%-t uniós alapokból kell biztosítani, míg a kormány, a megye és az önkormányzat együttesen olyan 70%-t. Brüsszelben ugyanis ilyen számításokkal dolgoznak, fogalmazott Winkler Gyula.

Dr. Bende Barna, Vajdahunyad magyar polgármesterjelöltje szerint uniós pénzeket mindenekelőtt az infrastruktúra-fejlesztésre céloznak. A víz- és csatornahálózat kiterjesztése az életminőséget javítaná, míg a közlekedési infrastruktúra a gazdasági növekedést.

A dévai vármegyeházán tartott eszmecsere után dr. Bende meghívására az EP-képviselők délután Vajdahunyadon hasonló megbeszélést tartottak lakossági fórumon.