EU-támogatással folytatni a pécskai fejlesztéseket

Antal Péterrel, Pécska város polgármesterével az elmúlt év tevékenységét értékeljük, az idei terveket vesszük számba.

– Polgármester úr, Pécska viszonylatában mit lehet elmondani az elmúlt esztendőről?

– Az utóbbi évekhez hasonlóan a 2016-os is gazdag év volt Pécska életében, amikor új pályázatokat tudtunk elindítani, benyújtani az illetékes hatóságokhoz, illetve elkészítettük azokat a pályázatokat is, amelyek a következő 3-4 évben fognak városunkban megvalósulni.

Előbb a 2016-ban megvalósultakat említeném: befejeztük a 2-es számú Általános Iskola kis épületének a kívül-belül történt felújítását. A 200 ezer euró beruházással elkészült munkálat anyagi alapjának nagy részét az Arad Megyei Tanácstól kaptuk, kisebbik részét asz önkormányzat fedezte. Ugyanakkor folytatjuk a nagy iskolaépületnek a felújítását, aminek érdekében két pályázatot nyújtottunk be. Ha az 1 millió euró értékű beruházást pozitívan bírálják el, akkor még idén a nagy épület felújításához is hozzáfogunk. Ugyancsak tavaly, a jelzett iskola melletti piaccsarnokot is beindítottuk, ahol állati eredetű termékeket forgalmaznak a termelők, de egy-két hónapon belül beindítjuk azokat az üzlethelyiségeket is, ahol nem csak tejtermékeket forgalmaznak a többségükben helybeli termelők, de várjuk az aradi vállalkozók jelentkezését is, akiknek a termékei valószínűleg keresettek lesznek nálunk.

– Tudtommal Aradon gondot okoz az árusoknak a helyfoglalás. A pécskai piaccsarnokban milyen feltételek mellett lehet helyet foglalni?

– Bérelni lehet egy hónapra, de egy napra is. Előnyt élveznek azok, akik egy félévre vagy akár egy évre kívánják kibérelni. Példának okáért egy-egy üzlethelyiség 9-12 négyzetméteres, az asztalok nagyjából 1 négyzetméteresek. A bérleti igényeket a piac adminisztrátoránál kell bejelenteni, de mindig úgy intéztük, hogy zökkenőmentesen működjön a csarnok. A bérleti díjak 9 évig nem változtak, de tavaly egy picit meg kellett emelnünk, mert az utóbbi években komoly beruházásokat tettünk itt.

– A jelenlegi árak szerint milyenek az asztalok, illetve az üzlethelyiségek bérleti díjai?

– A 9 négyzetméteres üzlethelyiség 220 lej/hónap, amennyiben nem használnak hűtőberendezést; ha viszont használnak, akkor 260 lej/hónap. A 12 négyzetméteres üzlethelyiség bére havonta 300 lej hűtőhasználat nélkül, azzal együtt viszont 350 lej. Egy asztalnak a félévi bére 300 lej, amiből 5% kedvezmény jár vagy 690 lej egy évre. Ha előre kifizetik, 10% a kedvezmény. Egy asztal napi bére 7 lej, az ócskapiacon a helyek négyzetméteréért naponta 2 lejt kell fizetni, de azok a földön árulnak, míg az asztalok fedett helyen találhatók.

– Mit sikerült még megvalósítani?

– Tavaly elkészült az a 49 szociális lakás, amelyeket idén azoknak a roma családoknak adunk bérbe, akik nem rendelkeznek lakással. A házakat a temető mellé, egy olyan üres területre építettük, ahol az állatokat legeltették. Idén a házakba bevezetjük a vizet, a villanyt, hogy beköltözhessenek. A Roma Program támogatásával épült szociális lakásokat csak olyan családok bérelhetik jutányosan, akik Pécskán vagy 15 kilométeres körzetben dolgoznak, tehát fizetni tudják a rezsiköltségeket, illetve a gyermekeik rendszeresen járnak iskolába. A program előírja, hogy minimális házbér mellett e roma családoknak esélyt kell adni arra, hogy pénzt gyűjtsenek, saját házat vagy lakást vásároljanak. Amikor saját házat vásárolnak, a szociális házat ugyancsak bérléssel átadják egy másik, rászoruló családnak.

– Az elmúlt évre tervezett kulturális programokat sikerült-e maradéktalanul megszervezni?

– A Pécskán szervezett több mint 100 kulturális esemény között jó néhány magyar is volt: a Búzavirág Egyesület, a Kolping Család, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, illetve a közelmúltban alakult Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület szervezésében. A jelzett civilszervezeteket komoly összegekkel támogattuk, és idén is támogatni fogjuk az anyanyelvű kultúra és hagyományok megtartása, ápolása, tovább fejlesztése céljából. Most eltekintenék a tavaly lezajlott, illetve az erre az évre tervezett programoknak az ismertetésétől, hiszen azok a kellő időben amúgy is megjelentek, meg fognak jelenni a sajtóban.

Nagyszabású korszerűsítés

– Meddig jutottak a városfejlesztési, teszem azt, az utcaaszfaltozási programban?

– Megnyertünk egy több mint 5 millió euró értékű pályázatot, aminek a szerződését tavaly ősszel írtam alá a minisztériumban. A következő hónapban meg akarjuk szervezni a munkálatok kivitelezésének a közbeszerzési eljárását, hogy áprilisban hozzáfoghassunk a tényleges kivitelezéshez. Ezúttal több mint 20 utcát akarunk aszfaltburkolattal ellátni, emellett járdaépítést, egyes utcákban kerékpárutaknak, zöldövezeteknek az építését tervezzük, minden házhoz bejárót építünk. Ezzel párhuzamosan az esővíz-elvezető árkokat is kiépítjük.

– Melyik utcákról van szó?

– Megemlíteném a 3-as utcát, amely a városközpontot a 7-es nemzetközi főúttal köti össze. Ezen kívül több olyan utca korszerűsítését tervezzük, ahol magyarok laknak. Ilyenek a 112-es, a 113-as, a 115-ös, a 116-os, a 119-es, a 124-es és a 422-es utcák.  A korszerűsítésre előirányzott 20-nál több utca hossza meghaladja a 11 kilométert. Már dolgozunk a következő aszfaltozási terven, melynek jóvoltából további 30 utcára kívánunk aszfaltburkolatot húzni. E célra az utcákat még nem jelöltük ki, azt meg kell beszélnünk a tanácsban.

– Ha a már megnyert pályázatból leaszfaltozzák az utcákat, a városban hány százalék lesz aszfaltos?

– Ha a betervezett utcák is aszfaltburkolatot kapnak, Pécska utcáinak még mintegy 40%-a nem lesz aszfaltos. Nagyon remélem, hogy 2020-ig a még csak tervezett utcák, a tornyai és a szederháti utcák korszerűsítése is megtörténik. Ha az is meglesz, Pécska utcáinak mintegy 90%-a aszfaltburkolatos lesz. Ezzel párhuzamosan a járdák is megújulnak, de 2020-ig Tornyán is, Szederháton is aszfaltozott utakról, térkővel burkolt járdákról beszélhetünk. A következő 3 évben az ivóvíz- és szennyvízhálózat bővítését is folytatni kívánjuk. Pécskán még hiányzik 10% vezetékes víz, illetve 20% csatornázás, de 2020-ig Tornyára és Szederhátra is behúzzuk a vezetékes vizet, a csatornázással együtt. Természetesen, a jelzett aszfaltozásokat a víz- és csatornahálózat befejezése után építjük meg. 

– A jelzett két településről is Pécskára érkezik majd a szennyvíz?

– Igen, mindkét helységből, mint ahogy a vezetékes víz is mindkét településre Pécskáról érkezik majd. E nagy munkálatok értéke több millió euróra emelkedik, ezért csakis EU-forrásokból tudjuk véghez vinni. Azok nélkül talán még 20 év múlva sem tudtuk volna megvalósítani. Éppen ezért nagyon fontos megírni, megnyerni az EU-s pályázatokat.

– Kik foglalkoznak a pályázatírásokkal?

– Egy háromtagú fiatal csoport, de mások is besegítenek nekik. Egy-egy pályázat teljes elkészítésébe hozzávetőleg 10 ember szokott besegíteni, de a pályázatíró irodában dolgozó három leány egész nap csak ezzel foglalkozik.

– Kormánypénzekre számítanak-e?

– Ott is próbálkozunk. Reméljük, valamennyit onnan is kapunk, de a megyei tanácstól és az EU-tól biztos támogatásra számítunk. Oda tavaly benyújtottunk 3 pályázatot, közülük legalább 2-őt meg kellene nyernünk. Ha sikerül, mintegy 5 millió euró forráshoz juthatunk.

– Ezek határon átnyúló pályázatok?

– Több határon túli településsel is együttműködünk, példának okáért Battonyával, Domaszékkel és Oroszlánnyal, de Csanádpalotával is konzultáltunk. Battonyával határon átnyúló pályázaton dolgozunk, reményeink szerint támogatást is kapunk. Abból mindkét város tűzoltó egyesületének új autókat, felszereléseket kívánunk vásárolni. Ehhez azonban be kell még vonnunk településeket, mert egy-egy tűzoltóautó minél több települést szolgál ki, annál nagyobb esély van a támogatás megszerzésére.

Hazahozni a pécskai ingázókat

–Pécskán vannak-e munkanélküliségi gondok, hányan kapnak szociális támogatást?

– 8-10 évvel ezelőtt 300-400 munkanélküli volt Pécskán, jelenleg mintegy 50 munkanélküli dossziét tartunk nyilván. Az utóbbi időben sok vállalat nyílt Pécskán, de az Aradi Ipari Övezetbe is sokan ingáznak tőlünk. Manapság a pécskai munkahelyeken is megnőttek a fizetések, amelyek egyes esetekben a 2000 lejt is elérik, miközben a munkanélküli segély havonta 136 lej egy főre. Éppen ezért aki teheti, munkát vállal.

– Jelenleg hozzávetőleg hány munkahely van Pécskán?

– Mintegy 2500 pécskai dolgozik Aradon, míg olyan 1500 Pécskán. Jó pár éve azon dolgozunk, hogy az Aradon dolgozó pécskaiakat hazahozzuk. Az utóbbi időben itt több gyár létesült, de az autópálya környékén is alakult egy ipari övezet, ahol további pécskaiak juthatnak álláshoz. Mivel az alkalmazottak fizetései utáni adók, járulékok helyben maradnak, a munkáltató önkormányzatok komoly bevételekhez jutnak. Példának okáért a Pécskán dolgozó 1500 alkalmazott után évente hozzávetőleg 1 millió euró folyik be a város kasszájába. Ha viszont a még ingázó 2500 pécskai is itthon dolgozna, közel 3 millió euró gyarapítaná évente a város kasszáját.

– A tavaly említett termálstranddal mi a helyzet?

– Arról nem mondtunk le, csakhogy egyelőre nincs ilyen pályázati lehetőség. Ugyanakkor gondolkozunk egy magánbefektető partnerben is, akivel együtt építenénk meg a termálstrandot. Akár olyan partnerben is gondolkozunk, aki termálstrandot építene, amihez mi biztosítanánk a telket. Tehát keressük a megoldási lehetőséget. Más téma, de jó hír, hogy a római katolikus, valamint a román ortodox templomokat történelmi emlékművekké nyilvánították, ezért mindkét templom felújítása céljából uniós forrásokért pályázhatunk. Ha a pályázat megnyílik, mindkét templomra pályázunk, hogy kívül-belül mindkettőt felújíthassuk. A két plébánossal kiváló az együttműködés, ezért reménykedünk a sikerben.

– Sok sikert kívánok a merész elképzeléseikhez, köszönöm a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!