Faragó Péter parlamenti képviselővel, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének az elnökével az új év eleji politikai eseményeket elemezzük.
– Elnök úr, mintegy három hét után milyennek tűnik a 2021-es év?
– Egy igen nehéz 2020-as év után mindannyian bizakodunk, hogy 2021 csakis jobb lehet, nemcsak a világ emberisége, hanem az Arad megyei magyarság számára is. Legjobban abban bízom, hogy a következő hónapokban kilábalunk a koronavírus gerjesztette válságból. Annál is inkább, mert már elérhető közelségbe került a védőoltás, ezért minél többen beoltatják magukat, annál hamarabb térhetünk vissza az eddig megszokott életvitelünkhöz, amire mindannyian vágyunk. Erre Arad megyei magyar közösségként is igen nagy szükségünk van, hiszen 2020-ban nagyon kevés alkalmunk volt együtt lenni, közösen ünnepelni, illetve megbeszélni közös gondjainkat, együtt szervezni a jövőnket. Bizakodom, hogy 2021 második felétől visszatérnek a közösségi együttlét feltételei, amelyek összefogják az Arad megyei magyar embereket is.
– Politikai szempontból mi a helyzet?
– Sajnos, megoldásra váró politikai gondokat is görgetünk magunk előtt, hiszen Arad megyében még mindig zajlanak az egyeztető tárgyalások, mert nem adtuk fel a célunkat, miszerint, ebben a mandátumban is legyen Aradon RMDSZ-es magyar alpolgármesterünk. Ehhez a városi tanácsban még szükségünk van szavazatokra, hiszen többségi döntés kell az alpolgármesterek megválasztásához. Ennek érdekében folyamatosan tárgyalunk a politikai pártok képviselőivel.
– A parlamentben meddig tart a téli vakáció?
– Lassan az is véget ér és valószínűleg február elején a koalíciós kormány leteszi a törvényhozás asztalára az ország költségvetését, aminek az elosztását meg tudjuk vitatni. Nagyon bízom, hogy az Arad megyei magyar közösség prioritásai is megkapják a szükséges anyagi támogatást, hiszen nagy szükségünk van további infrastruktúrafejlesztési forrásokra, hogy megvalósíthassuk a céljainkat a magyarok lakta településeken is. Bízom abban, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása a jelzett célok elérésére is lehetőséget nyújt, ugyanakkor arra is, hogy megoldást találjunk az eltelt években felmerült közösségi gondjainkra.
– Arra kérném, az általánosságokat bontsuk le részletekre. Kezdjük azzal, hogy beindult ugyan a védőoltás, de akadozik az oltóanyagellátás. Egyes EU-tagállamok már Kínában, illetve Oroszországban kopogtatnak oltóanyagért, mert az EU hiába vállalta fel, nem tudja megoldani a megfelelő mennyiségű oltóanyagnak a biztosítását. Ennek a megoldása hogyan történhet?
– Véleményem szerint, az Európai Unió helyesen járt el, amikor egységesen kezelte az oltóanyag beszerzését. Ha nem így járt volna el, akkor a gazdag európai államok felvásárolták volna az összes oltóanyag-mennyiséget, ezért a kevésbé tehetős közép-, illetve kelet-európai országoknak esélyük sem lett volna a jelenlegi mennyiségű oltóanyagnak a beszerzésére sem. Legnagyobb gond, hogy egyelőre nem rendelkeznek megfelelő gyártókapacitással a megfelelő mennyiségű, az EU által engedélyezett, biztonságos oltóanyagnak a legyártására. Bízzunk abban, hogy a gyártók felfuttatják a jelzett oltóanyagnak az előállítását, ezért hamarosan megfelelő mennyiséget tudnak majd biztosítani.
– Igen ám, de közben nagyon sok vélemény lát napvilágot pro és kontra védőoltás. Ön beoltatja-e magát?
– Szerintem, adjunk hitelt azoknak a szakembereknek, akik azt állítják, hogy az oltás biztonságos, ez az egyetlen járható út az egészségügyi válságból való kilábalásra. Ne higgyünk mindenféle ál-tudósoknak és ál-szakembereknek, akik a különféle online portálokon valótlanságokat állítanak. Tehát akinek alkalma és lehetősége van a védőoltásra, az éljen is a lehetőséggel, iratkozzon fel, minél hamarabb essen át a védőoltáson, ezzel nem csak önmagát, hanem a családját, a környezetét is biztonságban tudhatja. Ezzel válaszoltam is a kérdésre, igen, beoltatom magamat és a családomnak a tagjait is erre ösztönzöm.
Lesz európai kisebbségvédelmi törvény
– Mi a véleménye arról, hogy „vért izzadva” összegyűjtöttük a szükséges mennyiségű aláírást, de az Európai Bizottság nem óhajt törvényalkotást kezdeményezni az Európában élő őshonos kisebbségek közösségi jogainak a szavatolására? Hozzáfűzöm: e döntés hallatára, nagyon sok magyar honfitársunk elkeseredett. Nekik mit lehet üzenni?
– Valóban hatalmas pofon az Európai Bizottság részéről, ahogyan leseperte az asztalról az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést, amiben nagyon sok munkája van nem csupán az RMDSZ-nek, hanem más európai kisebbségvédő szervezeteknek is. Nyilvánvaló, hogy a döntés néhány nyugati államnak a nyomására történt, hiszen Nyugat-Európában is igen komoly kisebbségi gondok vannak. Említhetnénk Franciaországot vagy Spanyolországot, amelyeknek a vezetői hallani sem akarnak arról, hogy európai szintű védelmet, jogbiztonságot élvezhessenek a kisebbségeik. Szerintem, ide tartozik Románia is, amely nem lobbival, hanem háttérmunkával járult hozzá az Európai Bizottságnak a döntéséhez. Ezzel együtt, bizakodom, hogy meg fogjuk találni az útját és a módját. Ha nem is az eredeti módon, de más formában úgy készítjük elő, hogy az Európai Bizottság ne seperhesse le e feladatát. Az mindenképp pozitívum, hogy az elmúlt években sok helyen, sokan foglalkoztak vele, napirenden tartottuk e témát. Ebben voltak biztató, pozitív történések is, példaként hoznám a Bundestagnak a támogatását, az Európai Parlament támogatását. Azoknak kötelező érvényű hatásuk nem volt, de amikor egy téma bekerül a köztudatba, ráadásul ilyen fontos parlamentek foglakoznak vele, attól a pillanattól nem lehet szőnyeg alá seperni. Az első nekifutás egyelőre nem vezetett kézzelfogható eredményre, de a sikerért a munkát folytatjuk mindaddig, amíg nem születik meg az európai, kötelező érvényű jogalkotás az őshonos európai kisebbségeknek a védelmére. Ha nem is a következő törvényhozási időszakban, de középtávon mindenképpen.
Kell az egyik alpolgármesteri tisztség
– Térjünk vissza az aradi, illetve a megyei vezetőtisztségek leosztásához. Nevezetesen, van-e még esély az egyik aradi alpolgármesteri tisztségnek a megszerzésére? Olyan elképzelésről is hallottam, hogy esetleg prefektusi tisztség megszerzése is lehetséges. Ezekkel kapcsolatban mi a valóság?
– A prefektusi és alprefektusi tisztségeknek a leosztása bukaresti tárgyalásoknak a része. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy országos szinten az RMDSZ 5 prefektusi, illetve 10 alprefektusi tisztséget kap. Arról azonban egyelőre nem született döntés, hogy milyen megyékben lesznek e tisztségek betöltve. Remélem, Arad megyében is megszerezhetünk egy ilyen tisztséget, hiszen itt is élnek olyan magyar emberek, akik nagyon jól el tudnák látni e faladatokat. Ami az alpolgármesteri tisztséget illeti, arról továbbra is folynak a tárgyalások. Amíg nincs meg a kellő szavazatszám, addig nem fogunk újra nekifutni az alpolgármester-választásnak. Mert eléggé keserű szájízt hagyott bennünk a december 10-i alpolgármester-választás, amikor az előzetes ígéretek ellenére sem sikerült elnyernünk az egyik tisztséget. Tehát folyamatosan tárgyalunk a megválasztásához szükséges egyetlen szavazat megszerzése, illetve azért, hogy a következő években is működjön egy biztonságos többség az érdekeinket szolgáló tanácsi határozatoknak a megszavazása érdekében. Mert az alpolgármesteri tisztség sem ér sokat, ha nem vagyunk tagjai egy az érdekeinket is szolgáló, többséget alkotó koalíciónak. Az RMDSZ-ben sem született még meg az a belső döntés, ami az alpolgármester-jelöltünk személyére vonatkozik. Annyit hozzáfűzök, hogy szerdán Szabó Mihály leteszi Arad tanácsában a hivatali esküt. Attól a pillanattól újra két tanácsosunk lesz, Bognár Levente és Szabó Mihály személyében. Ha megtörténik, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete is eldönti, kit támogat az alpolgármesteri tisztség elnyerésében.
– Kívánok sok sikert a jelzett tisztségnek a megszerzésében, köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Hozzászólások