„Feltámadtam és veletek vagyok!”

A húsvéti ünnepeknek kiemelkedő eseménye a feltámadási szertartás, azaz vigília, ami tűz-és vízszenteléssel indul. A templomon kívül meggyújtott tűzből a pap meggyújtja a hatalmas gyertyát, amivel visszatérnek a sötétbe borult templomba, ahol a nagy gyertyától meggyújtják a hívek gyertyáit is, ami az ilyenkor szokásos imák és énekek elhangzásával együtt a feltámadás tényét is jelképezi. Hasonlóképpen zajlott le az arad-belvárosi katolikus templomban a nagyszombaton 20 órakor kezdődött feltámadási szertartás is, amelyet p. Szalkai Zoltán József miskolci minorita szerzetes vezetett le. Maga hordozta körbe az Oltáriszentséget az egyháztanácsosok által tartott baldachin alatt, miközben a menet élén ezúttal is Matekovits Mihály haladt a feltámadt Krisztus szobrát hordozó Nagy Tamás, valamint a hatalmas égő gyertyát tartó Huszka György minorita testvér társaságában. Mögöttük haladtak a fáklyahordozó gyermekek. A baldachint követő hatalmas tömegben Tankó László kántor-karnagy vezetésével a templomkórus magyar és román nyelvű énekei emelték a szertartás magasztosságát. Amikor a baldachin a városháza terét érintve visszaért a templom bejáratához, p. Szalkai Zoltán József az Oltáriszentséget a négy égtáj felé emelve megáldotta a jelenlévőket és a várost.

Mintha az előző évekhez képest idén kevesebben lettek volna a feltámadási szertartáson. Ezzel együtt az egész belváros ünnepe volt, hiszen a körmenetben vonuló égő gyertyák fényéhez a sok ablakban gyújtott gyertyák is csatlakoztak, de a leálló forgalom utasai is együtt ünnepeltek. Lélekben egyek voltak a szertartás résztvevőivel, együtt élték meg a feltámadás misztériumát, a csodát, ezért a prédikáció lényegét is mindannyian hazavitték: „Feltámadtam, és veletek vagyok!”.