Fogyasszanak mézet, amennyit csak tudnak!

Ősidők óta ismerik a méz jótékony hatását az emberi szervezetre, egészségre. Szaklapok, tudományos kutatások ezrei taglalják csodatevő erejét, ezért szinte alig lehet olyat írni róla, amiről ne hallottunk, olvastunk volna már valahol. A téli szezon, az influenzás időszak beköszöntével a téma még aktuálisabb, hiszen ilyenkor még többen fogyasztják a természet eme csodás produktumát, a nagy hidegben jobban esik egy mézes, citromos tea, s az ünnepek küszöbén is gyakran szedik elő mézes-sütis receptjeiket a háziasszonyok. Nem mindegy azonban, hogy honnan és kitől szerezzük be a méztermékeket, és bizony a laikus gyakran esik abba a hibába, hogy a bőség zavarában vagy az időhiány miatt inkább megveszi az olcsóbb mézet valamelyik szupermarketből, minthogy egy termelőhöz fordulna, akinél bár drágábban jutna hozzá, de legalább tiszta árut vihet haza.

Faragó István és családja többek között méhészkedéssel is foglalkozik, szeretettel és nagy gondoskodással űzi ezt a nemes és áldozatos munkát. Faragó szerint rengeteg tévhit kering a mézzel kapcsolatban. Egyik ilyen, hogy a jó méznek „csurognia” kell. Nem a cukrosodás foka dönti el a méz minőségét. Azt is sokan elfelejtik, hogy a méz magas hőfokon veszít értékéből, ezért nem szabad forró teába, tejbe tenni például.

„Az embereknek tudniuk kell, hogy minél több mézet fogyasztanak, annál kevesebb gyógyszert kell bevenniük. Amióta méhészkedünk, a családban senki nem volt megfázva. Egy idő után teljesen beépül az ember életébe, természetessé válik fogyasztása. Mi például már cukrot nem fogyasztunk, mézzel édesítünk. Persze ez nem olcsó mulatság, de az ember egészségéről van szó, és arra áldozni kell” – vallja a méhész, aki a vegyes mézet tartja a legegészségesebb mézfajtának, mert változatos helyekről gyűjtik be a méhek, számtalan gyógynövényről, ezért gyógyászati szempontból is értékesebbnek számít.

A méhész szerint célszerű egy bizalmi kapcsolatot kialakítani a vásárló és a termelő között. „A boltban a kereskedőnek az a célja, hogy minél hamarabb túladjon a terméken. Hogy aztán mi kerül bele, az már fantázia kérdése. Hihetetlen milyen módon lehet hamisítani a mézet. Manapság a legelterjedtebb az izocukorral (keményítőszirup) való édesítés, amit ízre nem vesz észre az ember, csak laboratóriumban lehet kimutatni” – mondja Faragó, akinek boltjában a méztermékek (repce-, hárs-, akác-, napraforgó méz stb.) széles választékát megtalálhatja a vásárló. A termékei közül a méhész külön kiemelte a mézharmatot (szerk. megj.: az erdei – fenyő, tölgy – mézet mondják édesharmat méznek, ez az egyedüli méz, amely nem a virágok nektárjából készül, hanem a méhek az erdei növények levelein található mézharmat összegyűjtésével állítják elő), melynek rendkívüli magas az ásványi anyag tartalma.       

A Faragó család méhei Ménesről és annak környékéről gyűjtik a mézet. A méhészcsalád termékeit Arad belvárosban, a Templom utca sarkán lévő virág és ajándék-boltjukban is meg lehet találni. Kiemelt figyelmet érdemelnek olyan különlegességek, mint például a levendulás, a kakukkfüves vagy a gyömbéres méz. Az üzletben található ugyanakkor méhpempő, tavasztól pedig a vásárlók nyers virágport is kaphatnak, melynek hihetetlenül magas a proteintartalma, emellett pedig fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket, valamint B-vitamint és C-vitamint is tartalmaz, továbbá erős antioxidáns hatása van.