Forradalom a Téglásban

Hétfőn reggel a második tanórán dobpergés verte fel a Téglás Gábor Elméleti Líceum csendjét. Az elemista kisdiákok a várva várt jelre piros-fehér-zöld zászlókat lengetve vonultak ki az iskola udvarára, ahol előbb kimenetelték magukat, majd a Hauer Erich Diáktanács irányításával cserkészjátékokban vettek részt. – Ez volt számukra a forradalom, és amint mondták, nagyon tetszett nekik, máskor is szívesen részt vesznek forradalmakon – mesélte az esemény visszhangját Csatlós Erzsébet Zsófia tanítónő, aki a téglásbeli forradalom fő szervezője volt. – Március 15. mindannyiunk ünnepe. Más esztendőkben az iskolánk közösségének ünneplése kimerült abban, hogy bemutattunk egy műsort, amit mások is megnéztek, de az iskola diákjainak többsége csak közönségként kapcsolódhatott be ebbe. Idén szerettünk volna, ha egy kis forradalmi hangulat lengi be az iskolát, hogy a gyermekek minél jobban átérezhessék 1848 és a szabadságharc szellemét – mondta Csatlós Zsófia Erzsébet. Az ötlet nagyon jónak bizonyult. A kisdiákok „forradalma” után, az iskolarádióban megszólaló induló nagyobb társaikat is az udvarra szólította, ahol szintén a diáktanács vezetésével zajlottak a „harci” játékok.

Huszártoborzás

A nagyszünetben az iskola leánykórusa, illetve néhány diák rövid ünnepi műsort mutatott be az aulában. Külön varázsa volt az együttlétnek, hogy a diákok és pedagógusok többsége népi viseletben érkezett iskolába és így vett részt a forradalmi megmozdulásokon.

A legizgalmasabb mozzanatnak a huszárszázad-toborzás bizonyult. A kisebb-nagyobb diákok nagy lelkesedéssel iratkoztak fel a toborzóbizottságnál, s ennek fejében valamennyien szép piros huszárcsákót kaptak, amivel szintén végigmeneteltek az iskola épületén.

– Jól ismerjük a nótát, miszerint ha Kossuth Lajosnak elfogyott a regimentje, akkor mindnyájunknak el kell menni. A történelem most tőlünk egy másfajta helytállást kíván. Nem fegyverrel kell csatába menni, de nekünk is meg kell vívnunk a magunk harcait az anyanyelvápolás, az anyanyelven való tanulás érdekében. És szeretnénk, ha ez a toborzás olyan élmény maradna a diákjaink számára, ami évek múltán is emlékeztetni fogja őket arra, hogy jó magyarnak lenni – fogalmazott a rendezvény fő szervezője.

A huszár-század felállításában, akárcsak hajdanán, a nőknek is fontos szerep jutott. Az RMDSZ nőszervezete szorgosan festette, ragasztotta a csákókat, a harmadikos kisdiákok az ellenzőket készítették. Egyszóval már napok óta lázas munka folyt az iskolában.

Petőfi közöttünk

Néhány diák már a „forradalom előestéjén”, azaz március 15-én részt vett a Petőfi közöttünk címet viselő interaktív vetélkedőn, melybe a dévai magyar iskolaközpont magyarországi testvériskolájának, a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumnak népes küldöttsége is bekapcsolódott. A csapatokra osztott diákok ötletesen berendezett helyszíneken elszavalt Petőfi-verseknek kellett kitalálják a címét, keletkezésének évszámát és helyét. A verseket dévai diákok, pedagógusok és szülők adták elő. A versenyzők, miután végigjárták Petőfi életének gyertyafénnyel megvilágított „helyszíneit” portrét kellett készítsenek a költőről, illetve egy monológot is elő kellett adniuk, melyben Petőfi önmagát mutatta be. A sikernek örvendő verseny ötletgazdája és szervezője Gáspár-Barra Szilárd tizenegyedikes diák volt, aki maga is nagy beleéléssel szavalt a vetélkedő során. Az öt csapatba rendeződött mintegy félszáz szarvasi diák érdeklődéssel követte végig a vetélkedő állomásait. Néhányan megkönnyezték a Szeptember végén sorait, volt, akit az Arany Lacinak íródott költemény vagy az Egy estém otthonhangulata fogott meg. És valamennyien lélegzetvisszafojtva hallgatták az Őrült című költeményt is.  – Meglepetésként ért ez a vetélkedő. Petőfiről sokat tanultunk az iskolában, de ez így egészen más fényben világította meg az életét, a költeményeit. Őszintén csodáltuk azt, amilyen tiszta kiejtéssel és mély beleéléssel adták elő a verseket, meg a helyszínek berendezését is. És jó volt, hogy a vizuális beállítottságú illetve rajztehetséggel megáldott társainknak is teret biztosított a verseny – mondták Mulholland Sadie és Hankó Kristóf szarvasi diákok.

A forradalom költője most is központi szerephez jutott. A huszártoborzást követően Petőfi és Júlia szerepében mutatkozhattak be a vállalkozó szellemű dévai diákok.