Gazdátlan levelek

Egyed Ákos szerint a korabeli székelyföldi radikalizmus a kiváló szónok, Berzenczey László személye köré csoportosult. „Kis Kossuthnak” is nevezték a székely nemesi család sarját, aki 1846-ban Marosszék országgyűlési követe, majd Erdély Uniója után Marosszék képviselőjének választották.

Berzenczey, Székelyföld biztosaként, Kossuth-tól egy székely könnyűlovas-sereg toborzására kapott megbíztatást. 1848 októberében, hatáskörét túllépve, összehívta az agyagfalvi székely nemzeti gyűlést, ahol számos nagy jelentőségű döntés született, többek között létrejött az önálló székely haderő, amely a magyar szabadságharc mellett fogott fegyvert. Világos után egy ideig bujdosott, majd külföldre szökött és csatlakozott Kossuth Lajoshoz.  

Távollétében a császári hadbíróság halálra ítélte, és jelképesen fel is akasztották. Három éven át Galacon az emigráció ügyvivőjeként, a turini kormány magyar légiójának újoncozójaként szolgált, majd 1862. jún. 17-én feladta magát a galaci osztrák konzulátuson. Hazatérésének elsődleges oka az volt, hogy nem tudott azonosulni Kossuth III. Napóleon francia császárral való szövetségi politikájával. Két hónap börtön után az uralkodó kegyelméből Klagenfurtba internálták.

Itt kereste fel Görgei Artúrt: „Én szavamat adtam, hogy tisztázom tábornok urat a félrevezetett nemzet előtt”. Az emigráns Görgei Artúrt megfogta Berzenczey naiv becsületessége és kezdeti ellenszenve meghitt barátsággá nemesült.

Az ügy hátterében Görgei ellenében Kossuth vidini levelében megfogalmazott igaztalan, alattomos vádak álltak: Görgei mindvégig a diktátorságra tört, körülötte egy kamarilla alakult, Buda ostromával elszalasztotta az ellenség legyőzésének lehetőségét, ellenezte a szegedi összpontosítást, a kierőszakolt diktátori hatalmat áru­lásra használta fel.

Berzenczey ügyészként érvelt Görgei ellenében az alábbi vádpontok alapján: Görgei nem szereti a nemzetét, kacérkodott az arisztokráciával, egy forradalom diktátora nem kapitulál soha, valamint, sem kegyelettel, sem tisztelettel nem viseltetett a nemzet iránt.

Görgei válaszai a fenti vádpontokra: Ha nem szereti a nemzetét, akkor miért veszélyeztette az életét a harcok során? Ha arisztokratikus érzelmű, akkor miért végeztette ki gróf Zichy Ödönt? Elfogadja, hogy mint egyszerű tábornok kapitulálhatott volna, de mint diktátor nem. A kegyelet és a tisztelet hiánya, az emigránsok szájából „egy igazságnélküli üres frázis”, mert a hazaszeretetnek nincs nagyobb bi­zonyítéka, mint egy élet feláldozásának felajánlása. Márpedig ő a harcmezőn ennek többször tanújelét adta.

Görgei István erre így emlékezik: „E vádakat Berzenczey a vádlottal szemben naiv jóhiszeműséggel tüzesen képviselte és konok vitatkozó lévén, bőven szolgáltatott alkalmat bátyámnak mind ezen fölvetett kérdéseket vele alaposan megtárgyalni, s előtte a valót kideríteni. Vitáiknak mindig éjfél vetett véget. Bátyám pedig vendége távoztával nem feküdt le mielőtt a vita főmozzanatait és eredményét röviden papírra ne vetette volna. Ezen jegyzeteit utóbb kidolgozta és most látogatásom alkalmával a készet olvasta fel nekem – a »Gazdátlan leveleket!«. E címet azért választotta, mert levélalakba öltöztette az egyes fejezeteket; de intézve vagy címezve e levelek senkihez különösen nem valának – mindenki magára vehette, aki azokra kíváncsi volt, és ha úgy esik, hogy senkinek sem kellenek: hát akkor is gazdátlanok.”

Keveseknek volt bátorsága arra, amit Görgei hazatérte után vállalt: hogy nem tolakszik, nem kér nyilvános elégtételt, nem próbálja mindenáron igazolni magát vádlói előtt. Görgei csak egyetlen-egyszer válaszolt Kossuth vádjaira, amikor Kossuth Deák Ferenchez írott Kasszandra-levelében bírálta a kiegyezést, Deákot és Görgeit is, miszerint: „Sikerült az árulásnak nemzetünk önbizalmát megrendíteni, s a megrendített önbizalommal karját elzsibbasztani”.

Ekkor Görgei is írt egy Kossuthnak címzett nyílt levelet, amelyben az árulás vádját Kossuthnak az Aradon kelt lemondó nyilatkozatával cáfolta: „A szerencsétlen harcok után, amelyekkel Isten a legközelebbi napokban meglátogatta a nemzetet, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok ellen az önvédelem harcát siker reményével folytathassuk”– és felszólítja Kossuthot, hogy: „hagyjon fel végre amaz áltanok hirdetésével, melyekkel Ön a haza dolgát fel nem építhette és fel nem építheti; és a puszta negációnak azon felette kényelmes teréről, melyet újabban elfoglalt, szűnjön meg akadályozni, amikor nem építhet”.

                                                                   Szerkesztette: Murvai Miklós

o0o

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a Görgei-év alkalmával 2018. szeptember 25-én, kedden 18 órakor a Jelen Ház nagytermében Görgei Artúr, az élő vértanú címmel videóvetítéssel egybekötött ismerterjesztő előadást tart a kétszáz éve, született Görgei (Görgey) Artúr honvéd tábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es szabadságharc fővezére, a magyar hadtörténelem kiemelkedő alakja életéről.

Meghívott előadó Olasz Angéla Kölcsey-díjas történelemtanár, közreműködnek: Rónai Zoltán és Tóthpál Eszter, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulói.

A társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Murvai Miklós házigazda sok szeretettel vár minden kedves érdeklődőt!