Ha én gazdag lennék…

Bizonyára sokan ismerik Sólem Aléchem tejesemberének a történetét, valamint a regény alapján készült Hegedűs a háztetőn című világhírű musical népszerű betétdalát, aHa én gazdag lennék című dalt.

Az is majdnem biztos, hogy mindenki eljátszott már legalább egyszer a gondolattal, hogy mihez kezdene a hirtelen nyakába zúdult nagy mennyiségű pénznyereménnyel.

Az ember fantáziája határtalan, egyébként is a „merjünk nagyot álmodni” felfogásból még senkinek nem esett baja, nem származott kára, sőt, van, aki kifejezetten abban hisz, hogy amit kigondol, az előbb-utóbb beteljesül.

Vannak, akik kitartó munkával, vannak, akik szerencsével jutnak nagyobb összeghez, ez utóbbiak csoportjába tartozik az a galaci lakos, aki július 14-én, vasárnap a 6/49-es lottóhúzáson elvitte a 48,95 millió lejes, közel 11 millió eurós főnyereményt.

Utoljára tavaly november 15-én volt telitalálat a 6-os lottón Romániában, akkor több mint 2,8 millió lej volt az összeg. 2012-ben öt alkalommal vitték el a főnyereményt, a legnagyobb összeg több mint 20 millió lej volt. A román lottózás történetében az eddigi rekordnyeremény 47 millió lej volt, amely 2008 januárjában lelt gazdára, de a most ez a rekord megdőlt.

A hírtelevíziók közlése szerint a galaci lakos három számsorral játszott, a szelvényre mindössze 16,9 lejt költött.

Ebben a hónapban Aradon is volt egy szerencsés személy, aki az 5/40-es lottóval 90 877,76 lejt nyert.

Egy központi lottózóban érdeklődtünk az aradiak lottózási szokásairól, ahol megtudtuk, hogy sok a rendszeres játékos, de leginkább akkor mennek az emberek, amikor már nagy a tét.

Sok idős ember ad le szelvényt, kevés befektetéssel, de bizonyára abban a reményben, hogy nyernek – mesélte a lottós hölgy. Elmondása alapján az emberek nagy része már kitöltött szelvénnyel érkezik, vannak, akik évek óta ugyanazokat a számokat teszik meg, de olyan is van, aki minden héten más számokkal játszik.

„Olyan is van, aki hetente milliókat hagy itt abban a reményben, hogy egyszer csak megtérül ez a fajta befektetés” – mondta a lottós üzlet alkalmazottja.

Térjünk vissza a tejesemberhez, pontosabban a dalhoz, melyben elénekli, hogy mit tenne, ha gazdag lenne: „dolgom, gondom másokra hagyom, jaj, ha én egyszer meggazdagodom”. De építene házat is, szám szerint ötöt, mindenikben széles márványlépcsővel, aztán csak sorolja és sorolja, hogy miket venne magának, miket tenne, ha egyszer meggazdagodna.

Olyan embereket kerestünk, akik rendszeresen, hébe-hóba, vagy egyáltalán nem lottóznak, hiszen ez utóbbi kategóriába tartozók is bizony álmodoznak időnként, hogy ha egyszer nagyobb pénzösszeghez jutnának, mire költenék azt.

A lottózóban is azt mesélték, hogy sok nyugdíjas lottózik, hát a mi rövid felmérésünk is ezt igazolja.

R. S. nyugdíjas:  „Játszani egy idősebb kollegám példájára kezdtem el, egy-egy 6/49-es és egy Joker változattal, és mivel a 6/49-cel sosem kerültem közel nyeréshez, arról lemondtam. Egyszer Marosvásárhelyen láttam hat számot, amit megtettem második variánsnak a Jokerben, mindjárt nyertem is 1+1-et, igaz, hogy az első variánssal is pár héten belül nyertem 3+1-et, ami mai pénzben olyan 60 lejnek felel meg, ez 10 évvel ezelőtt volt. Azóta rendszeresen játszom, de minimális befektetéssel. Mindig ugyanazokat a számokat teszem meg, ezek családi eseményekhez kötődő számjegyek.

A 6/49-re most volt egy indíttatás, mivel ilyen nagy volt az összeg, és megtettem egymás után háromszor. Ki is jött négy szám, a nyeremény kb. 700 lejnek felel meg.

Ha megnyerném a főnyereményt, első helyen a család lenne, de nyilván jótékonysági célra is fordítanék belőle. Komolyabb külföldi kirándulásokat nem tervezek, nekem nagyon tetszenek a hazai tájak, inkább itthon kirándulnék, például Székelyföldön.”

M. K. nyugdíjas: „Több mint húsz éve rendszeresen lottózom, és ugyanazokkal a számokkal mindig. Édesanyám is rendszeresen lottózott, ő is ugyanazokkal a számokkal. Valamikor a ‘40-es évek végén, kislány koromban egyszer magával vitt, amikor ment lottózni, és akkor a lottósok unszolására én húztam a számokat. Édesanyám akkor nem tette meg a régi számokat, viszont akkor éppen azt a három számot húzták ki, amelyekkel ő évekig játszott. Ezen eset után ő többet soha nem lottózott.

Az alapszámaim megmaradtak az akkori nyerő számok, azokhoz még hozzá tettem hármat, és hetente játszom két variánssal. Volt már 4-es találatom, talán kétszer, hármassal nyertem már többször.

Ha megnyerném a főnyereményt, mind elosztogatnám. Vannak gyerekeim, unokáim, rokonaim, lenne helye a pénznek. Én eddig is utaztam, attól függetlenül, hogy sosem volt 6-os találatom, ha megütném a főnyereményt, valószínűleg elmennék valami drágább helyre, ahol eddig még nem jártam.”

L. Cs. (33) könyvelő: „Csak akkor szoktam lottózni, ha már jól felgyűlt az összeg. Olyankor rendszeresen, több variánssal. Az idegeim ki is készülnek, mert a húzásnál mindig úgy izgulok, a kihúzott számokat is a férjem ellenőrzi, mert én nem vagyok rá képes. Sosem nyertem semmit, még csak egy 3-as találatom sem volt, de hát egyszer kell bejönnie, s onnantól kezdve nem számítanak az előzmények.

Természetesen rendszeresen foglalkoztat a gondolat, hogy mit kezdenék a főnyereménnyel.

Megteremteném családomnak a nyugodt élethez szükséges körülményeket, aztán egy időre (úgy 2–3 évre) felfüggeszteném a munkát, és csak utaznék, nyaralnék, világot látnék. Nem mondom, hogy többet sosem dolgoznék, mert azt hamar megunnám, meg aztán kell nekem, hogy tartozzak valahová, legyen egy stabil munkahelyem.”

Sz. M. (31) informatikus: „Én magamat egy nagyon szerencsés embernek tartom, de a lottózásban nem hiszek. Szerintem a lottó olyan emberek szerencsejátéka, akik hisznek benne. Én nem hiszem, hogy kitalálhatom azt a hat számot a 49-ből, amelyet kihúznak.

Ilyen-olyan játékokkal sokszor nyertem már, például egy elég komoly fényképezőgépet egy cigaretta kampány során, meg aztán sok egyéb apróságot. Igazából a pénznyereményben nem hiszek.

Életemben talán egyszer lottóztam, de persze nem jött be. Viszont lehet, ha egyszer majd találok egy kitöltött lottószelvényt az utcasarkon, azzal megnyerem a főnyereményt. Három dologba fektetném a pénzem: kedvesemmel csinálnánk egy olyan dolgot, amit még soha az életben senki nem csinált, és ami mindkettőnknek leírhatatlan élmény lenne. A második dolog: jótékonysági célokra fordítanám, befektetném egy alapítványba, az ott lévő emberek fejlődésére, hasznára. Harmadik dologként, pedig egy jövedelmező befektetést nyitnék, aztán a maradék pénzből körbeutaznám a világot és kedvesemmel együtt befizetnék egy holdutazásra.”

Egy egész újságot meg lehetne tölteni azokkal a gondolatokkal, hogy mi mindenre költenénk azt a hatalmas pénzösszeget, ha egyszer Fortuna hozzánk is kegyes lenne.

Hiszünk benne, vagy sem, a lottózás igen népszerű, és legalább egyszer az életben megadhatjuk magunknak az esélyt, hogy meggazdagodjunk. Lehet tehát imádkozni, reménykedni, de előtte mindenképp töltsünk ki egy szelvényt, majd adjuk is le azt! Ne járjunk úgy, mint a skót a viccben.