RMDSZ-tisztújítás Feketegyarmaton

Hégely Levente Emil és csapata változásokat akarnak

Írta:
2021. július 27. 15:35 (kedd) /

Vasárnap 18 órától az RMDSZ Feketegyarmati Szervezete tisztújító közgyűlésére az ideiglenes elnök, Hégely Levente Emil udvarán lévő fedett teraszon felállított hosszú asztal mellett került sor.

Faragó Péter Arad megyei elnök, parlamenti képviselő üdvözlőszavait követően kifejtette: a megyében folyamatosan szervezik meg az RMDSZ- szervezeteknek a tisztújító közgyűléseit, amelyeket máskor tavasszal szoktak megtartani, idén azonban a koronavírus-járvány miatt e fórumokat nem lehetett megszervezni. Mivel az RMDSZ Alapszabályzata szerint évente egyszer közgyűlést, kétévente tisztújítást is kell szervezni, e tisztújításokat a valamikor ősszel, Aradon sorra kerülő megyei tisztújító közgyűlés fogja lezárni. Az előttünk álló két év politikai szempontból érdekesnek és változatosnak ígérkezik, amelyben azt szeretnék elérni, hogy a romániai magyar közösségnek a jövőben is biztosítsák a képviseletét helyi, megyei, országos és európai szinten is. Ha az érdekvédelmi szövetség hasznosnak bizonyul a magyar közösségek számára, bizonyára sikerrel veszi majd a 2024-ben sorra kerülő választásokat. A következő két évben tehát nyugodtan rendezhetjük, végezhetjük a dolgunkat, anélkül, hogy választási kampánnyal kellene foglalkoznunk.

„Feketegyarmaton különleges helyzetben vagyunk, tavaly úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk tovább a régóta vezető elnököt. A választásokon Feketegyarmaton és Nagyzerinden is helyt álltunk, a 9 tagú tanácsban 3-at a szövetség képviselői tölthetnek be. Ez nem sok, de több mint volt, érzésem szerint, most rá tudunk fordulni, hogy 2024-ben mindannyiunk közös munkájával és akaratával, az RMDSZ szerezze vissza a polgármesteri tisztséget is a községben, ahol a lakosságnak a 90%-a még magyar. Ezzel együtt, 2004. óta nincs RMDSZ-es polgármester, noha az egész közösség hasznát szolgálná, ha a szövetség vezetné a községet. A mai nap is erről szól, hogy mindkét településen próbálunk egy olyan csapatot összeállítani, amelynek tagjai a következő hónapokban, években a magyar közösség igényeinek, elvárásainak a kielégítésével is foglalkozni tudnak. Mindezt azért tesszük, hogy 2024-ben esélyünk legyen a győzelemre. Az RMDSZ jelenleg kormányoz, a koalíció olyan amilyen. A Szövetségnek évek óta terve, szándéka volt a kormányzás, noha azelőtt is voltak államtitkáraink, most azonban miniszterelnök-helyettesünk, minisztereink, megyei szinten prefektusaink vannak, mert úgy alakult, hogy nélkülünk nem lehetett kormányt alakítani. A partnereink, a PNL és az USR-PLUS egyelőre a belső harcaikkal vannak elfoglalva, de bizakodunk, hogy miután náluk is megtörténnek a belső választások, ők is komolyabban állnak a közügyekhez. Ezzel együtt is úgy érzem, hasznos a kormányzati szerepvállalásunk, mert segíteni tudunk a magyar közösségeinken. Ennek egyik helybeli példája, a nagyzerindi sportterem lesz, aminek a megépülését az RMDSZ-es miniszter hagyta jóvá. A helybeli polgármester ugyanis engem keresett meg, és úgy gondoltam: a megépülő sporttermet soha, senki el nem viszi, azt a helybeli magyar emberek fogják használni, bárki is legyen a polgármester. Örvendek a létesítménynek, amely az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának lesz az eredménye. Arad megyének 100 éve nem volt magyar prefektusa, most azonban a félig-meddig nagyzerindi származású ügyvéd, Tóth Csaba töltheti be e tisztséget. A szakmai és politikai szempontból is jól képzett szakember kiválóan helyt áll az Arad Megyei Prefektúra élén.”

Az elnök országos politikai értékelésbe nem óhajtott bocsátkozni, de felkérte a jelenlévőket: ha bárkinek mondanivalója, kérdése vagy használható ötlete van, az mondja el!

 

 

Rohanó építőanyagárak

 

A mostani összejövetel célja a tisztújítás volt, ugyanis az RMDSZ Feketegyarmati Szervezetének nem volt megválasztott elnöke. Éppen ezért, olyan embereket keresnek, akik RMDSZ-vezetőkként vállalják a helybeli magyarságnak a képviseletét minden tekintetben. Ugyanakkor a megválasztandó elnök mellett egy küldöttet is jelölni kell, aki az elnökkel együtt részt vesz a megyei küldöttgyűlésen, amire valamikor októberben kerülhet sor.

Bevezetője után a megyei elnök felkérte Hégely Levente községi tanácsost, a községbeli helyzetnek az értékelésére.

Amint a megszólított kifejtette: csupán hárman képviselik az RMDSZ-t, de a polgármester rosszallása ellenére, együtt tudnak működni. Ami a községbeli beruházásokat illeti, azoknak a jó része áll, noha az ellenértéküket kifizették. A befektetők az anyagbeszerzés akadozására hivatkoznak a szennyvízlefolyó, illetve a zerindi kultúrotthon felújítása kapcsán is. A munkálatok késésével párhuzamosan nőnek a beruházások költségei is. Eddig azonban a tanács mindig megtalálta a haladásnak a módját.

A Hégely Levente által mondottakat Faragó Péter megyei elnök is alátámasztotta, ugyanis országos szinten is hasonló a helyzet: ha valaki két évvel ezelőtt megkötött egy beruházási szerződést, az akkori áron már nem lehet azt kivitelezni. Mert ha mondjuk egy csatornázási munkának az elvégzésére 3 évvel ezelőtt megkötöttek egy szerződést, de nem szerezték be az alapanyagokat, azok időközben nagyon megdrágultak, ezért a munkát már nem lehetett az eredeti értéken elvégezni. Maga megpróbált nem csupán a hazai, de a külföldi sajtóban is magyarázatot találni e kérdésre, amire azonban senki nem tudja a választ. Állítólag valahol kialakult egy komoly ellátási gond, ugyanakkor létrejött egy bizalmatlansági spirál is, ezért a jelenlegi árajánlatok csupán 24 órára érvényesek. Tehát, aki 24 órán belül a megegyezett áron kifizeti, az viheti, ha azonban holnap is szüksége van rá, azt már újabb áron alkudják meg. Vagyis egyes építőanyagoknak az ára a háromszorosára nőtt a tavalyihoz viszonyítva. Ez a világon mindenhol érvényes, ezért egy globális megoldást kell találni rá.

 

 

Kultúrház-pótló sátor?

 

Hégely Levente szerint, az RMDSZ-es tanácsosok a községbeli polgárok javát szolgáló munkákban sorrendet szeretnének változtatni, amit azonban a polgármester nem akar. Tekintve, hogy mindkét kultúrház használhatatlan, mert a felújítás alatt álló zerindinek az egész bútorzatát átszállították a gyarmatiba, nincs hol lakodalmat szervezni. Megegyeztek ugyan egy 250-300 férőhelyes sátornak a beszerzésében, aminek nem indították el a vásárlási procedúráját, ezért az ára folyamatosan emelkedik. Ahányszor a polgármesternek említik, annyiszor a növekedett árral válaszol. Vagyis, manapság a község két településén semmiféle nagyobb családi összejövetelt nem lehet szervezni, mindenki rá van utalva a polgármester panziójára. Hégely Levente annak a reményének adott hangot, hogy új emberek bevonásával, a jövőben változtatni lehet a mostani megrekedt állapotokon.

Amint a megyei elnök kifejtette, viszonylag normális kapcsolat fűzi a polgármesterhez, aki az elmúlt 4 évben számos alkalommal megkereste, mindig segített, amikor tudott. Abból indult ki, hogy a községben bármilyen fejlődés történik, az itt marad, a magyarok élvezik. Hogy bármilyen irányban befolyásolni tudná-e, arra sem nemmel, sem igennel nem válaszolhatna, mert soha nem kért tőle semmit.

Hégely Levente szerint a tervezett hévízfürdőhőz szükséges mélyfuratot nem tudják megrendelni, mert a 2 millió euró tervezett költségvetési keretből csak 60-70 Celsius-fokos vizet tudnának a felszínre hozni. Tulajdonképpen két kutat, egy termelő, illetve egy visszatermelő célt szolgálót kellene fúrni.

Faragó Péter szerint, a községi tanácsban 5 képviselővel rendelkező polgármester bármilyen döntést keresztül tud vinni, vagyis kezében a döntés lehetősége, de övé a felelősség is. RMDSZ-ként most nagy dolgokat nem lehet ígérni, mert nem a Szövetség, hanem a polgármester vezeti a községet. Ha viszont a lakosság hisz a szövetségnek, hogy a következő önkormányzati választások után előre lendítheti a község szekerét, akkor lesz keresnivalójuk. Úgy érzi, az emberekben van egy változás iránti igény, de ez nem megy egyik hónapról a másikra.

Ha az említett sátort beszerezték volna – veszi fel újra a fonalat Hégely Levente –, akkor a Kamaraszínház előadását is rendes körülmények között fogadhatnák, az iskolai évzáró ünnepséget sem kellett volna a templomban tartani.

Ami az Aradi Magyar Napok programját illeti, Faragó Péter megígérte: ha annyi községbeli szeretne Aradra utazni, hogy megtöltenének egy-két kisbuszt vagy egy nagyot, illetve kerül helybeli szállító is, megbeszélhetik a szállítási költségnek a fedezését. Mindez azonban a jelzett időpontban az országosan érvényes, vírusellenes szabályozásoktól is függ. Mert az aradi magyarság egy része a vírusjárvány miatt bezárkózott, az Aradi Magyar Napok tavalyi programjain azonban újra lehetőség nyílt a találkozásokra. A megye magyarságának hiányoznak a közösségi programok, az aradi magyar majálisok, a bálok. Abban reménykedik, hogy idén már lehet nyitni, de jövő évtől visszatérhetünk a megszokott életvitelünkhöz.

 

 

Hégely Levente Emil a megválasztott elnök

 

Áttértek a tisztújításra: mivel nincs elnök, nem tud beszámolni az eddigi tevékenységről. „Az önöké a javaslattevés, illetve a döntés lehetősége. Ki az, aki a következő két évben csapatot tudna építeni, munkatársakat tudna találni a helybeli magyarságnak a szolgálatára?”

Mivel csak Hégely Levente Emil neve hangzott el, aki el is vállalta, közfelkiáltással választották meg elnöknek. Prentel Bálintot és Mészár Gergelyt pedig elnökségi tagnak.

Amint a frissen megválasztott Hégely Levente Emil a terveiről elmondta, szép környezetet, tiszta magyar községet szeretne kialakítani. Ugyanakkor a közügyekben meg kell hallgatni az embereket, köztük az időseket is. Beindult az idősek otthonának a megépítését célzó projekt, ami talán őszig meg is valósul, a régi határőr-laktanya épületében. Ugyanakkor azt is tapasztalta, hogy a pandémia idején az otthon maradt gyermekekkel nem igazán foglalkoztak. Régebben Böjte Csaba atya alapítványának a jóvoltából Gyarmaton is volt egy személy, aki délután foglalkozott a gyermekekkel, akik uzsonnát is kaptak. Ezt valahogy újra kellene indítani, hogy a szülők munka közben biztonságban tudhassák a gyermekeiket.

Ugyanakkor a gazdálkodóknak is új ötleteket kell adni, hogy ne mindenki búzát és kukoricát, hanem más haszonnövényeket is termesszen. Sokan külföldön dolgoznak, hazajönnének, ha látnák a boldogulási lehetőséget. A gyerekeik ott születnek, ezért a 80%-uk nem fog hazajönni. Ha ők hazajönnének, nem költöznének a helyükre idegenek, akik tudták, melyik ház eladó, ráadásul pénzük is volt a megvásárolásukhoz.

 

*

Az elhangzottakat kommentár nélkül közöljük.

Hozzászólások