Honvágy és hazaszeretet

Görgei Artúr 1837-ben Ármin bátyja megüresedett helyére a magyar nemesi testőrséghez kerül. Egyre inkább kevesebbet és rosszabbul ért magyarul, alig tud a magyarországi eseményekről – egyszóval a legjobb úton halad, hogy az uralkodóházhoz hű és magát nemzetek fölöttinek tekintő K&K hadsereg jó katonatisztje váljék belőle. 1840 nyarán, nyolcévi kényszerű távollét után végre sikerül hazalátogatnia. Nemcsak István öccsével való barátsága szilárdul meg a közös hegyi túrákon, hanem újra feltámad benne az 1832-ben még oly lelkesen emlegetett hazafiúi érzés is: „Nyakra-főre magyarul tanulok, nehogy német huszár váljék belőlem”. Elhatározza, hogy az öt testőrév leszolgálása után a színmagyar Nádor-huszárezredhez kéri magát: „Amióta tulajdonképpeni anyanyelvem megtanulásának nekifeküdtem, mindinkább éled bennem a vágy e nyelv honával – szeretett hazámmal – habár csak testben is közelebb összeköttetésbe jutni. Hiszen, hacsak nem egészen önző, kell az embernek valamit bírnia, amiért lelkesüljön, amit szeressen; és így vagyok vele magam is. Több komolyabb valaminek kell annak lenni, ami engem minden iránt, ami Magyarországon történik, oly nagyon érdeklődtet; és éppen ezen érdek itt egészen árva, olyannyira, hogy koronkint szinte – nem tagadom – honvágyban szenvedek. Valahányszor Pista leveleiből csak valamit is megtudok hazámfiai törekvései felől, mindjárt könnyebb a szívem. Már arra gondoltam, hogy egy magyar napilapra előfizessek; de mikor a gázsijából él az ember, az ily vágyakról le kell mondani. Ó, bárcsak ezredünk Magyarországba jönne!”

Amikor 1843 februárjában a Pesti Hírlapra terelődik a szó, forradalmi pátosszal lelkesedik:

„El van-e tiltva Magyarországon a Pesti Hírlap? Tilos-e a magyaroknak? Nem a! De hát akkor az a magyar ember, kinek szerencsétlensége, hogy viszonyai őt Ausztriában, Csehországban stb. élni kényszerítik, miért ne örülhessen a betűknek, melyek nemzetének szép előrehaladását, nemes tökéletesedését, magasztos törekvéseit hirdetik? Csak azért-e, mivel ezeket a Pesti Hírlap hozza? Mégpedig azért, mert valamennyi hírlapok közül a Pesti Hírlapban találni a legtöbb igazat és tartalmasat. Ó, királyok, ti testvértagadók, kényurai a népnek! És miniszterek, ti királyok zsarnokai! Mikor nő meg a fületek elég nagyra befogadni az udvaroncok hízelgésein fölül még egy szemernyi igazságot is csenevész agyatok és szívetek számára?”

1843-ban apja halálakor úgy érzi, ideje otthagynia a katonaságot: „Ó, volna csak bármily szerény tulajdon tűzhelyem: most már semmi sem marasztana ezen a marionettpályán! Hiszen eddig is csak a drága öreg kedvéért tartottam ki rajta…” – robban ki határtalan honvágya.

                                                                         Szerkesztette: Murvai Miklós

o0o

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a Görgei-év alkalmával 2018. szeptember 25-én, kedden 18 órakor a Jelen Ház nagytermében Görgei Artúr az élő vértanú címmel videóvetítéssel egybekötött ismerterjesztő előadást tart a kétszáz éve született Görgei (Görgey) Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es szabadságharc fővezére, a magyar hadtörténelem kiemelkedő alakja életéről.

Meghívott előadó Olasz Angéla Kölcsey-díjas történelemtanár, közreműködnek: Rónai Zoltán és Tóthpál Eszter a Csiky Gergely Főgimnázium tanulói.

A társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Murvai Miklós házigazda sok szeretettel vár minden kedves érdeklődőt.