A nagyzerindi Ibolya néptánccsoport nagy létszámának köszönhetően kinőtte a próbatermét. Az önkormányzat felajánlotta a régi kisbolt épületét, hogy legyen belőle Ibolya Ház, egy olyan hely, ahova nemcsak próbálni járnak a gyerekek, hanem a külön foglalkozásokat, csapatépítő délutánokat is megtarthatják.
Amikor közel két hete megkaptuk az épületet, szinte minden Ibolyás kötelességének érezte, hogy segítsen rendbe tenni azt: takarítani, ajtót, ablakot, padlót festeni, gyönyörű szép ibolyákat rajzolni a falakra, a kertet rendbe hozni. Közben körvonalazódott az ötlet, hogy az egyik szobában helyezzük el a falakra az együtt töltött elmúlt 5 év emlékeit. Ehhez kértük a falubeliek segítségét, akiktől régi képkereteket kaptunk, amelyeket felújítottunk és mintegy 150 képet tettünk ki. Sokan kíváncsian benéztek, hogy mi is készülődik ott, és persze azért is, hogy felelevenítsék a régi kisbolthoz fűződő emlékeiket. Innen jött az ötlet, hogy tartsunk házavató ünnepséget, ahol a kíváncsiskodók megnézhetik, mit szorgoskodtunk a két hét alatt, mi is lett a régi kisboltból.
Szombaton került sor az Ibolya Ház felavatására. Csoportvezetőnk, Kiss Csilla köszöntötte az egybegyűlteket, és felsorolta, mi mindent csináltunk ez alatt a rövid idő alatt. Megköszönte a támogatást az önkormányzatnak, amely nemcsak az épületet adta, hanem a felújításhoz is segítséget nyújtott, de a gyerekeknek is köszönetet mondott a munkáért. Köszöntötte még az egybegyűlteket Simándi Sándor polgármester, majd Dénes József lelkipásztor áldást mondott a házra. Utána Fazekas József nyugalmazott történelemtanár a kisbolthoz kötődő emlékeit hallgathattuk meg. Ezt követően a gyerekeké volt a szó. Műsorunk lényegében arról szólt, milyen fontos is az otthonunk, a hely, ahol születtünk és élünk. Utána színpadra, vagyis a Ház tornácára léptek az ibolyások, szilágysági táncukkal.
A műsor után mindenkinek nyitva állt az Ibolya Ház, ahova mindenki, akinek kedve és ideje volt, benézhetett, megszemlélhette munkásságunkat: a próbatermet, melynek falait ibolyák, illetve próbateremhez illő tükör díszít, valamint a „lihegőt”, ami az elmúlt öt év tevékenységét tárta a vendégek elé képekben.
Kép és szöveg
Pap Alma
Hozzászólások