Idén is szem előtt tartani, támogatni a magyarság igényeit

Bognár Leventével, Arad megyei jogú város alpolgármesterével, az RMDSZ aradi szervezetének elnökével a mögöttünk lévő évet értékeljük, illetve az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.

– Elnök úr, talán kezdjük a politikával! Ilyen szempontból milyen volt 2018?

– Szervezetünk az aradi magyar közösség érdekvédelmét tekinti legfontosabb feladatának. Ilyen szempontból fontos volt az érdekvédelem és az érdekérvényesítés gyakorlati megvalósulása. 2018. nem volt könnyű esztendő, hiszen a prioritások élén nem csupán az aradi tanácsban, de az országban is a centenárium megünneplése szerepelt. Őszintén szólva, év elején kissé tartottunk tőle. Nem véletlenül, hiszen olykor olyan hangok is felerősödtek, amelyek nem mindig a kölcsönös tiszteletet erősítették, mi azonban igyekeztünk a munkánkat végezni. Az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is igyekeztünk azoknak a feladatainknak eleget tenni, amelyek a közösségünk életét javítják, erősítik a megyében, illetve a megyeközpontban.

– Tudtommal Aradon nem voltak a szélsőséges megnyilvánulásoknak kirívó esetei…

– Ezek elkerülése érdekében mi is igyekeztünk jelezni, hogy az önkormányzatban már kialakult egy kölcsönös tisztelet, ezért jó lenne, ha ebben a szellemben tudnánk továbbra is együttműködni.

– Az aradi tanácsban hogyan tükröződött az, hogy az Aradra eredetileg tervezett monumentális centenáriumi emlékmű helyett a  tényelegesen megvalósultat állították fel?

– Mivel számunkra e kérdés nem volt prioritás, megpróbáltunk kimaradni a pártok közötti vitákból is. Ehelyett inkább a nekünk fontos kérdéseket próbáltuk napirenden tartani, a többi kérdésben inkább a középutat választottuk.

– Melyek voltak azok a bizonyos, a magyarság számára fontos kérdések?

– Tavaly is a kulturális értékeink megtartására, azoknak a felmutatására törekedtünk. A hagyományos programjaink számára költségvetési alapokat próbáltunk biztosítani. Az aradi magyar színjátszás 200. évfordulójának méltó megszervezéséhez sikerült a megfelelő pénzalapokat biztosítani; egyben jelezni, hogy ez a színjátszás 200 éves múltra tekint vissza. Tavaly is sikerült támogatást szereznünk  hagyományos programjaink megszervezéséhez. Gondolok itt a március 15., az Aradi Magyar Napok, illetve október 6. méltó megszervezéséhez szükséges forrásokra. Ugyanakkor az Aradi Magyar Majális, de a késő ősszel szervezett nótaestek is a hagyományos programjaink részét képezték, valamennyihez sikerült megszereznünk az Aradi Kulturális Központ révén a városi tanács támogatását.

Tartani a tavalyi támogatási szintet

– Titok-e, hogy tavaly a magyar rendezvényekre összesen mennyi pénzt sikerült biztosítani?

– A hagyományos magyar kulturális rendezvényekre, eseményekre, beleértve a magyar színjátszást is, Szabó Mihály városi tanácsostársam közreműködésével, hozzávetőleg egymillió lejt sikerült elkülöníttetnünk. Ezen kívül az aradi magyar civilszervezetek által szervezett programokat is támogatta a városi tanács, ugyanakkor az aradi magyar történelmi egyházak is összesen mintegy 260 ezer lejnyi támogatást kaptak. A jelzetteken kívül az aradi magyar oktatás, benne a Csiky Gergely Főgimnázium és a Kincskereső Óvoda számára is támogatási kereteket tudtunk biztosítani.

– Az Arad megyében egyedüli magyar középiskola, a Csiky Gergely Főgimnázium számára milyen mértékben sikerült támogatást szerezni?

– Hozzá kell tenni, hogy a jelzett Főgimnázium az óvodától a középiskoláig bezárólag foglalkozik a gyermekek és az ifjúság oktatásával, nevelésével, ráadásul négy épületben működik. Kezdve az óvoda, a bentlakás, bezárva a Főgimnázium két épületével, ezek karbantartása, illetve a rendszeresen szükséges javítása komoly összegeket igényel. Fontos, hogy a Főgimnázium számára 126 ezer lej támogatást sikerült szereznünk, aminek a jó része a bentlakás épületének a korszerűsítésére, hőszigetelő ablakok beszerelésére fordítani. A jelzett épületet 10 évvel ezelőtt felújították, de akkor az ablakokat nem sikerült kicserélni. A bentlakás vonzata, illetve energiamegtakarítás szempontjából is nagyon fontos volt a hőszigetelő nyílászárók beszerelése. A Kincskereső Óvodában sikerült a központi fűtés kazánját újra cserélni, de a mosdóban is fontos javítások zajlottak. A Csiky Gergely régi épületében is történtek bizonyos felújítási munkálatok az illemhelyeken és az alagsorban, ugyancsak az aradi önkormányzat támogatásával. Tekintve, hogy a régi épület lassan 100 éves lesz, elkészült a hatástanulmány, illetve a felújítási terv, amit jóvá kell hagyatni a városi tanácsban, ugyanakkor anyagi keretet kell biztosítani számára az aradi költségvetésben.

– A Kultúrpalota felújításáról mit érdemes elmondani?

– Habár ez általános aradi érdek, a helybeli magyarság is közvetlenül érintett. A felújítás után sikerült egy kiváló kórustalálkozót szerveznünk, ami méltó rendezvénye volt annak a színes és tartalmas kulturális térnek, amit az elődeink ott létrehoztak. Bízunk abban, hogy oda egy megfelelő orgonát is sikerül majd készíttetni…

– Az orgona kérdése milyen fázisban van jelenleg?

– A tervezés fázisában található, de sikerült egy olyan kivitelezőt találni, aki reményeink szerint a Kultúrpalotához méltó orgonát fog építeni.

– A testvérvárosi kapcsolatokban tavaly sikerült-e előrelépni?

– A haladást bizonyítja, hogy az Aradi Magyar Napokon a gyulaiak egy előadást tartottak, tehát a testvérvárosi kapcsolatokat magyar–magyar viszonyban is erősíteni próbáltuk. Arad testvérvárosai közül a helybeli magyarságot figyelembe véve mi elsősorban az anyaországiakra összpontosítunk. Természetesen Nagybecskerek is testvérváros, de Belgiumban is van testvérvárosunk, ugyanakkor Prága V. kerületével is létezik együttműködés. Az aradi magyar közösség számára az anyaországi testvérvárosokkal meglévő kapcsolatok a legfontosabbak. Vagyis Gyula, Pécs és Budapest XII. kerülete, de Hódmezővásárhellyel elsősorban Tóth Sándor emlékezete kerül előtérbe. Tavaly a gyulaiak tartalmas programmal vettek részt az Aradi Magyar Napokon, melynek során Victor Vazarely, azaz Vásárhelyi Győző műalkotásaiból készült kiállítással érkeztek Aradra. A pécsi színház rendszeresen előadásokat tart Aradon. Ezzel párhuzamosan, aradi magyar képzőművészek részt vettek pécsi, illetve anyaországi kiállításokon.

A legnagyobb munka a Stúdió terem átépítése

– Térjünk vissza a magunk aradi dolgaira!

– Éppen ide tartozik, hogy tavaly emléktáblát avattunk városunk szülötte, Jávor Pál tiszteletére a volt szülőházán. A születésnapján tavaly is Jávor Pál filmeket vetítettünk, a nagy sikerre való tekintettel, idén is filmvetítést tervezünk január 31-én a Bábszínházban, ahol újra Jávor Pál főszereplésével tekinthet meg filmet az aradi magyarság.

– A tavalyi évértékelőn azt latolgattuk, milyen esély van az egykori Stúdió mozi épületének magyar kulturális központtá való alakítására. E kérdés terítéken van-e még a városi tanácsban, vagy más fórumon?

– Természetesen, a Bohus-palota felújítása továbbra is prioritás, ezen belül a Studio Mozi, amit a város azzal a szándékkal vett át, hogy kulturális tevékenységre használja, egyrészt megtartsa benne a filmvetítéseket, más részt multifunkcionális jelleget is biztosítson neki. Ott a magyar rendezvényeknek is megfelelő helyet biztosítanának. A felújítás tanulmányterve elkészült, az ottani teret azonban újra kellett tervezni, mert azt filmszínházzá alakították. Hogy színházi előadások számára is használható legyen, a terv átdolgozása folyamatban van, majd beindulhat a beruházás. Egyébként, amikor Arad Város Tanácsa átvette a mozitermeket, azokat különböző rendeltetésekre újította fel: a gáji és a Mosóczy-telepi mozitermeket filmvetítésre és kulturális programok megszervezésére, de az Arta mozi is megtartja az eredeti rendeltetését. A Studio moziterem azonban színházi rendeltetésnek is megfelelne, ezért a forgószínpaddal, a kialakított 264 ülőhellyel és a korszerű felszerelésekkel együtt, a beruházás 16 millió lejre emelkedne.

– A magyar civilszervezetek támogatása idén folytatódik-e?

– Tekintve, hogy tavaly széles körű magyar kulturális tevékenységet, kiállításokat, könyvkiadásokat, színvonalas előadásokat támogatott az aradi önkormányzat, reméljük, az eddigi gyakorlatot idén is folytatni tudjuk.

– A Megbékélési parknak a bővítése, ami a Víztornyot is magában foglalná, milyen fázisban van?

– Jelenleg ez óriási gondot jelent: a bővítés leállt, mert a Megbékélési parkot a Víztoronnyal összekötő telek az Oktatási Minisztérium tulajdonában van. A jelzett területet nem voltak hajlandók átadni, ezért a már beindult munkálatokat is le kellett állítani. Azzal együtt, hogy a polgármesterrel megegyeztünk abban, hogy a Megbékélési Park szomszédságában lévő, magántulajdont képező romos házat, illetve az összes épületet az önkormányzat megvásárolja, majd lebontja és a helyére autóparkolót épít. Ez azonban már egy komplex várostervezési tervet igényel. Egyrészt, teljesen új koncepciót kellene alkalmazni, másrészt módosítani kellene az eredeti városrendezési tervet. A továbblépéshez legsürgősebben egy kormányhatározat kellene, amiben a kormány a jelzett állami területet átadná az önkormányzatnak. Sok átiratot küldtünk ez ügyben az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz, de eddig semmi előrelépés nem történt.

Költségvetés nélkül, de bizakodva

– Mivel az országnak nincs, Aradnak sem lehet még költségvetése. Hogyan tovább?

– Az országos költségvetés hiánya minden helyi önkormányzatot olyan helyzetbe hoz, hogy nem tudják kidolgozni a maguk költségvetését. Ezzel együtt, a polgármesterrel már fontolgattuk, mit tartunk fontosnak a város, illetve benne a magyar közösség számára is. Számunkra nagyon fontos, hogy a már említett Csiky Gergely Főgimnázium régi épületét fel tudjuk újítani, ami az előzetes tervek szerint mintegy 2 millió lejes beruházást igényelne. Tovább kellene folytatni a Studio teremnek a felújítását, ugyanakkor szeretnénk szobrot állítani Szántay Lajos tiszteletére a Kultúrpalotában. A kivitelezés tanulmánya elkészült, a kivitelező meghatározása a következő lépés lesz. A szoborral mindenképp tartozunk Szántay Lajosnak, aki Arad főépítészeként több mint 70 házat, köztük palotákat és a Kultúrpalotát is felépítette, kialakítva a belváros mai, modern arculatát. A már említett magyar kulturális programok és a történelmi egyházak támogatását idén is folytatni kívánjuk, az oktatási intézmények felújításával párhuzamosan. Amikor letesszük a pályázatokat, mindig csatoljuk hozzájuk az események programjait (majális, a Szent István-nap, Erzsébet-bál, a nótaestek stb.) is.

– A Csiky Gergely Főgimnázium diákjainak utaztatása és ösztöndíjai területén mi a helyzet?

– Az utaztatásra mindig sikerült előteremteni a szükséges összegeket, idén is mindent megteszünk a zökkenőmentes működés érdekében. Ami a diákjaink ösztöndíj-keretét illeti, minden évben az átlagos ösztöndíj fölötti arányt tudtunk biztosítani. Természetesen ez attól is függ, milyen méretű pénzkeret jut az aradi ösztöndíjakra. Az összegből a koalíciós partnereinkkel egyeztetve minden évben az átlagos keret fölött sikerült elkülöníteni a magyar diákok számára. Remélem, a gyakorlat idén is hasonlóképpen fog működni.

– Tudni lehet-e, mekkora az egy diákra eső pénzkeret?

– Aradon összesen 21 626 gyermek jár iskolába, közülük 559-en a Csiky Gergely Főgimnáziumba. A 4,7 millió lejnyi keretösszegből mintegy 180 ezer lejt sikerült elkülönítenünk a különböző ösztöndíj-típusokra. Köztük kiválósági, illetve érdem ösztöndíjat 89, illetve 150 szociális ösztöndíjat adunk, mert olyan diákok is vannak, akik nagyon rászorulnak a támogatásra.

– Az aradi magyarság nevében kívánom, hogy az idei tervek is testet öltsenek, amelyekhez kitartást, sok sikert kívánok! Köszönöm szépen az évértékelőt!

– Én köszönöm a jókívánságot és a lehetőséget!