Igazság. Értékőrzés

E két fogalom kristályosodott ki bennem Gutai István író Hunyad megyei könyvbemutatói nyomán. A paksi szerző október derekán mutatta be legfrissebb riport- és novellásköteteit Déván, illetve a Zsil völgyében.

Lupényban jó ismerősként üdvözölték Gutai István írót, a Paksi Könyvtár nyugalmazott igazgatóját. Hiszen mint kiderült, a Zsil-völgyi közösséggel két évtizede ápol szoros kapcsolatot. – 1992-ben lupényi gyermekek paksi táboroztatása kapcsán ismerkedtem meg Gutai Istvánnal és feleségével, Juliával. Akkor volt alkalmunk elbeszélgetni arról, hogy a szórványban élő gyermekek számára mennyire fontosak az olyan táborok, ahol hasonló korú magyar társakkal lehetnek együtt, és az anyanyelvi kultúrával ismerkedhetnek. Gutai István nyitott szívvel hallgatott meg, és már a következő évben lupényi gyermekeket is meghívott a határon túli fiataloknak szervezett cseresznyéspusztai olvasótáborba. A meghívás immár 21 esztendeje rendszeresen megismétlődik, és ennek köszönhetően a Zsil völgyéből több tucatnyi gyermek, fiatal fordult meg Pakson, illetve Cseresznyéspusztán, gazdagodva anyanyelvi, irodalmi tudásában és sok jó barátot szerezve. Igyekeztünk főleg nyolcadikos diákokat elküldeni, akik számára a továbbtanulás szempontjából is döntő szerepe lehetett a tábornak – elevenítette fel az immár két évtizedes kapcsolat gyökereit Farkas Éva, nyugalmazott lupényi tanárnő, helyi EMKE-elnök, aki ezúttal is fő szervezője volt a Hunyad megyei könyvbemutatóknak. Az olvasótáborok nyoma egyértelműen tükröződött Gutai István lupényi fogadtatásában, hiszen a református tanácsteremben megszervezett könyvbemutatóra a hajdani táborozók szülei, rokonai, tanárai is szép számban eljöttek még a szomszédos Petrozsényból, Vulkánból is. A jó hangulatú bemutatót, beszélgetéssel fűszerezett szeretetvendégséget követően pedig az RMDSZ helyi szervezete látta vendégül az írót, alkalmat teremtve az egyházi, iskolai képviselőkkel való találkozásra, a bemutatott kötetek margóján történő beszélgetésre. A házigazda szerepét ezúttal Antal Amália, a Nőszervezet helyi elnöke vállalta fel, aki meghitt, családias hangulatot teremtett.     

Gutai István egy nappal korábban a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, az RMDSZ Nőszervezete által kezdeményezett könyvtári estek keretében is bemutatta legfrissebb köteteit. S bár az itteni olvasóközönség többsége első ízben találkozott a szerzővel, az első elhangzó novella nyomán már otthonosan mozogtak az író világában. Hiszen Gutai István valóságot ír le. A 20. század kárpát-medencei valóságát. Azt, amit közösségileg mindannyian megéltünk. Egyéni sorsok elevenednek meg, egyszerűen, tisztán, mellőzve minden erőltetett fortélyt, s mégis annyira megkapóan, hogy a olvasó pillanatok alatt részévé válik a Sárköz paraszti világának, amely lelki mozdulataiban semmiben sem különbözik a Kárpát-medence bármely kisközösségétől. Hiszen a kollektivizálás, a birtokok elkobzása, az utóbbi évtizedek gyökértelenítő modernizmusa mindannyiunk életében nyomot hagyott. Mindez rendkívül elevenen jelenik meg Gutai István EB 37-51 című kötetében.

A történelmi tények háttérbeszorulása az utódállamok propagandájának nyomására szintén általános jellemzője térségünknek. A nagy nemzetközi visszhanggal elítélt bácskai razzia előzményei, illetve az ezt követő népirtás is olyan fehér foltja a történetírásnak, ami Cseres Tibor, Matuska Márton és társaik alaposan dokumentált feldolgozása mellett is tabutémának számít. Gutai István személyesen kereste fel az 1944–45-ös bácskai üldözésnek, vérengzésnek a túlélőit. Magyarokat, svábokat, bukovinai székelyeket. Történeteik megrázóan elevenednek meg a Földönfutók, hontalanok című kötetben, melynek alcíme:Menekülés a Bácskából 1944/45. A megszólalók fájdalmát a Kárpát-medence minden sarkában megértik. Déván különösen, hiszen az itt élő bukovinai székely családokat szoros rokoni szálak fűzik bácskai menekültekhez. Gutai István kötetében a keserves történelmi tények feltárása során emberi sorsok elevenednek meg, érző, élő lelkekké, akikben minden megélt borzalom ellenére ott ragyog az emberség, a megbocsátás tiszta szándéka – világlik ki a könyv záró interjújából, melyből a dévai könyvbemutató alkalmával a szerző felesége, Gutai Júlia olvasott fel részleteket.

Végül, néhány gondolat erejéig bemutatásra került Gutai István legújabb kötete is a Bánátból Bánatba, mely családkutatásból indulva járja körbe a Sárköz és a Bánság lakosságának történelmi kapcsolatait.

A dévai könyvbemutatókat sok érdembeli hozzászólásból kibontakozó kötetlen beszélgetés követte. Majd a szerző dedikálta a friss kenyérként elkelő köteteit.