Ipari park bányák helyett?

Hogyan tovább, Zsil völgye? Jelenleg a jövőkép roppant homályos, mindenekelőtt azért, mert a térség gazdasági alapja, a bányászat komoly problémákkal szembesül. 

A bukaresti kormánynak ugyanis semmilyen konkrét elképzelése sincs a bányászat jövőjéről, viszont felvázolódott néhány alternatíva.

 

Bányászat Brüsszel és Bukarest között

Tavaly nyáron az Európai Bizottság tervezett energia-stratégiája a környezetbarát megújuló energiaforrásokra helyezte a hangsúlyt, s 2011-től beszüntette volna az állami szubvenciót a bányászat működtetésére. A szubvenciót csak 2014. október 31-ig lehetett volna alkalmazni, azt is kizárólag a veszteséges kőszénbányák bezárására.

Az elképzelés csakis a veszteséges bányákra vonatkozott volna, a nyereségesek 2014 után is folytathatták volna tevékenységüket. Csakhogy a Zsil völgyében jelenleg működő 7 bánya mindegyike veszteséges, az ezeket működtető Országos Kőszénbánya Vállalat (OKV) pedig az állam legnagyobb adósa, több mint egymilliárd eurós tartozást halmozott fel az évek során.

Csakhogy német nyomásra tavaly november végén az EU módosította eredeti elképzelését, és 2018-ig engedélyezte az állami szubvenció folyósítását. Ami amolyan sakk-matt volt a bukaresti gazdasági minisztérium számára.

A minisztériumban ugyanis a nyáron EU-s előírásokra hivatkozva a bányák bezárását tervezték. Ezért nem is siettek bevonni az OKV-t az alakuló Energetica elnevezésű óriásvállalatba, néhány hőerőmű és vízerőmű mellé. Bukarestben már jóformán elkönyvelték a bányavállalat bezárását, nem is foglalkoztak jövőjével. Csakhogy a novemberi brüsszeli fordulat teljesen keresztbe tett az elképzelésnek. Immár semmi sem tiltja, hogy 2018-ig hosszabbítsák meg a bányászat szubvencióját, de erre a gazdasági minisztériumnak semmilyen konkrét elképzelése sincsen, erősítette meg a feltételezést Lakatos Zoltán, a Zsil-völgyi bányásza-szakszervezetek elnöke.

 

Veszteség és kilábalási elképzelések

A szakszervezet továbbra is az Energetica konszernbe való bevonástól reméli a Zsil-völgyi bányászat megmentését. A gazdasági minisztérium viszont nemigen szívleli az elképzelést. Természetesen nem mondanak határozott nemet, viszont tavaszra halasztják az Energetica megalakulását. Immár sokadszorra, mivel az eredeti elképzelés szerint az óriáskonszern még tavaly márciusban kellett volna megalakuljon, amit 2010 nyarára, majd őszére, legutóbb pedig 2011 tavaszára halasztottak. Abban a reményben, hogy addig az EU kikaparja a forró gesztenyét a tűzből, a bányabezárás előírásával, ismertette a helyzetet Lakatos Zoltán. Aki szerint a januári minisztériumi tárgyaláson elhangzott félszájú ígéretre sem lehet alapozni.

A szakszervezet már 2005 óta beruházásokért, technológiai fejlesztésért száll síkra, nem szubvencióért. Olyanokért, melyek révén a bányászat nyereségessé válhat, mert a manapság használt, hetvenes évekbeli technológiával ez kizárt dolog.

Az OKV adatai szerint a tavalyi év első 11 hónapjában 1000 lej értékű kitermelésre 1790,3 lejes költség jutott, vagyis 790,3 lejes veszteség ezer lejnyi termelésnél! Jelenleg mind a 7 bánya veszteséges, egyesek nagyobb mértékben, mint mások, ahogy a következő táblázat is mutatja. 

Bánya

Ezer lejes kitermelésre jutó költség

Ráfizetés aránya %-ban

Lónya

1899,6

90

Petrilla

3373,7

273,7

Livazény (Petrozsény)

2774,8

177,5

Vulkán

1259,0

25,9

Parosény

1441,6

44,2

Lupény

1843,6

84,4

Urikány

2138,9

138,9

Összesen

1790,3

79

Amint a táblázatból is kiderül, 3 bányánál a termelési költségek több mint dupláját teszik ki a bevételnek, s a maradék 4-nél is lényegesen meghaladják. A „legkompetitívebb” a vulkáni bánya, mely „csak” 26%-os veszteséggel működik.

Mindezek ellenére a helyzet nem menthetetlen, vélik a szakszervezetek. Jelentős műszaki korszerűsítéssel 8 év alatt a bányák nyereségessé tehetők, ha nem is mind, legalább többségük. Ráadásul 2018-ig az OKV 8900 alkalmazottja közül közel 80% eléri a nyugdíjkorhatárt, vagyis a személyzeti karcsúsítás sem okozna különösebb gondot, nem kellene tömeges leépítésekhez folyamodni. A bányászok ugyanis 45 évesen vonulhatnak nyugdíjba.

Csakhogy a szakszervezet szorgalmazása ellenére öt év alatt minimális volt a technológiai korszerűsítés, ehelyett Varujan Vosganian minisztersége idején, 2007–2008-ban megduplázódott az állami szubvenció mértéke. Lakatos Zoltán azt is javasolta, hogy az áramszámlák 5%-át az állam fordítsa a bányászat korszerűsítésére, ahogy Németországban történik, s ahogy 2011 januárjától Spanyolország is teszi. A minisztérium viszont nem fogadta el eme elképzelést sem, s a legutóbbi – januári – bukaresti tárgyaláson a gazdasági minisztérium az OKV-től kért kilábalási stratégiát. „Mossák a kezüket, a bányavállalatra hárítják a felelősséget, nem érdekli őket igazán a Zsil-völgyi bányászat megmentése”, mondta Lakatos Zoltán, aki tiltakozásképpen kedden visszaadta elnöki mandátumát a bányász-szakszervezetnek.

Leginkább az az elképzelés körvonalazódik, amit Ioan Ariton gazdasági miniszter is megpendített, hogy 4 bányát (Lónya, Livazény, Vulkán és Lupény) megtartanák, míg a másik háromra (Petrilla, Parosény és Urikány) bezárás vár.

 

Ipari park és egyéb alternatívák

Mi lehet a Zsil völgye jövője: Közel 140 000 lakos megélhetéséről van szó…

A bányászat megszűnése katasztrofális lenne a térség számára, állítja a szakszervezet, főleg, hogy az évek óta említett turizmus – melynek fejlesztése végre konkrét formát ölt – csupán a bányászatból felszabadult munkaerő 10%-át képes csak felszívni!

Dézsi Attila Hunyad megye prefektussal az élen múlt pénteken a Zsil-völgyi városok polgármestereinek küldöttsége Bukarestben tárgyalt a gazdasági minisztériumnál a bányavidék fejlesztési stratégiáról. Mindenekelőtt a helyiek javaslatai alapján.

Vajdahunyad mintájára Dézsi Attila ipari park létesítését javasolta, mely akár több helyszínen is működhetne. Földrajzi-természeti adottságaiból kifolyólag ugyanis a Zsil völgyében nincs akkora méretű egybefüggő szabad telek, ahol ipari park létesülhetne, ezért egységes jogi személyiségként több helyszínen, kisebb telkeken működne, illetve egységes vezetés alatt hasznosítaná a rendelkezésre álló földtelkeket. A telek-ügy azonban tovább javulhat, ha a már bezárt bányák (8 ilyen van) használaton kívüli telkeit is számításba vennék. Ezekről viszont előbb le kell bontani néhány épületeket (az egykori bányatornyokat, a preparáció-üzemeket), a telkeket pedig ökologizálni kellene. Ez nyilván tetemes beruházást feltételez, mielőtt a beruházók megérkeznének.

Ugyanakkor felvetődött a Zsil-völgyi városok távfűtési rendszerének korszerűsítése és Urikányig való kiterjesztése, ami szintén jelentős beruházást jelentene és több száz munkahelyet teremtene. Hasonló elképzelés már beindult a víz- és csatornahálózatok esetén, ahol a bányavidéki városok 40 millió lejt nyertek el EU-s pályázaton.

Továbbá folytatni kell a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. A prefektus közbenjárására idénre biztosított a finanszírozás a Piski–Petrozsény út befejezésére, illetve az Olténia felé vezető további szakaszának. Az észak–dél irányú nyitás mellett fontos a kelet–nyugati nyitás is, ami az Urikány–Herkulesfürdő út építésének folytatását, valamint a Petrozsény és Vâlcea megye közötti út megépítését is jelentené. Ezen kívül a vasúti infrastruktúra fejlesztése is fontos, Tiberiu Iacob-Ridzi, Petrozsény polgármestere például a vasúti állomás 1877 óta álló épületének teljes felújítására kért kormánytámogatást. Gheorghe Ile, Vulkán polgármestere a mezőgazdaság fejlesztését javasolta, pontosabban egy tejfeldolgozó üzem létesítését, mely a Zsil-völgyi tejet gyűjtené be. A térségben jelenleg ugyanis nincs egyetlen tejbegyűjtő központ sem.

Abban is megegyeztek, hogy a gazdasági minisztérium és a Hunyad megyei prefektúra közösen konferenciát szervez, melyen bemutatják a Zsil völgye üzleti adottságai a potenciális belföldi és külföldi beruházóknak, a nagyköveteknek, valamint a nagykövetségek gazdasági attaséinak.

Na és természetesen tovább zajlik a turisztikai infrastruktúra-fejlesztés, mely terén az utóbbi évben jelentős előrelépés történt, Vulkánon és a Petrozsényhez tartozó Párengen.

Ha már a bányászat jövője korántsem tiszta, nem árt minél több konkrét alternatívát kidolgozni.