„Jó az együttműködésem Bognár Leventével!”

Egy esztendővel ezelőtt, tavaly júliusban lépett hivatalba Farkas Imre RMDSZ-színekben megválasztott temesvári alpolgármester. A vállalkozói szférából jött szimpatikus fiatalember alpolgármesteri mandátumának első évéről nyilatkozott a Nyugati Jelen olvasóinak.– Mennyire változott meg az élete a hivatalba lépés után?– A magánszférából kerültem a politikába. A vállalkozói életmódnak az az előnye, hogy te szervezed meg az életedet, családfüggően. Most erről le kellett mondanom, a hivatalban a program fix, reggel 8-tól délután 4-ig tart. Mindennap valami új feladat vár, valami megoldatlan dolgot kell megoldani. Örököltem a régi munkahelyemről, hogy a problémákat szeretném megoldani minél hamarább, mert másként felgyűlnek és káosz keletkezik. A munkanapom így alakul: reggel e-mail-olvasás, információk begyűjtése, azután jöhetnek az iratok, amiket alá kell írni. Délben jönnek az egyeztetések az igazgatóságokkal, találkozók, tárgyalások. Sajnos, sok elvarratlan dolgot örököltem a régi adminisztrációtól, régi szerződések, befejezetlen munkák, amelyeknek a megoldása gondot okoz. Délután rendezvényekre vagyok hivatalos legalább heti három alkalommal, így általában este 9-kor érek haza.– Hogyan viseli a család ezt a sűrű munkaprogramot?– A családdal a kapcsolat inkább mélyült, ritkábban találkozunk, ezért még édesebbek a pillanatok! Édesanyámék, anyósomék nagyon sokat segítenek a gyerekek nevelésében, ilyenkor a nyári vakáció idején nagy szükség van az ő segítségükre. Szerencsére vannak bejárótáborok, különféle programok is, amelyeken a gyerekek részt vesznek. Dicséret illeti a feleségemet, aki átvette az adminisztratív meg logisztikai problémákat, amelyek a család vezetéséhez kellenek. – Milyen konkrét feladatokat kapott a polgármestertől?– Tavaly június 24-én választottak meg, de csak július 4-től léptem munkába, a polgármester adott még egy hét szabadságot, hogy felkészülhessek a munkára. Júliustól átvettem az elődöm hatáskörét: a szociális kérdések és szociális intézmények, a műemlékek igazgatósága és az adminisztrációs ügyek, a beszerzés, a polgármesteri hivatal működtetése. A városban 10 000-nél több műemléket tartanak számon, ide tartoznak a szobrok, emléktáblák, sírkövek, ez az igazgatóság gyakorolja az elővásárlási jogot is. Tavaly augusztustól elment a citymenedzserünk, átvettem az ő hatáskörét is, hozzá tartoztak a város tulajdonában levő épületek, lakások, üzlethelyiségek, területek, temetők stb. Akkor egy kicsit nehéz lett a feladat, meg kellett ismerni a város épített örökségét, de szerencsére ez csak az idei év elejéig tartott, amikor ismét lett citymenedzserünk Robert Kristof személyében.– Ön belekerült egy gépezetbe, amelyet működtetni kell. Hogyan lehet ebbe a munkába egyéniséget bevinni?– Elsősorban a munka megszervezésén lehet javítani, ahol lehet, próbálom a bürokráciát csökkenteni, a felesleges dolgokat kiküszöbölni, leegyszerűsíteni. A garázstulajdonosok például minden évben meg kell újítsák a szerződésüket a várossal, amelyben az is benne van, hogy a város bármikor egyoldalúan felmondhatja ezt a szerződést. Akkor mi értelme van ezt a szerződést minden évben megújítani? Az új beszerzési, illetve kivitelezési szerződések esetében próbálom hangsúlyosan a város érdekeit képviselni. Igyekszem természetesen a magyarság érdekeit is szem előtt tartani és képviselni, ahol csak lehet, ez elsősorban az intézményeink támogatásában nyilvánul meg. – Hogyan juthatnak el önhöz ügyes-bajos problémáikkal a temesváriak?– Kedden 11 órától tartok fogadóórákat. Próbálkoztam a Magyar Házban is fogadóórát tartani, de nem volt rá külön igény. Itt a Városházán nekem könnyebb, mert itt vannak a papírok, akár helyben, vagy 1-2-3 napon belül tudok hivatalos választ adni. A temesvári polgároknak általában hasonlóak a problémái, nemzetiségtől függetlenül.– Konkrétan milyen ügyekben keresték meg a magyar intézmények képviselői, ahol segíteni tudott nekik?– Nemrég avattuk fel Szegedi Kis István mellszobrát, amelyet a református bérpalota falán helyeztek el. Testvérvárosunkban, Szegeden is létezik ennek a szobornak egy példánya, ezzel a szoborállítással ünnepeltük a reformáció 500. évfordulóját. Az engedélyeztetésben személyesen részt vettem, elég körülményes volt, igyekeztem tenni azért, hogy a papírok eljussanak a kellő helyre kellő időben. Nagy öröm számomra, hogy mandátumom első évében sikerült egy Temesvárhoz kötődő magyar személyiség szobrát felavatni! Intézményeink közül a Bartók Béla Elméleti Líceum egy épülettel, a régi józsefvárosi parókia épületével gazdagodott. A hozzá tartozó 10-es óvoda is megkapott egy épületet, amelynek a tulajdonjoga rendezetlen volt, ezt is sikerült megszerezni a magyar óvoda számára. Sikerült megvalósítani az evangélikus templom díszkivilágítását és az evangélikus gyülekezet támogatást kap a parókia épületének a felújítására is.Hozzájárultam az Európai Kulturális Főváros cím elnyeréséhez is. Támogatást kaptunk Magyarországról – Szegedről, Mórahalomról, Makóról, sőt még Budapestről is! Amikor a magyarországi partnereinkkel tárgyalunk, ők nyitottak, de mégis sokat számít, ha magyarul elbeszélgetünk. Ehhez hasonlóan Dan Diaconu alpolgármester kollégám jó viszonyban van a szerbekkel, Újvidékkel. A Kulturális Főváros program keretében próbálunk egy Szeged – Újvidék –Temesvár kulturális háromszöget létesíteni. Tárgyalunk a Szegedi Szabadtéri Játékok szervezőivel is, ők is segítenének minket szabadtéri színpaddal, nézőtérrel és elhozhatnának néhány produkciót is Temesvárra. – Létezik egy terv a „kulturális buszjáratok” elindítására Temesvár és Újvidék, illetve Temesvár és Szeged között.– Valóban van egy ilyen elképzelés, hogy a város indítana alkalmi buszjáratokat Újvidékre és Szegedre. A tömegközlekedési vállalatnak vannak buszai, azokat kellene egy kicsit felújítani, ráfesteni a Kulturális Főváros-jelképeket és akkor nagy rendezvényekre mi szállítanánk az embereket Újvidékre vagy Szegedre. Ha öt buszt indítunk, az már 250 embert elvihet, és ugyanígy ők is küldhetnének öt-öt buszt a mi rendezvényeinkre.– Milyen viszonyban van Bognár Leventével, Arad magyar alpolgármesterével?– Arad és Temesvár között megvolt mindig a viszály, hogy ki a jobb? Természetesen ezt mi nem így fogjuk fel, hiszen Aradnak is vannak előnyös tulajdonságai és Temesvárnak is. Bognár Leventével sikerült többször találkozni, és nyilvánvaló, hogy ő sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik a városvezetés területén, mint én. Az nagyon jó, hogy van kitől tanulni és segítünk egymásnak. Nekem az az elvem, hogy inkább együtt dolgozzunk, mint egymás ellen, hiszen ugyanazt képviseljük és ugyanazok az elvárások velünk szemben, akkor miért ne segíthetnénk egymásnak? Egyeztettünk a Temesvári Magyar Napok és az Aradi Magyar Napok szervezőivel is, hiszen a dátumok szinte egybeestek, kilobbiztuk, hogy ne szervezzék egymásra az eseményeket, hiszen mi is várunk vendégeket Aradról a Magyar Napokra és ugyanúgy ők is számítanak a temesváriakra. Úgy vélem, hogy jó az együttműködésünk Bognár Leventével!– Az Európai Kulturális Főváros 2021-program kapcsán, a városkép rendezése gyakorlatilag az önök feladata. Milyen stratégia van a málló vakolatú régi épületek felújítására?– Ha sikerül 150 tömbházat felújítani európai pénzből, akkor a régi épületek felújítását is megoldjuk valahogy. Ha az épület a polgármesteri hivatalé, akkor nincs gond, mi megoldjuk a felújítást. Ha magántulajdonban van az épület, akkor kötelezhetjük rá a tulajdonost, hogy újítsa fel, akár az adó megsokszorozásával vagy ha nem megy, akkor vissza is adhatják a közigazgatásnak az épületet és ha már a miénk, akkor mi felújítjuk. A magántulajdonban levő épületek esetében nem lehet megindokolni a felújítást, közpénzt nem adhatunk magánszemélyeknek.– A városképhez tartozik nemcsak az épületek állapota, hanem például a kábeldzsungel is, amelynek felszámolása, úgy tudom, hogy az ön hatáskörébe került.– Azt szeretném elérni, hogy az idei év végéig legalább Temesvár belvárosában a föld alá kerüljenek a távközlési kábelek. Ennek érdekében tárgyaltunk a szolgáltatókkal, meg is egyeztünk a munkamódszerről és meg is van rá a lehetőség, hiszen le vannak fektetve a kommunikációs csövek a belvárosi utcák burkolata alatt. Vannak bejáratok és robotokkal néhány nap alatt be lehetne húzni a kábeleket a föld alá. Az a gond csupán, hogy a tavaly változott a törvény és a Távközlési Minisztériumban megalakult egy szervezet, amely jóvá kell hagyja a kábelek föld alá vezetését. Kérvényeztük újból ezt a kábel-ügyet és válaszul küldtek egy hosszú listát, hogy milyen dokumentumokra van szükségük. Gyakorlatilag újra kell engedélyeztetni mindent, amit 2014-ben már egyszer jóváhagytak. Már egy fél éve várunk egy pecsétre Bukarestből és még hónapokba telhet, amire megkapjuk az engedélyt. Utána három hét alatt meglesz a munka, bevezetik a kábeleket a föld alá, kipróbálják és ha működik, levágja mindenki azokat a felszíni kábeleket, ami a tulajdonukban van. A kábelek fele szerintem azután is ott fog maradni, azokat majd levágjuk mi.– Hogyan látja a temesvári fejlesztések jövőjét, miután a temesvári kormányfőt megbuktatta a saját pártja?– A temesvári kormányfő nem akart egy húron pendülni a bukarestiekkel, ezért hazaküldték. Nekünk most az az érzésünk, hogy az összes fejlesztési projekt, ami a megyén vagy a városon keresztül elindult volna, azt Bukarest le fogja állítani. Temesvár most arra kellene koncentráljon, hogy EU-s pályázatokat nyerjen. Azt már bizonyítottuk, hogy ezeket meg tudjuk valósítani, de még itt is keresztbe tesznek a bukarestiek, mint a hajók esetében, amelyek bürokratikus okokból nem közlekedhetnek a Bega-csatornán. Biztató jel, hogy a megyével van egy megállapodása Temesvárnak, amely alapján kibővítik az autópálya felé az utat. A megyei tanács és a városi tanács együtt dolgozik ezen a projekten, így kellene dolgozzon mindenki, felejtsük el a politikai színeket és próbáljunk együtt dolgozni!– Milyen tervei, saját fejlesztési elképzelései vannak a következő időszakra?– A szociális intézményeinket szeretném fejleszteni és a szervezeti felépítést átalakítani úgy, hogy hatékonyabb legyen. Bővíteni akarom az intézmények befogadóképességét és foglalkozni azokkal a problémákkal, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk: a mozgássérült gyerekekkel, a sérült gyerekekkel, a bántalmazott nőkkel, akik számára külön családvédelmi központot kellene létrehozni. Tovább kellene fejleszteni a temesvári öregotthont, amely csupán 70 férőhelyes, ezt feltétlenül ki kellene bővíteni.A hajléktalanok örök problémát jelentenek, még a számukat sem tudjuk pontosan, nyáron többen vannak, télen kevesebben. Van egy ház, amit hajléktalanszállásnak akarunk kialakítani, ezért közös munkára hívok mindenkit, a civilszervezeteket és a nagy cégeket, amelyeknek vannak szociális projektjei. Velük együtt szeretnénk felújítani ezt a házat és egy nagy befogadóképességű hajléktalanszállásnak kialakítani, ahol külön tudjuk választani a nőket a férfiaktól, étkezdét, tisztálkodási lehetőséget biztosítani a számukra és egy rendelőt, ahol minimális orvosi ellátást tudunk nyújtani. Van egy másik tervem, a józsefvárosi „magyar sziget” bővítésével kapcsolatban. A Bartók Béla Elméleti Líceum és az egyházi tulajdonban levő intézmények, épületek mellett, ahol Szórványkollégium is létesül a magyar egyetemisták számára, ott van az Arta mozi épülete, amit a város vissza kell kapjon hamarosan a RADEF-től. Jó lenne, ha a magyar színház megkapná a mozit vagy legalább egy termet abban az épületben és akkor kulturális rendezvények számára is lenne egy helyiség a józsefvárosi „magyar szigeten” belül.– Köszönöm a beszélgetést és további jó munkát kívánok!